Berta Sándor
Engedélyhez kötnék az online adásokat Németországban
Annak, aki a jövőben bármilyen műsort - legyen az egy zeneszám vagy éppen egy videó - az interneten sugározni szeretne Németországban, engedélyt kell majd kiváltania.
Az elképzelés először Bajorországban merült fel néhány hete, azóta gyakorlatilag átvette az összes német szövetségi tartomány. Bajorországban idén augusztustól már csak az sugározhat online audio vagy video tartalmakat, aki rendelkezik a Bajor tartományi Médiaközpont (BLM) hivatalos engedélyével. A cél az, hogy mindenki, aki akár csak néhány másodpercnyi mozgóképet tesz fel a világhálóra, azt műsorszolgáltatónak minősítsék. A livestream-tartalmak esetében az engedélykötelesség 500 felhasználónál lenne, vagyis ha több mint félezren néznek meg egy élőben sugárzott műsort, akkor a videó készítőjének már licenccel kell rendelkeznie. Az engedély ára jelenleg 250 és 5000 euró között van.
A szakemberek között azonban még vita van arról mi is legyen engedélyköteles. Peter Widlok, az Észak-rajna-vesztfáliai Tartományi Médiaközpont (LFM) szóvivője elmondta, hogy például egy belső vállalati tájékoztatónak, amit egyszerre egy cégnek több mint 500 alkalmazottja lát, nem kellene ebbe a kategóriába tartoznia. Egy webkamera, aminek a képét sokan látják világszerte, szintén nem minősülne internetes műsorszolgáltatásnak, csakúgy, ahogyan egy a világhálóra feltett több milliószor letöltött videó sem.
Az LFM minden esetben megvizsgálná az engedélykötelességet, a BLM viszont eddig már három online televíziónak és egy online rádiónak adott licencet. Az új szabályozás által érintettek egyike lehet a grünwaldi Grid-TV, amely saját adatai szerint is 270 IP-adót üzemeltet. Ingo Wolf, a vállalat ügyvezetője az elképzelések hallatán azonnal jelezte, hogy minden bizonnyal átteszik a székhelyüket Svájcba és egyúttal átköltöztetik a 30 munkatársukat is.
Az ötletről megvan a véleménye Hans Mathias Kepplinger professzornak, a Mainzi Egyetem Publicisztikai Intézete vezetőjének is, aki úgy vélte: ugyan valóban sokan visszaélnek a világháló nyújtotta szabadsággal, nem ad okot e jog megkurtítására. A szakember hozzátette: az egész elképzelés egy teljesen törvénysértő politikai támadás, amit ráadásul semmilyen szakmai szempont sem indokol és ami nem fér össze a liberális világképpel. A jelenlegi sajtójog megfelelően szabályozza a különböző kérdéseket, és ha valaki törvényt sért, a szolgáltatások leállíthatók. Ennél többre pedig Kepplinger szerint nincs is szükség.
Az elképzelés először Bajorországban merült fel néhány hete, azóta gyakorlatilag átvette az összes német szövetségi tartomány. Bajorországban idén augusztustól már csak az sugározhat online audio vagy video tartalmakat, aki rendelkezik a Bajor tartományi Médiaközpont (BLM) hivatalos engedélyével. A cél az, hogy mindenki, aki akár csak néhány másodpercnyi mozgóképet tesz fel a világhálóra, azt műsorszolgáltatónak minősítsék. A livestream-tartalmak esetében az engedélykötelesség 500 felhasználónál lenne, vagyis ha több mint félezren néznek meg egy élőben sugárzott műsort, akkor a videó készítőjének már licenccel kell rendelkeznie. Az engedély ára jelenleg 250 és 5000 euró között van.
A szakemberek között azonban még vita van arról mi is legyen engedélyköteles. Peter Widlok, az Észak-rajna-vesztfáliai Tartományi Médiaközpont (LFM) szóvivője elmondta, hogy például egy belső vállalati tájékoztatónak, amit egyszerre egy cégnek több mint 500 alkalmazottja lát, nem kellene ebbe a kategóriába tartoznia. Egy webkamera, aminek a képét sokan látják világszerte, szintén nem minősülne internetes műsorszolgáltatásnak, csakúgy, ahogyan egy a világhálóra feltett több milliószor letöltött videó sem.
Az LFM minden esetben megvizsgálná az engedélykötelességet, a BLM viszont eddig már három online televíziónak és egy online rádiónak adott licencet. Az új szabályozás által érintettek egyike lehet a grünwaldi Grid-TV, amely saját adatai szerint is 270 IP-adót üzemeltet. Ingo Wolf, a vállalat ügyvezetője az elképzelések hallatán azonnal jelezte, hogy minden bizonnyal átteszik a székhelyüket Svájcba és egyúttal átköltöztetik a 30 munkatársukat is.
Az ötletről megvan a véleménye Hans Mathias Kepplinger professzornak, a Mainzi Egyetem Publicisztikai Intézete vezetőjének is, aki úgy vélte: ugyan valóban sokan visszaélnek a világháló nyújtotta szabadsággal, nem ad okot e jog megkurtítására. A szakember hozzátette: az egész elképzelés egy teljesen törvénysértő politikai támadás, amit ráadásul semmilyen szakmai szempont sem indokol és ami nem fér össze a liberális világképpel. A jelenlegi sajtójog megfelelően szabályozza a különböző kérdéseket, és ha valaki törvényt sért, a szolgáltatások leállíthatók. Ennél többre pedig Kepplinger szerint nincs is szükség.