Dojcsák Dániel

Viszlát, készpénz!

Minden technikai feltétel adott ahhoz, hogy örökre száműzzük a készpénzt a mindennapokból, de az emberek ragaszkodása még biztosan jó ideig életben tartja majd. Ma már pénzügyeinket jóval kényelmesebb akár menet közben is online intézni, a készpénz helyett pedig praktikusabb valamilyen elektronikus bukszát használni. 2008. több áttörést is tartogat az eFizetők számára.

Ma már minden gyakorlatias ember - legalábbis aki használ internetet - pénzügyeivel nem a környékbeli bankfiók csinosan elegáns bankügyintéző-hölgyeit zaklatja, hanem - kikerülve a sorbanállást - békésen kattintgat böngészőjében. A miskolci székhelyű, egyébként is banki szoftverek fejlesztésével foglalkozó IND Group forradalminak nevezhető webes alkalmazásának köszönhetően viszont a közeljövőben még tovább léphetnek egyes szerencsés banki ügyfelek, hisz a netbank szinte teljes funkcionalitásában átvándorolhat a monitorokról a mobil készülékek kijelzőjére. Ráadásul úgy, hogy eközben kényelmes és egyszerű is marad.

WAP láz

Az ezredforduló után beinduló WAP láz elérte a banki szektort is és számos lelkes fejlesztő és marketinges úgy érezte, a WAP-os bankolásé a jövő. Azonban az akkori készülékek kijelzőjén a pár sornyi szöveges információval és a brutálisan lassú adatsebesség mellett viszont fájdalmas volt használni azt. Mostanra viszont a mobil készülékek elértek egy olyan szintre, hogy többnyire képesek teljes értékű böngészőt futtatni, szép nagy színes kijelzőjük van, sőt az iPhone után valószínűleg egyre több lesz érintőképernyős is. Ahhoz, hogy ez a trend kritikus tömegek számára hozza el a kényelmes mobil bankolás lehetőségét viszont a mainál jóval olcsóbb mobil szélessáv elérések kellenek, illetve lehetőség szerint minél nagyobb lefedettségek.

Az IND viszont nem várta ki, hogy minden stimmeljen, és kifejlesztettek egy kényelmesen használható mobilbank felületet okos telefonokra. Ugyan ma még csekély számban fordulnak elő ilyen eszközök, de az újonnan eladott készülékek 90%-a már képes böngészőt futtatni, illetve a jövőben várhatóan a közép és alsókategóriás telefonok is öröklik ezen képességet, ami azt jelenti, hogy 4 éven belül kritikus tömeg rohangál majd okostelefonnal a kezében.


IND mobil bank bemutató

Okos netbankhoz okos telefon

A frissen bemutatott rendszer használatához márpedig okostelefon vagy PDA szükséges, legalább 320x240-es képernyő felbontással, illetve egy HTML+CSS képes böngésző futtatására is képesnek kell lennie a készüléknek. A bemutatóra és promócióra legalkalmasabbnak a fejlesztők az iPhone-t találták, egyrészt azért, mert a nagyméretű és érintésérzékeny kijelző kényelmes felületet biztosít, másrészt a telefon népszerűségét meglovagolni nem rossz ötlet még egy banki informatikával foglalkozó cégnek sem. Ettől függetlenül persze bármilyen smart phone megteszi, így akár egy Symbian alapon működő Nokia vagy Blackberry mobilon is elérhető a fejlesztés. A gyakorlatban a mobil netbank nem más, mint egy kisméretű kijelzőre átformázott és a hordozható készülékek korlátozott kezelőfelületéhez igazított web alapú netbank.

Az alkalmazás használat közben nem telepít semmit, nem szükséges hozzá semmilyen extra speciális hardver, csupán a szokásos loginnevek, jelszavak. A fejlesztéskor elsősorban a kényelemre és az egyszerűségre helyezték a hangsúlyt és igyekeztek minden olyan szempontot figyelembe venni, ami ronthatná az összképet. Így végeredményben a legbonyolultabb művelet (átutalási megbízás) is maximum 5 képernyőnyi lett, míg a többi funkció néhány klikkeléssel, gombnyomással vagy "tapintással" elérhető.

Bármely műveletnél egy közös kontaktlista segíti a felhasználót, hogy a korábbi partnereinek nevét és számlaszámát ne kelljen minden alkalommal begépelni. A teljes kezelőfelület ikonalapú, egyszerűen navigálható. Jelenleg az átutalás mellett a számlainformáció, valutaváltási adatok, tőzsdeinformációk, bankkártyaadatok, betét lekötés, limitmódosítás, számlatörténet, tranzakciólista funkciók érhetőek el, ami a felhasználók többségének igényeit messze kielégíti. Továbbá lehetősége van a banknak harmadik fél szolgáltatását is beépíteni, például utasbiztosítás megkötésére.

Ugyan egyelőre nem tudhatjuk, hogy a magyar fejlesztésű szolgáltatás mely bankok kínálatában tűnik majd fel, de hazai és európai (sőt, ha az iPhone promóra gondolunk, akkor akár amerikai) pénzintézetek is bizonyára feltűnhetnek ezzel a megoldással. A CSS-nek köszönhetően egyszerűen dizájnolható, alakítható a felület, a túloldalon pedig a fejlesztők szerint könnyen kapcsolható a legtöbb meglévő banki rendszerhez. Természetesen a kapcsolat titkosított csatornákon keresztül működik és semmilyen érzékeny adat nem marad a készüléken használat után, a biztonsági normák azonosak az asztali gépeken futó netbank szolgáltatások szintjével. A teljesen grafikus online felület viszont nem elégszik meg egy egyszerű adatkapcsolattal, a kényelmes működéshez legalább 3G/GPRS előfizetés szükségeltetik.

A kényelmetlen SMS, illetve WAP alapú mobilbankot gyakorlatilag teljes mértékben képes kiváltani a megoldás, igaz, egy biometrikus azonosítás még jól jönne a teljes kényelemhez. Az is hálás lenne, ha a régóta ígérgetett Near Field Communication végre teret hódítana a mobil készülékekben. Amíg ez nem történik meg, addig a klasszikus bankkártyás cégek kínálnak alternatívát. Mi a baj a készpénzzel?

Annak ellenére, hogy az elérhető technológia már a kártyás fizetési módokon is rég túlmutat, a valóság most kezdheti megközelíteni azt a szintet, amikor a készpénz valóban érdemben visszaszorulhat. Magyarország még csak csatlakozni szeretne az euróval fizető országok közé, de mire ez valóra válik, lehetséges, hogy már nem sok jelentősége lesz az érméknek és a bankóknak. A pénzintézetek és a kártyakibocsájtó cégek arra törekszenek, hogy a papír és fém alapú fizetés minél hamarabb háttérbe szoruljon.

A technokrata gondolkodásmód mellett ennek az a másik nagyon is húsbavágó oka, hogy a készpénz jelenleg az egyik legdrágább fizetőeszköz, mind a bankoknak, mind az államnak, mind a fogyasztóknak. Nem kell túl bonyolult dolgokra gondolni, elég csak elképzelni, hogy mekkora költséget, idő, erőforrásokat jelent egy cégnek a pénz tárolása, őrzése, szállítása, mennyibe kerül az államnak a bankjegyek folyamatos nyomtatása, ellenőrzése, a hamisítás elleni küzdelem. Egy felmérés szerint európai átlagban 200 eurónyi költség adódik ezekből össze lakosonként évente.


Magyarországon még kicsit várni kell

Veszedelmes viszonyok

Magyarországon egyelőre ott tartunk, hogy egy év alatt 7,4%-kal növekedett a kártyák száma és 18%-kal az eladás helyén POS terminálon át történt kártyás fizetés, összesen 1,5 milliárd euróra. Viszont még mindig elég magas összeg, 34 euró a kártyás fizetések átlagértéke, ami azt jelenti, hogy a mindennapok fizetési szituációiban, egy doboz cigi, egy üdítő, egy jegy megvásárlására még mindig a készpénzt használjuk szívesebben. Közben a hazai bankok pedig éppen csak tanulgatják az új technológiákat, a chipkártyás, érintés nélküli megoldásokat, és a népre is ráférne egy jókora edukáció pénzügyi téren.

A manapság forgalomban lévő kártyás fizető helyek legnagyobb hátránya, hogy lassúak, kényelmetlenek: alá kell írni, nyomkodni kell. Ettől a mögöttünk álló vevő hamar ideges lesz és nem érti, hogy miért kellett 400 forintot kártyával fizetni. Ez alapvetően nem a technológia hibája, hiszen a VISA európai elektronikus feldolgozó rendszere átlagosan akár 31ms elérési időre is képes, és egy nyugat európai benzinkúton eddig sem volt meglepetés, ha a kártya áthúzásának pillanatában már el is indult a nyomtatóból a papír kifelé. A probléma, hogy itthon sok helyen ISDN vonalakon keresztül szállítják a kártyainfókat, ami komolyan lelassítja a fizetést.



El a kezekkel!

Ha eltekintünk attól a ténytől, hogy még sokáig lesznek olyanok, akik papírban szeretnék kiegyenlíteni még a nagyobb tételeket is, akkor látszik, hogy a legnagyobb akadály az elektronikus fizetés terjedése előtt a kis összegű fizetések egyszerű megoldása. Mennyivel egyszerűbb lenne, ha a csocsóasztal, az italautomata, a jegykiadó nem feltétlenül csak érmékkel működne. Mennyivel egyszerűbb lenne kifizetni egy csokit, doboz cigit, mozijegyet vagy bármit 1000 forint alatt, ha nem kellene sem apró után kutatni, sem 30-50 másodpercig szívni a kártyás fizetéssel.

Az Egyesült Államokban, és idén már Európa néhány városában elindult egy folyamat, ami a fentebb említett NFC technológiát ötvözi a jól ismert hitelkártya megoldásokkal. A VISA payWave nevű megoldása főleg a kisösszegű mindennapi kiadások rendezésére jelent korrekt megoldást, hiszen a kártyát elegendő az elfogadóhelyen az érzékelő elé tartani. Tehát nem kell kiadni a kezünkből, nem szívja be az automata, ellenben pillanatok alatt lezajlik a fizetési procedúra. Fizetéskor rádiófrekvenciás jelekkel kommunikál az olvasóval, az adattovábbításhoz szükséges energiát az olvasóból nyeri. Mindeközben az adatátvitel kódolt, biztonságos, ráadásul alig néhány centiméter hatótávolságú, így paranoiások is bátran használhatják.


Visa payWave működés közben

Mivel a termék átmeneti megoldás a korszakok között, ezért a szokásos mágnescsík is megtalálható a kártyán, plusz az okoskártya chip. Akinek még ez sem elég laza, azoknak a payWave kistestvére, a VISA micro tag fog tetszeni, ami első ránézésre egy átlagos kulcstartóra hasonlít, erre a feladatra is kitűnően alkalmas. Valójában viszont a payWAve-vel azonos technológiát rejt magában és bármely 25 dollár alatti fizetésre használható PIN kód vagy aláírás nélkül - mint a fizetőeszközből kiderült, csak az Egyesült Államokban. A Mastercard hasonló megoldása egy karórába rejtett egység PayPass néven, amit többek közt Törökországban már élesben tesztelnek.

A korábbi elméleti megoldások helyett végre úgy tűnik, hogy kezdenek elterjedni a kézzelfogható elektronikus pénztárca megoldások, viszont az elfogadó helyek korlátozott száma, az ügyfelek bizalmatlansága, az új megoldás szokatlansága sokáig visszatarthatja az elterjedést. A valódi előrelépés az lenne, ha az egyébként is elektronizált bolti kasszák helyett az eddig szigorúan készpénzes, apróval fizetős helyek változnának meg, de a manapság SMS-ben kiegyenlített parkolójegy vagy autópályamatrica NFC kompatibilissé tétele is sokat segítene.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • bat777 #152
    hali reggeljetek alám

    bat777.uw.hu
  • Ghoosty #151
    1. Egyáltalán nem mindegy, hogy 100 ezer, vagy 1.000.000 ilyen ember van.
    2. Falun élek és látom, hogy egyes emberek hogy élnek, kb. ugyanolyan feltételekkel.
    3. A biztosítást pl lehet olyan pénzből kötni, ami most a tb, eb stb járulékba kötelezően fizet az ember. Meglepődnél, ha mindenki rendesen fizetne és a felhasználásával becsületesen elszámolnának, mi mindenre lenne elég.
    4. Aki nem dolgozik az az esetek többségében nem is akar. Betanított munkásnak bárki elmehet, az újságok tele vannak ilyen hírdetésekkel. Mondjuk Magyarország keleti csücskét nem ismerem, gondolom ott rosszabb a helyzet, de irányított célporgramokkal sokat lehetne javítani az ottani helyzeten.
    5. Ha valaki hülye és nem jön rá, hogy másként kéne csinálni akkor már ne az én pénzemből támogassák és az ilyen embereket nem tudom sajnálni. Amíg egyetemre jártam, igenis elmentem mellette dolgozni, hogy legyen pénzem mindenre, nem pedig rögtön az egyszerűbb módszert választani, hogy felveszem a diákhitelt, azt valamikor csak visszafizetem.
    6. Említetted a tandíjat. Nem tudom jártál e felsőoktatási intézményben, de némejiknél borzalmas ami ott megy. Minden este bulizni jár baszik tanulni, 1-2 évvel hosszabb ideig végzi az egyetemet, egy másik része, meg mindenből 2-essel átcsúszik, mindezt úgy, hogy állami támogatásra jár. Elég volt egyszer (a felvételin jól teljesíteni) és onnantól kezdve 5 év Hawaii. Most azonban aki jó eredményeket ér el az egyetem alatt, az továbbra is tandíjjmentesen tud tanulni. Bátyám, Húgom, mindketten levelezőn szerezték a Diplomájukat, úgy hogy a tandíjjat saját pénzből fizették.
    7. Még mindig várok egy ötletet az egészségügy javításának érdekében, ha nem is a tiéd, de megvalósítható. Ami most van, az látszik hogy nem működik, de ugyanúgy megvannak a hibái, ha nem fizeted a paraszolvenciát akkor ugyanúgy meghalhatsz, szóval nem olyan nagy a különbség, csak másnak fizeted a pénzt.
  • aaaaa #150
    Azt nem éred meg, hogy az ezek emberek nem elég intelligensek ahhoz, hogy előre tervezzenek. Emiatt biztosítást sem kötnek, mert élnek a mának, szívják a bagót, pedig valószínűleg sejtik hogy idővel fel is fordulnak tőle. Ettől még nem rossz emberek mind, és nem érdemlik azt, hogy meghaljanak, vagy nyomorékká váljanak, csak azért, mert nem képesek kifizetni az ellátásuk költségeit, vagy "biztosítást" kötni.
    Az áruhitelt meg azért veszik fel, mert ahhoz is kevés az IQ-juk, hogy kiszámolják mibe is kerül az nekik. Ha kizárólag értelmes emberek élnének itt, akik felelősen tudnak tervezni és dönteni, a Provident uzsoráscég már rég bezárhatott volna a többszáz százalékos kamataival...
    A cigaretta már csak egy válasz a "nekem már minden mindegy" állapotra, nem maguktól lettek nikotin és alkoholfüggők ezek az emberek.
    De amit mondasz egyszerűen nem igaz. Ne példálózz azokkal, akiknek még telik efféle dolgokra, mert van egy réteg , akinek valóban nem telik szinte semmire. Ha most ez 100 ezer, vagy 1 millió ember, az teljesen mindegy. Ezek az emberek kiszolgáltatottaká válnak, és biztosítás hiányában meg fognak halni, ha komolyabb baj éri őket.
    Gondolom ritkán jársz falun, hogy látnád egyes helyeken milyen nyomor van.
    Persze itt is csak azt szokták emlegetni, hogy a gazda 40 milliókért traktort vesz. Na igen, mint mindenhol máshol is a világon, csak szeretne megélni, és dolgozni, lóval meg szánthat.
    De ettől függetlenül van ez a szegény réteg, akinek Te soha a közelébe sem kerülsz, mert nem látod őket, akik soha nem fognak biztosítást kötni, mert nincs munkájuk, nem is lesz, mert képzetlenek, az alkalmi munkájuk béréből inkább vesznek egy doboz cigit.
    És ha kíváncsi vagy hány ilyen ember van, soha nem fogod megtudni, mert ahol Te élsz ezeknek a szerencsétlen embereknek a nyomát sem látod, elvegetálnak a kis falujukban, a statisztikák meg úgyis azt fogják mutatni, hogy elenyésző a számuk, pedig messze nem így van.
    Azt azért áruld el miből kellene kifizetni azt a biztosítást a szerencsétleneknek ? Abból a 20-30%-os szintű bérükből az EU-s hoz képest ? (már akinek van munkája egyáltalán.)A rezsit sem tudja kifizetni a fizetéséből, a villany és fűtés meg általában fontosabbnak tűnik az egyszerű ember számára (teljesen logikusan) , mint valami biztosítás. Lakásbiztosítása is alig van az embereknek,pedig 30 éve majdnem mindenkinek volt... Ha nincs pénz, az első amit nem tartanak fontosnak az emberek, a biztosítások. Biztosítást csak az előrelátónak mondott emberek kötnek, de mit vársz azoktól akik 20-án már rég elköltötték az egész havi fizetésüket.
    És ebből a kevésből próbáljon spórolgatni is a "nehezebb időkre" ???. Nem kap ám mindenki kiemelt fizetést, és nem mindenki diplomás (most már még inkább nem, hogy bevezették ezt az aprócska tandíjat). Szóval hiába nézed az átlagot, rengetegen tényleg 50-100 ezrekből próbálnak éldegélni. Becsületes rendes emberek, nem segélyekből élősködő putriscigányok...
  • Ghoosty #149
    Ez a lottózás is eléggé irracionális dolog, ugyanis pont azok az ismerőseim lottóznak, akik amúgy nem engedhetnék meg maguknak, ráadásul látszik rajtuk, hogy ők hisznek abban, hogy "Bármikor bejöhet..."
    Amikor milliárdossá nő a nyeremény, akkor még néha én is kitöltök 1-2 szelvényt.
    Akit ismerek és rendszeresen lottózik, az szinte sose 1 szelvényt tölt ki, hanem általában 4-et, annyi van egy lapon.
    Ha megnézed, akkor 1 évben nem szokott 2 nél többször 5-ös lenni. Tehát 26x megismételed a mondjuk reálisnak tűnő becslésekkel az 1:10-hez esélyt, hogy legyen 5-ös.

    Fenntartom a véleményem, hogy nem érdemes megbundázni, mert így sokkal többet hoz, mint évente az a kis plussz amit a nyeremények elsikkasztásával nyernének.
  • arrakistor #148
    kétlem hogy 10 millió eladott szelvény lenne.
    1 maximum 2 millió felnőtt magyar lottózhat, amelyből csupán néhány száz / ezer fanatikus - vagy aki egyáltalán megteheti - vesz egynél több szelvényt, igaz ezek nagy összeg esetén valószínűleg több száz szelvényt vesznek.
    Összesen én 3 millióra teszem a vásárolt szelvények számát maximum.

    Ismerem a "születésnapok paradoxonát", viszont sajnos a lottó esetébem "Murphy törvénye" azt rendszeresen felülűbereli.
  • Ghoosty #147
    Még annyit hozzáfűznék az esélyekhez, hogy ha ennyire jól ismered az esélyeket, meg valószínüségeket, akkor biztos hallottál a születésnapok paradoxona nevü jelenségről.
  • Ghoosty #146
    Felejtsd már el ezt a dumát, hogy millióknak nincs pénze kajára, amíg magyarország lakosságának 1/3-a dohányzik, és főleg az alacsony jövedelműek addig igenis lenne pénze kajára, meg nem venne fel annyi áruhitelt meg stb. Meg ha már említették, akkor lottózik is. Ja és minden évben megdől a karácsonyi bevásárlási rekord.
    Biztos van több olyan ember, akinek nem tellene biztosításra sem, de nem milliók.
    Aláírom, hogy ez a rendszer sem az igazi, de meg lehet nézni, hogy milyen az egészségügy szinvonala kinn, meg itthon.
    Ottkin azért halsz meg, mert nem volt biztosításod, bár még kifizetheted kp-ből, vagy hitelből. Itthon meg azért halsz meg mert összecserélnek, leejtenek, félrekezelnek, elfertőződsz, vagy nincs pénzed hálapénzre.
    Arra azért kiváncsi lennék, hogy te mit nem raknál bele az alap szolgáltatásba. Ha meg nem választod külön, akkor az egészségügyünkben nem fog semmi változni.
    Ha már említetted a potyautasokat, az igenis elég nagy problémát okoz, ha ezt nem tudod felfogni, akkor az régen rossz.

    arrakistor

    Abban egyetértek, hogy hülyeség lottózni, de ahogy leírtad szerintem te is láthatod, hogy mennyi az esélye, hogy 5-ös legyen valakinél. Amikor meglódulnak a nyeremények akkor szerintem simán elkel több mint 10 millió szelvény.
    Még így is bőven a Szerencsejáték Rt-nek éri meg. Ebben nem tartom valószínüleg, hogy meg lenne bundázva, mert többet hoz így, hogy hisznek benne az emberek, mintha egyszer lebukbak és vége a lottó álomnak.

  • arrakistor #145
    Még mielőtt valaki kötöszködne a lottó nyerési esélyeire vonatkozóan leírom:
    90!/(5!x85!) az ~44 millió... ennyi szelvényt kell különbözőképpen kitölteni ahhoz hogy biztos találat legyen. Kizárt hogy 10 millió szelvényt minden egyes ember máshogyan töltsön ki tehát a fenti esélyek még akkor sem 1:4 hez ha mindenki vesz szelvényt. A matematika valószínűségszámítás részlege segít abban hogy tovább okfejtsünk: 10 millió szelvény közül valószínűleg ~2-3 milliót ugyanazokkal a számokkal fognak kitölteni, tehát az összesély : kb. 1:6...
    6 héten át ugyanazokat a számokat kihúzva, és kitöltve, 10 millió kitöltött szelvénnyel tehát BIZTOS hogy lenne egy 5-ös. Viszont nem mindig ugyanazokaz a számokat húzzák, töltik ki, és ami a legfontosabb, közel nincs 10 millió szelvény, és még a lottó fénykorában , a 80-as években sem volt.

    A fentiek tükrében én, Tisztelt Hölgyeim és Uraim, bár hívő ember vagyok, de kizártnak tartom, hogy valaha is lett volna, akár csak egyetlen 5 találatos lottó szelvény is.
  • arrakistor #144
    a lottó a hülyék önkéntes adója.. ne is tessék csodálkozni amikor tenyérbemászóképű, norbifittnessgyerek pöffeszkedik kigyúrva valami hodály dzsippben, amíg a nagyorrú papájának T. Hölgyeim és Uraim be tetszenek fizetni a hüjeadót heti rencerességgel !
  • arrakistor #143
    a biztosítás csak a nagyorrú banki vezérigazgatókat biztosítja be , meg a pereputtyukat, a csilivili tükörablak márvány irodaházak tetőteraszában..
    főleg ha van balek aki befizeti nekik a bebiztosítást..

    az eggyel okosobb nagyorrú az is a nagy számok törvényére dörzsöli a pajeszát,
    mert ő is ott volt matekórán és meg is értette a permutációkat , vagy esetleg megértettettettettettették vele később a pribékjei, ez viszont
    nem biztosítótársaságot üzemeltet, hanem szerencsejáték Rt.-t , elvégre
    neked _bármikor bejöHET_, neki viszont minden héten _beJÖN_ az iszonyat nagy lóvé a zsebébe/banxámlájára, de csak azért mert ő ott volt matekórán,
    és már akkor jól tudta hogy 90! faktoriális az olyan nagy szám hogy 500 évenként se -nagyon- jöhet be, heti egy alkalommal és 10millió kitöltött szelvénnyel számítva... de nem gond, majd találunk kamunyerteseket, a pereputtyból akik már jól meggazdagotak... kit érdekel?! a pórnép mindent becumizik, hiszen még az egyszerű matematikát sem értik, akkor a a többi ravaszságot hogyan is értenék meg?