SG.hu
Fokozódik az amerikai - kínai kereskedelmi háború
Az amerikai kormány korlátozta az MI-szerverekhez szükséges memóriák Kínába szállítását, cserébe Kína a ritkaföldfémek amerikai exportját tiltotta be. Joe Biden utolsó lépése, hogy megállítsa Kínát abban, hogy a mesterséges intelligencia terén megelőzze az Egyesült Államokat valószínűleg túl kevés túl későn.
A Biden-kormányzat új exportellenőrzéseket jelentett be, amelyek leginkább a mesterséges intelligencia-alkalmazásokban használt nagy sávszélességű memória (HBM) chipek Kínába irányuló exportját korlátozzák. A további exportkorlátozások célja az is, hogy Kína ne férjen hozzá „24 chipgyártó eszközhöz és három szoftvereszközhöz”, valamint „olyan országokban, mint Szingapúr és Malajzia, gyártott chipgyártó berendezésekhez”. Közel két tucat kínai félvezetőgyártó került fel azon cégek listájára, amelyeknek korlátozzák az amerikai technológiához való hozzáférést több mint 100 chipeszköz-gyártó és két befektetési vállalat mellett. Ezek között számos olyan vállalat van, amelytől az amerikai exportellenőrzés egyik legnagyobb célpontja, a Huawei Technologies függ.
Ahhoz, hogy ezek közül a vállalatok közül bármelyik amerikai technológiai szállítmányokat kaphasson, olyan engedélyt kell kérnie, amelyet az USA ritkán ad meg. Nem valószínű, hogy ezeket a különleges engedélyeket a jövőben könnyebb lesz megszerezni, mivel az új korlátozások megnehezítették Kína számára az olyan külföldi termékek behozatalát is, amelyek amerikai gyártmányú anyagokat használnak. Mostantól, ha egy külföldi termékben akár egyetlen amerikai gyártmányú chip is van, az korlátozás alá esik.
Elemzők szerint a Kínára vonatkozó exportellenőrzés kiterjesztése potenciálisan árt az Egyesült Államoknak. Az amerikai vállalatok közül a Lam Research, a KLA és az Applied Materials a legvalószínűbb, hogy érintettek lesznek az exportellenőrzésben. A szövetséges nemzetek nem amerikai vállalatai is érintettek lesznek, például a holland ASML berendezésgyártó. Aggódhat a dél-koreai székhelyű Samsung is, amely valószínűleg az egyetlen vállalat, amelyet érintenek az MI-chipekben használt memóriákra vonatkozó új korlátozások, mivel HBM-chip értékesítési bevételének 20 százaléka Kínából származik.
Gina Raimondo kereskedelmi miniszter szerint ezek az új korlátozások segítenek megakadályozni, hogy „Kína továbbfejlessze a hazai félvezetőgyártó rendszerét” és modernizálja a hadseregét. Elemzők és több amerikai tisztviselő szerint viszont ezek a lépések „sokkal kevésbé ütősek”, mint az exportellenőrzés korábbi két fordulója. Szerintük az USA túl sokáig várakozott a már júniusban összeállított ellenőrzési csomag bevezetésével. Az azóta eltelt hónapokban elemzők szerint Kínának bőven volt ideje felhalmozni a most korlátozott technológiát. Például az Applied Materials Kínába szállított termékekből származó nettó árbevétele 86 százalékkal ugrott meg az elmúlt néhány hónapban.
Emiatt és más állítólagos hibák miatt nem világos, hogy Biden utolsó kísérlete, amelyekkel Kínát próbálja megakadályozni a legújabb amerikai technológiákhoz való hozzáférésben, mennyire lesznek hatékonyak. Azokon az aggodalmakon túl, hogy Kínának volt ideje felhalmozni olyan technológiákat, amelyekről előre látta, hogy korlátozások alá esnek, Gregory Allen, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának igazgatója szerint ezek a legutóbbi ellenőrzések „olyan kiskapukat hagytak, amelyeket a Huawei és a kínai vállalatok kihasználhatnak”.
A kiskapuk közé tartozik, hogy nem kerültek feketelistára olyan vállalatok, amelyekkel a Huawei rendszeresen kereskedik. A szövetségesek és az amerikai vállalatok állítólag lobbiztak azért, hogy mentesítsék az általuk kedvelt gyárakat, például a ChangXin Memory Technologies Inc-t, Kína egyik legnagyobb memóriachipgyártóját. Szintén nem korlátozzák a HBM chipek régebbi verzióit és régebbi chipgyártó berendezéseket - ezekhez Kína még mindig könnyen hozzáférhet. "Ezek az ellenőrzések gyengébbek, mint amit az Egyesült Államoknak meg kellett volna tennie” - mondta Allen. "Félig-meddig logikus érvelés, hogy 'Adj el mindent Kínának', de az is ésszerű lehet, hogy 'Adj el nagyon keveset Kínának'. De a legrosszabb, amit tehetsz, hogy drámai módon jelzed, hogy el akarod vágni Kína hozzáférését a technológiához, de aztán olyan sok kiskaput és olyan elfuserált végrehajtást alkalmazol, hogy a politika majdnem összes költségét viseled, de az előnyöknek csak a töredékét élvezed."
Kína az amerikai exportellenőrzéseket visszaélésszerű korlátozásoknak nevezi, amelyek szerinte messze túlmutatnak az USA nemzetbiztonsági érdekeinek védelmén és sértik a nemzetközi kereskedelmi törvényeket. Lin Jian kínai külügyminisztériumi szóvivő azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy aláássa a globális kereskedelmet és megzavarja az ellátási láncokat. Kína azonnal megtorló lépéseket jelentett be az új exportkorlátozások nyomán. A kínai kereskedelmi minisztérium azonnali hatállyal tilalmat rendelt el a galliummal, germániummal, antimonnal és szuperkemény anyagokkal kapcsolatos kettős felhasználású termékek USA-ba irányuló exportjára. Az ilyen „kettős felhasználású termékek” polgári vagy katonai célokra használt árukra és technológiákra vonatkoznak, míg a ritkaföldfémek a technológiai gyártás szempontjából kritikus fontosságúak. A kínai minisztérium „a nemzetbiztonság és a nemzeti érdekek védelmére” hivatkozva a grafit-termékek végfelhasználásának szigorúbb felülvizsgálatát is megköveteli. Ez potenciálisan korlátozza az USA hozzáférését egy olyan gyakori bevonóanyaghoz, amelyet az elektromos kábelektől kezdve az atomreaktorokig mindenben használnak.
Mivel pont Donald Trump megválasztott elnök indította el előző ciklusa alatt az amerikai-kínai kereskedelmi háborút azzal, hogy agresszívan nekiment a Huaweinek, várhatóan folytatni fogja Biden Kína-ellenes politikáját. Éppen a múlt héten mondta Trump, hogy 35 százalékos vámot tervez kivetni az összes kínai árura, ami lényegesen alacsonyabb, mint a kampánykörútján a 60 százalékos vámokkal való fenyegetése, de még mindig fennáll a veszélye, hogy a népszerű fogyasztói technológiák árai megugranak, ha mindez megvalósul. A Trump nemzetbiztonsági tanácsadójának választott Michael Waltz szintén hangos Kína-kritikus, aki azt szorgalmazza, hogy az USA „helyezze át a kritikus ellátási láncokat”, ami arra utal, hogy kormánya ezen a téren Biden kormányához igazodhat.
Az egyik lehetséges ismeretlen tényező azonban Elon Musk lehet, aki potenciálisan felhasználhatja Trumpra gyakorolt befolyását a kereskedelempolitika puhítására és saját kínai üzleti érdekeinek védelmére. Szakértők máris azt sugallják, hogy a Kínával kapcsolatos, valószínűleg nagyon eltérő álláspontjuk végül annyira megosztó lehet, hogy ez lehet az, ami végül szétrobbantja testvéri kapcsolatukat.
A Biden-kormányzat új exportellenőrzéseket jelentett be, amelyek leginkább a mesterséges intelligencia-alkalmazásokban használt nagy sávszélességű memória (HBM) chipek Kínába irányuló exportját korlátozzák. A további exportkorlátozások célja az is, hogy Kína ne férjen hozzá „24 chipgyártó eszközhöz és három szoftvereszközhöz”, valamint „olyan országokban, mint Szingapúr és Malajzia, gyártott chipgyártó berendezésekhez”. Közel két tucat kínai félvezetőgyártó került fel azon cégek listájára, amelyeknek korlátozzák az amerikai technológiához való hozzáférést több mint 100 chipeszköz-gyártó és két befektetési vállalat mellett. Ezek között számos olyan vállalat van, amelytől az amerikai exportellenőrzés egyik legnagyobb célpontja, a Huawei Technologies függ.
Ahhoz, hogy ezek közül a vállalatok közül bármelyik amerikai technológiai szállítmányokat kaphasson, olyan engedélyt kell kérnie, amelyet az USA ritkán ad meg. Nem valószínű, hogy ezeket a különleges engedélyeket a jövőben könnyebb lesz megszerezni, mivel az új korlátozások megnehezítették Kína számára az olyan külföldi termékek behozatalát is, amelyek amerikai gyártmányú anyagokat használnak. Mostantól, ha egy külföldi termékben akár egyetlen amerikai gyártmányú chip is van, az korlátozás alá esik.
Elemzők szerint a Kínára vonatkozó exportellenőrzés kiterjesztése potenciálisan árt az Egyesült Államoknak. Az amerikai vállalatok közül a Lam Research, a KLA és az Applied Materials a legvalószínűbb, hogy érintettek lesznek az exportellenőrzésben. A szövetséges nemzetek nem amerikai vállalatai is érintettek lesznek, például a holland ASML berendezésgyártó. Aggódhat a dél-koreai székhelyű Samsung is, amely valószínűleg az egyetlen vállalat, amelyet érintenek az MI-chipekben használt memóriákra vonatkozó új korlátozások, mivel HBM-chip értékesítési bevételének 20 százaléka Kínából származik.
Gina Raimondo kereskedelmi miniszter szerint ezek az új korlátozások segítenek megakadályozni, hogy „Kína továbbfejlessze a hazai félvezetőgyártó rendszerét” és modernizálja a hadseregét. Elemzők és több amerikai tisztviselő szerint viszont ezek a lépések „sokkal kevésbé ütősek”, mint az exportellenőrzés korábbi két fordulója. Szerintük az USA túl sokáig várakozott a már júniusban összeállított ellenőrzési csomag bevezetésével. Az azóta eltelt hónapokban elemzők szerint Kínának bőven volt ideje felhalmozni a most korlátozott technológiát. Például az Applied Materials Kínába szállított termékekből származó nettó árbevétele 86 százalékkal ugrott meg az elmúlt néhány hónapban.
Emiatt és más állítólagos hibák miatt nem világos, hogy Biden utolsó kísérlete, amelyekkel Kínát próbálja megakadályozni a legújabb amerikai technológiákhoz való hozzáférésben, mennyire lesznek hatékonyak. Azokon az aggodalmakon túl, hogy Kínának volt ideje felhalmozni olyan technológiákat, amelyekről előre látta, hogy korlátozások alá esnek, Gregory Allen, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának igazgatója szerint ezek a legutóbbi ellenőrzések „olyan kiskapukat hagytak, amelyeket a Huawei és a kínai vállalatok kihasználhatnak”.
A kiskapuk közé tartozik, hogy nem kerültek feketelistára olyan vállalatok, amelyekkel a Huawei rendszeresen kereskedik. A szövetségesek és az amerikai vállalatok állítólag lobbiztak azért, hogy mentesítsék az általuk kedvelt gyárakat, például a ChangXin Memory Technologies Inc-t, Kína egyik legnagyobb memóriachipgyártóját. Szintén nem korlátozzák a HBM chipek régebbi verzióit és régebbi chipgyártó berendezéseket - ezekhez Kína még mindig könnyen hozzáférhet. "Ezek az ellenőrzések gyengébbek, mint amit az Egyesült Államoknak meg kellett volna tennie” - mondta Allen. "Félig-meddig logikus érvelés, hogy 'Adj el mindent Kínának', de az is ésszerű lehet, hogy 'Adj el nagyon keveset Kínának'. De a legrosszabb, amit tehetsz, hogy drámai módon jelzed, hogy el akarod vágni Kína hozzáférését a technológiához, de aztán olyan sok kiskaput és olyan elfuserált végrehajtást alkalmazol, hogy a politika majdnem összes költségét viseled, de az előnyöknek csak a töredékét élvezed."
Kína az amerikai exportellenőrzéseket visszaélésszerű korlátozásoknak nevezi, amelyek szerinte messze túlmutatnak az USA nemzetbiztonsági érdekeinek védelmén és sértik a nemzetközi kereskedelmi törvényeket. Lin Jian kínai külügyminisztériumi szóvivő azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy aláássa a globális kereskedelmet és megzavarja az ellátási láncokat. Kína azonnal megtorló lépéseket jelentett be az új exportkorlátozások nyomán. A kínai kereskedelmi minisztérium azonnali hatállyal tilalmat rendelt el a galliummal, germániummal, antimonnal és szuperkemény anyagokkal kapcsolatos kettős felhasználású termékek USA-ba irányuló exportjára. Az ilyen „kettős felhasználású termékek” polgári vagy katonai célokra használt árukra és technológiákra vonatkoznak, míg a ritkaföldfémek a technológiai gyártás szempontjából kritikus fontosságúak. A kínai minisztérium „a nemzetbiztonság és a nemzeti érdekek védelmére” hivatkozva a grafit-termékek végfelhasználásának szigorúbb felülvizsgálatát is megköveteli. Ez potenciálisan korlátozza az USA hozzáférését egy olyan gyakori bevonóanyaghoz, amelyet az elektromos kábelektől kezdve az atomreaktorokig mindenben használnak.
Mivel pont Donald Trump megválasztott elnök indította el előző ciklusa alatt az amerikai-kínai kereskedelmi háborút azzal, hogy agresszívan nekiment a Huaweinek, várhatóan folytatni fogja Biden Kína-ellenes politikáját. Éppen a múlt héten mondta Trump, hogy 35 százalékos vámot tervez kivetni az összes kínai árura, ami lényegesen alacsonyabb, mint a kampánykörútján a 60 százalékos vámokkal való fenyegetése, de még mindig fennáll a veszélye, hogy a népszerű fogyasztói technológiák árai megugranak, ha mindez megvalósul. A Trump nemzetbiztonsági tanácsadójának választott Michael Waltz szintén hangos Kína-kritikus, aki azt szorgalmazza, hogy az USA „helyezze át a kritikus ellátási láncokat”, ami arra utal, hogy kormánya ezen a téren Biden kormányához igazodhat.
Az egyik lehetséges ismeretlen tényező azonban Elon Musk lehet, aki potenciálisan felhasználhatja Trumpra gyakorolt befolyását a kereskedelempolitika puhítására és saját kínai üzleti érdekeinek védelmére. Szakértők máris azt sugallják, hogy a Kínával kapcsolatos, valószínűleg nagyon eltérő álláspontjuk végül annyira megosztó lehet, hogy ez lehet az, ami végül szétrobbantja testvéri kapcsolatukat.