Berta Sándor
Tiltakozások a francia internetblokád-törvény ellen
A Francia Internetes Közösség (ISOC France) mellett az ISOC lengyel, bolgár és angol tagszervezetei, valamint az UFC/Que choisir fogyasztóvédelmi szervezet is támadták a francia internetblokád-terveket.
Charles Simon, az ISOC jogásza úgy vélte: a tervezet letérés az emberi alapjogok által kijelölt ösvényről. A fájlcserélők internethozzáférésének blokkolásáról és a HADOPI (La Haute Autorite pour la diffusion des oevres et la protection des droits sur Internet) nevű kormányzati hivatal létrehozásáról szóló törvénytervezetről előbb a francia szenátus, majd a francia parlament fog tárgyalni. Simon a legnagyobb problémának azt nevezte, hogy a gyanúsítottaknak gyakorlatilag nem lesznek meg a legelemibb alapjogaik sem, így nem biztos, hogy rendes eljárás során tárgyalják majd az ügyüket. A HADOPI-nak nem kell majd vesződnie a bizonyítékok beszerzésével, már a gyanú is elég lesz az internethozzáférés blokkolásához.
"Vagyis úgy néz ki, hogy nem a HADOPI-nak kell majd bebizonyítania a bűnösségünket, hanem saját magunknak az ártatlanságunkat. Úgy véljük, hogy ez a törvény azoknak az embereknek egy kis csoportját védi, akik még tíz év alatt sem jöttek rá az internet erejére" - jelentette ki a jogász. Charles Simon elmondta, hogy a céljuk kettős: szeretnék megakadályozni a törvény elfogadását és bevezetését, másrészt azt akarják elérni, hogy az Európai Unió más tagországaiban se vetődhessen fel egy hasonló jogszabály kidolgozása.Számos kérdés ugyanakkor még tisztázatlan, így például válthat-e szolgáltatót a feketelistára tett felhasználó.
Kőkemény harcot ígért Nicolas Sarkozy francia elnöknek az UFC/Que choisir francia fogyasztóvédelmi szervezet is, amely minden erejével azon lesz, hogy a tervezett Three Strikes Out-szabályozás soha ne léphessen életbe. Az UFC/Que choisir a Bureau Europeen des Unions de Consommateurs (BEUC), vagyis az Európai Fogyasztók Szövetségének nevében egy nyolc pontot tartalmazó követeléscsomagot hoz nyilvánosságra. A szervezet úgy vélte, hogy a felhasználók ellenőrzése, internethozzáférésük blokkolása, valamint a böngészési szokásaik megfigyelése ellentétes az alapvető fogyasztóvédelmi jogokkal és a magánélet védelméhez fűződő emberi jogokkal. A fogyasztóvédők emellett kifogásolták, hogy a zene- és filmipar gyakorlatilag segédrendőrökként alkalmazná az internetszolgáltatókat. A harc helyett a szerzői jogvédőknek sokkal inkább a kulturális átalánydíjak bevezetésével és a digitális másolásvédelmek eltörlésével kellene foglalkozniuk.
Mint ismeretes, a fájlcserélők internethozzáférésének blokkolásáról szóló jogszabály tervezetét a múlt héten fogadta el a francia kormány. A HADOPI nevű kormányzati hivatal gyakorlatilag teljhatalmat kapna és elrendelhetné az illegálisan másolt tartalmakat letöltő személyek internethozzáférésének blokkolását. Az internetszolgáltatóknak kötelességük lenne engedelmeskedni, ezenkívül fel kellene szerelniük az illegális kópiákat felderítő szűrőket is. Az ötlet tavaly merült fel először, azonban az Európai Parlament elutasította azt az előterjesztését, amely szerint a kontinensen engedélyezték volna a szerzői jogsértők internethozzáférésének blokkolását. Ennek ellenére a francia kormány ragaszkodik a tervhez.
Charles Simon, az ISOC jogásza úgy vélte: a tervezet letérés az emberi alapjogok által kijelölt ösvényről. A fájlcserélők internethozzáférésének blokkolásáról és a HADOPI (La Haute Autorite pour la diffusion des oevres et la protection des droits sur Internet) nevű kormányzati hivatal létrehozásáról szóló törvénytervezetről előbb a francia szenátus, majd a francia parlament fog tárgyalni. Simon a legnagyobb problémának azt nevezte, hogy a gyanúsítottaknak gyakorlatilag nem lesznek meg a legelemibb alapjogaik sem, így nem biztos, hogy rendes eljárás során tárgyalják majd az ügyüket. A HADOPI-nak nem kell majd vesződnie a bizonyítékok beszerzésével, már a gyanú is elég lesz az internethozzáférés blokkolásához.
"Vagyis úgy néz ki, hogy nem a HADOPI-nak kell majd bebizonyítania a bűnösségünket, hanem saját magunknak az ártatlanságunkat. Úgy véljük, hogy ez a törvény azoknak az embereknek egy kis csoportját védi, akik még tíz év alatt sem jöttek rá az internet erejére" - jelentette ki a jogász. Charles Simon elmondta, hogy a céljuk kettős: szeretnék megakadályozni a törvény elfogadását és bevezetését, másrészt azt akarják elérni, hogy az Európai Unió más tagországaiban se vetődhessen fel egy hasonló jogszabály kidolgozása.Számos kérdés ugyanakkor még tisztázatlan, így például válthat-e szolgáltatót a feketelistára tett felhasználó.
Kőkemény harcot ígért Nicolas Sarkozy francia elnöknek az UFC/Que choisir francia fogyasztóvédelmi szervezet is, amely minden erejével azon lesz, hogy a tervezett Three Strikes Out-szabályozás soha ne léphessen életbe. Az UFC/Que choisir a Bureau Europeen des Unions de Consommateurs (BEUC), vagyis az Európai Fogyasztók Szövetségének nevében egy nyolc pontot tartalmazó követeléscsomagot hoz nyilvánosságra. A szervezet úgy vélte, hogy a felhasználók ellenőrzése, internethozzáférésük blokkolása, valamint a böngészési szokásaik megfigyelése ellentétes az alapvető fogyasztóvédelmi jogokkal és a magánélet védelméhez fűződő emberi jogokkal. A fogyasztóvédők emellett kifogásolták, hogy a zene- és filmipar gyakorlatilag segédrendőrökként alkalmazná az internetszolgáltatókat. A harc helyett a szerzői jogvédőknek sokkal inkább a kulturális átalánydíjak bevezetésével és a digitális másolásvédelmek eltörlésével kellene foglalkozniuk.
Mint ismeretes, a fájlcserélők internethozzáférésének blokkolásáról szóló jogszabály tervezetét a múlt héten fogadta el a francia kormány. A HADOPI nevű kormányzati hivatal gyakorlatilag teljhatalmat kapna és elrendelhetné az illegálisan másolt tartalmakat letöltő személyek internethozzáférésének blokkolását. Az internetszolgáltatóknak kötelességük lenne engedelmeskedni, ezenkívül fel kellene szerelniük az illegális kópiákat felderítő szűrőket is. Az ötlet tavaly merült fel először, azonban az Európai Parlament elutasította azt az előterjesztését, amely szerint a kontinensen engedélyezték volna a szerzői jogsértők internethozzáférésének blokkolását. Ennek ellenére a francia kormány ragaszkodik a tervhez.
