Gyurkity Péter
LCD-utód kijelzőtechnológia a Microsofttól
A szoftvercég két mérnöke és egy egyetemi hallgató dolgozták ki azt az új megoldást, amely az LCD-hez képest nagyobb sebességet és hatékonyabb működést ígér. A fejlesztést külső szakértők is kedvezően fogadták.
A vállalat mérnökpárosa Anna Pyayt, a Washington Egyetem PhD hallgatója segítségével állt elő a technológiával, amely a teleszkópokban felhasznált optikához hasonló eljárásra épül. Ők azonban mindezt levitték az egyes pixelek szintjére, így a jelenleg használt lapos monitorokhoz képest jóval nagyobb sebességet, kedvezőbb fogyasztási mutatókat, valamint a fény hatékonyabb felhasználását kapták eredményként.
A munkáról elsőként beszámoló cikk kiemeli, hogy az elterjedt LCD-kijelzőkben a háttérvilágítás legfeljebb 10 százaléka jut csak el a kijelző felületéig. A polarizációs réteg a fény nagyjából felét megszűri, illetve elnyeli, ezen azonban az új megoldásban sikerült változtatni. A kutatók állítása szerint ugyanis 10 százalék helyett itt az első prototípusok esetében 36 százalékot mértek, elméletileg pedig az is lehetséges, hogy a fény 75 százaléka is eljusson a "felszínig", vagyis a kijelző külső felületéig. Ez nyilván jóval hatékonyabb működést eredményezne a napjainkban használt monitorokhoz képest.
A kutatók a megoldásban kettős tükröket használtak fel, mégpedig minden egyes pixel esetében. Az elsődleges tükör a háttérvilágítás felé néz, egy miniatűr lyukkal, réssel a közepén. A megfelelő feszültség alkalmazása esetén a tükör parabolává alakul át és lehetővé teszi a fény fókuszálását a második tükörre. A másodlagos példány 175 mikrométerrel az első mögött helyezkedik el, fő feladata pedig az azon átjutó fény visszaverése. A technológia további előnye a nagy sebesség: az egyes pixelek mindössze 1,5 ms alatt váltanak sötétből fényesre, ez durván hatszoros ugrást jelent a legjobb LCD-khez képest.
Külső szakemberek általában pozitívan fogadták a fejlesztést, kiemelve, hogy nagy reményekre jogosít fel. Mindössze két aggodalmuk van a megoldással kapcsolatban, az egyik a nagy feszültség alkalmazása (akár 120 volt), ezt a szoftvercégnek szerintük mindenképpen csökkentenie kell majd, a másik pedig a tartósság, főleg az állandóan mozgó tükrök miatt. Azt a projektben résztvevők is elismerték, hogy ilyen tesztet még nem végeztek el, az elsőként elkészített prototípusok viszont gond nélkül üzemelnek, ami azt jelzi, hogy jó esély van a sorozatgyártás megvalósulására.
Ehhez azonban a további sikeres munka esetén is legalább 5 év kell, vagyis a kereskedelmi forgalomban legkorábban 2013-ban bukkanhatnak fel az első példányok. Amennyiben erre sor kerül, a Microsoft maga biztos nem vesz részt a gyártásban, erre külső céggel kötnének szerződést.
A vállalat mérnökpárosa Anna Pyayt, a Washington Egyetem PhD hallgatója segítségével állt elő a technológiával, amely a teleszkópokban felhasznált optikához hasonló eljárásra épül. Ők azonban mindezt levitték az egyes pixelek szintjére, így a jelenleg használt lapos monitorokhoz képest jóval nagyobb sebességet, kedvezőbb fogyasztási mutatókat, valamint a fény hatékonyabb felhasználását kapták eredményként.
A munkáról elsőként beszámoló cikk kiemeli, hogy az elterjedt LCD-kijelzőkben a háttérvilágítás legfeljebb 10 százaléka jut csak el a kijelző felületéig. A polarizációs réteg a fény nagyjából felét megszűri, illetve elnyeli, ezen azonban az új megoldásban sikerült változtatni. A kutatók állítása szerint ugyanis 10 százalék helyett itt az első prototípusok esetében 36 százalékot mértek, elméletileg pedig az is lehetséges, hogy a fény 75 százaléka is eljusson a "felszínig", vagyis a kijelző külső felületéig. Ez nyilván jóval hatékonyabb működést eredményezne a napjainkban használt monitorokhoz képest.
A kutatók a megoldásban kettős tükröket használtak fel, mégpedig minden egyes pixel esetében. Az elsődleges tükör a háttérvilágítás felé néz, egy miniatűr lyukkal, réssel a közepén. A megfelelő feszültség alkalmazása esetén a tükör parabolává alakul át és lehetővé teszi a fény fókuszálását a második tükörre. A másodlagos példány 175 mikrométerrel az első mögött helyezkedik el, fő feladata pedig az azon átjutó fény visszaverése. A technológia további előnye a nagy sebesség: az egyes pixelek mindössze 1,5 ms alatt váltanak sötétből fényesre, ez durván hatszoros ugrást jelent a legjobb LCD-khez képest.
Külső szakemberek általában pozitívan fogadták a fejlesztést, kiemelve, hogy nagy reményekre jogosít fel. Mindössze két aggodalmuk van a megoldással kapcsolatban, az egyik a nagy feszültség alkalmazása (akár 120 volt), ezt a szoftvercégnek szerintük mindenképpen csökkentenie kell majd, a másik pedig a tartósság, főleg az állandóan mozgó tükrök miatt. Azt a projektben résztvevők is elismerték, hogy ilyen tesztet még nem végeztek el, az elsőként elkészített prototípusok viszont gond nélkül üzemelnek, ami azt jelzi, hogy jó esély van a sorozatgyártás megvalósulására.
Ehhez azonban a további sikeres munka esetén is legalább 5 év kell, vagyis a kereskedelmi forgalomban legkorábban 2013-ban bukkanhatnak fel az első példányok. Amennyiben erre sor kerül, a Microsoft maga biztos nem vesz részt a gyártásban, erre külső céggel kötnének szerződést.