Berta Sándor
Sok online profil takar elhunytat
A közösségi portálokon, elsősorban a Facebookon egyre több olyan ember profilját fedezik fel, akik már hetekkel vagy hónapokkal ezelőtt elhunytak.
Van olyan regisztrált felhasználó, aki már hosszabb ideje nem él, az oldala azonban megmaradt. Mivel a közösségi honlapok üzemeltetőinek nincsenek az ilyen esetekre vonatkozó előírásaik, így a profilok továbbra is vonzzák a látogatókat, van levélforgalmuk, némelyiket pedig elárasztják a spam e-mailek és a pornográf tartalmak. Minden közösségi portál másképp áll a problémához.
A MySpace üzemeltetői például maguktól sosem törlik az elhunytak fotóit, bejegyzéseit, csak akkor tesznek kivételt, hogy ha ezt a halott egy rokona kéri. Lehetőség van ugyanakkor egy emlékprofil létrehozására, ahol az illető barátai, ismerősei és családtagjai tiszteleghetnek az emléke előtt, rendezhetnek akár közös online virrasztást, leírhatják utolsó üzeneteiket, megoszthatják az emlékeiket. 2005-ben a 17 éves Joshua Anson Ballard bejelentette, hogy öngyilkos lesz. A MySpace üzemeltetői ezután egy külön emlékprofilt hoztak létre, ami nagyon erős érzelmi reakciót váltott ki a brit társadalomból.
A LinkedIn más utat követ. "Mindenekelőtt értesítjük a hozzátartozókat, részvétünket fejezzük ki. Utána töröljük a hozzáférést, úgy hogy az a többi látogató számára örökre láthatatlan marad" - közölte Christina Hoole, LinkedIn európai PR- és marketingigazgatója. "Mivel tízmillió tagunk van, nem zárhatók ki olyan esetek, amikor egy profil hosszabb ideig inaktív. Amennyiben valaki egy tag haláláról értesít bennünket, akkor megpróbálunk kapcsolatba lépni a rokonaival, hogy megbeszélhessük velük a további teendőket" - mondta Christiane Biederlack, a német StudiVZ PR-menedzsere.
A problémára megoldást jelenthet az OpenID-rendszer, amely alkalmas arra, hogy egy felhasználó halála esetén az összes partnercéget értesítse és így automatikusan törölhessék vagy akár megőrizhessék a profilt. "Egy ilyen eljárást azonban sokak együttműködésétől függene. Még nincs ugyanis tisztázva, hogy például mi magunk meghatározhatjuk-e, mi történjen az online életünkkel a halálunk után" - hangsúlyozta Bill Washburn, az OpenID ügyvezetője. Mindenesetre a legtöbbször csak az online bejegyzések, fotók és a személyes emlékek maradnak az eltávozottak után.
Van olyan regisztrált felhasználó, aki már hosszabb ideje nem él, az oldala azonban megmaradt. Mivel a közösségi honlapok üzemeltetőinek nincsenek az ilyen esetekre vonatkozó előírásaik, így a profilok továbbra is vonzzák a látogatókat, van levélforgalmuk, némelyiket pedig elárasztják a spam e-mailek és a pornográf tartalmak. Minden közösségi portál másképp áll a problémához.
A MySpace üzemeltetői például maguktól sosem törlik az elhunytak fotóit, bejegyzéseit, csak akkor tesznek kivételt, hogy ha ezt a halott egy rokona kéri. Lehetőség van ugyanakkor egy emlékprofil létrehozására, ahol az illető barátai, ismerősei és családtagjai tiszteleghetnek az emléke előtt, rendezhetnek akár közös online virrasztást, leírhatják utolsó üzeneteiket, megoszthatják az emlékeiket. 2005-ben a 17 éves Joshua Anson Ballard bejelentette, hogy öngyilkos lesz. A MySpace üzemeltetői ezután egy külön emlékprofilt hoztak létre, ami nagyon erős érzelmi reakciót váltott ki a brit társadalomból.
A LinkedIn más utat követ. "Mindenekelőtt értesítjük a hozzátartozókat, részvétünket fejezzük ki. Utána töröljük a hozzáférést, úgy hogy az a többi látogató számára örökre láthatatlan marad" - közölte Christina Hoole, LinkedIn európai PR- és marketingigazgatója. "Mivel tízmillió tagunk van, nem zárhatók ki olyan esetek, amikor egy profil hosszabb ideig inaktív. Amennyiben valaki egy tag haláláról értesít bennünket, akkor megpróbálunk kapcsolatba lépni a rokonaival, hogy megbeszélhessük velük a további teendőket" - mondta Christiane Biederlack, a német StudiVZ PR-menedzsere.
A problémára megoldást jelenthet az OpenID-rendszer, amely alkalmas arra, hogy egy felhasználó halála esetén az összes partnercéget értesítse és így automatikusan törölhessék vagy akár megőrizhessék a profilt. "Egy ilyen eljárást azonban sokak együttműködésétől függene. Még nincs ugyanis tisztázva, hogy például mi magunk meghatározhatjuk-e, mi történjen az online életünkkel a halálunk után" - hangsúlyozta Bill Washburn, az OpenID ügyvezetője. Mindenesetre a legtöbbször csak az online bejegyzések, fotók és a személyes emlékek maradnak az eltávozottak után.
