Berta Sándor
Közösségi portálok - sok hűhó a semmiért?
Az elmúlt hónapok adatai alapján kiderült, hogy közel sem olyan mértékben nőttek a közösségi portálok és az online videoplatformok reklámbevételei, mint azt a tulajdonosaik remélték.
A YouTube, a MySpace, a Facebook és más honlapok napjainkban az internet egyik meghatározó és szinte nélkülözhetetlenné vált területét alkotják. Ezek a szolgáltatók több millió regisztrált felhasználót tudhatnak maguk mögött, így nem véletlen, hogy a reklámipar is felfigyelt az ágazatra és afféle jövőbeni aranytojást tojó tyúkként tekintett rá. A reklámügynökségeknek sikerült is a legtöbb oldal vezetőit meggyőzniük, hogy helyezzenek el hirdetéseket, annak ellenére, hogy sok szakember óva intette őket ettől, hangsúlyozva, hogy a felhasználók nem a reklámok miatt keresnek fel egy közösségi vagy egy videomegosztó platformot.
A korábbi aggodalmak helyesnek bizonyultak és egyelőre csak a várt reklámbevételek töredéke folyt be a kasszába. Érthető, hogy a legtöbb cég csalódott és egyes szakértők rámutattak: nem szabad a közösségi portálok vagy a videomegosztó oldalak jelentőségét túlbecsülni. Többek között a Google vezetői is kénytelenek voltak elismerni, hogy mennyire bonyolult egy népszerű közösségi honlap segítségével pénzt keresni. A konszern legutóbbi negyedéves eredményeiből világosan kiderült: a reklámbevételek jócskán elmaradnak a várt összegtől.
"A legnagyobb problémát abban látom, hogy a felhasználókat zavarják az ezeken a platformokon elhelyezett hirdetések és tiltakoznak ezek megjelenése ellen. Ez azonban még csak a kezdet. Egyelőre a befektetők csak várhatnak és abban bízhatnak, hogy az emberek megértik: ahhoz, hogy szolgáltatásokat kapjanak, azokat valamiből finanszírozni is kell" - jelentette ki Volker Nickel, a Német Reklámipari Központi Szövetség (ZAW) szóvivője. A felhasználók ellenállásán kívül gondot okoz az is, hogy sok hirdető még túlzottan szkeptikus, inkább csak kísérleti terepnek tekinti a népszerű oldalakat.
A szkeptikus vélemények ellenére a közösségi portálok és a videomegosztó honlapok üzemeltetői bizakodóak. Erre van is némi okuk, hiszen az előbbiek esetében az eMarketer amerikai piackutató cég adatai szerint idén 70 százalékkal nagyobb lesz a hirdetésekből származó bevétel, mint tavaly. Az összeg csak az Egyesült Államok esetében várhatóan 1,6 milliárd dollárt tesz majd ki. Az elemzők szerint pedig 2009-re ez az összeg 2,02 milliárd dollárra is nőhet.
A közösségi platformok sokáig reklám-elutasítók voltak, de aztán fokozatosan feladták álláspontjukat. Előbb a YouTube döntött úgy, hogy videoreklámokat is megjelentett, majd a 2006 óta a tőzsdén is jegyzett Xing vezetői adták be a derekukat. A honlapok üzemeltetői többek között azzal indokolták a változást, hogy a fejlesztésekhez szükségük van plusz bevételekre, azonban a regisztrált tagok ezt kétkedve fogadták és például a Facebook látogatói már tavaly novemberben jelezték: nem kérnek a reklámokból.
A YouTube, a MySpace, a Facebook és más honlapok napjainkban az internet egyik meghatározó és szinte nélkülözhetetlenné vált területét alkotják. Ezek a szolgáltatók több millió regisztrált felhasználót tudhatnak maguk mögött, így nem véletlen, hogy a reklámipar is felfigyelt az ágazatra és afféle jövőbeni aranytojást tojó tyúkként tekintett rá. A reklámügynökségeknek sikerült is a legtöbb oldal vezetőit meggyőzniük, hogy helyezzenek el hirdetéseket, annak ellenére, hogy sok szakember óva intette őket ettől, hangsúlyozva, hogy a felhasználók nem a reklámok miatt keresnek fel egy közösségi vagy egy videomegosztó platformot.
A korábbi aggodalmak helyesnek bizonyultak és egyelőre csak a várt reklámbevételek töredéke folyt be a kasszába. Érthető, hogy a legtöbb cég csalódott és egyes szakértők rámutattak: nem szabad a közösségi portálok vagy a videomegosztó oldalak jelentőségét túlbecsülni. Többek között a Google vezetői is kénytelenek voltak elismerni, hogy mennyire bonyolult egy népszerű közösségi honlap segítségével pénzt keresni. A konszern legutóbbi negyedéves eredményeiből világosan kiderült: a reklámbevételek jócskán elmaradnak a várt összegtől.
"A legnagyobb problémát abban látom, hogy a felhasználókat zavarják az ezeken a platformokon elhelyezett hirdetések és tiltakoznak ezek megjelenése ellen. Ez azonban még csak a kezdet. Egyelőre a befektetők csak várhatnak és abban bízhatnak, hogy az emberek megértik: ahhoz, hogy szolgáltatásokat kapjanak, azokat valamiből finanszírozni is kell" - jelentette ki Volker Nickel, a Német Reklámipari Központi Szövetség (ZAW) szóvivője. A felhasználók ellenállásán kívül gondot okoz az is, hogy sok hirdető még túlzottan szkeptikus, inkább csak kísérleti terepnek tekinti a népszerű oldalakat.
A szkeptikus vélemények ellenére a közösségi portálok és a videomegosztó honlapok üzemeltetői bizakodóak. Erre van is némi okuk, hiszen az előbbiek esetében az eMarketer amerikai piackutató cég adatai szerint idén 70 százalékkal nagyobb lesz a hirdetésekből származó bevétel, mint tavaly. Az összeg csak az Egyesült Államok esetében várhatóan 1,6 milliárd dollárt tesz majd ki. Az elemzők szerint pedig 2009-re ez az összeg 2,02 milliárd dollárra is nőhet.
A közösségi platformok sokáig reklám-elutasítók voltak, de aztán fokozatosan feladták álláspontjukat. Előbb a YouTube döntött úgy, hogy videoreklámokat is megjelentett, majd a 2006 óta a tőzsdén is jegyzett Xing vezetői adták be a derekukat. A honlapok üzemeltetői többek között azzal indokolták a változást, hogy a fejlesztésekhez szükségük van plusz bevételekre, azonban a regisztrált tagok ezt kétkedve fogadták és például a Facebook látogatói már tavaly novemberben jelezték: nem kérnek a reklámokból.