Dojcsák Dániel

Veszélyben vannak a régi nagy IT-márkák?

A könnyűiparban csakúgy, mint a technológiai szektorban a koreai, kínai és egyéb távol-keleti országok hegemóniája a gyártást tekintve megkérdőjelezhetetlen, de míg ruhából a mai napig szeretünk nyugati márkákat hordani, addig IT termékekből bátrabban vásárol mindenki nem nyugati brandet is. A következő évek tendenciája valószínűleg a keleti gyártók öntudatra ébredése és terjeszkedése lesz, amikor rájönnek működik az eladás a saját cimkéjükkel is. Ez a felismerés komoly veszélybe sodorhatja a nagy nyugati gyártókat is, mint a HP vagy Dell.

Néhány évvel ezelőtt az IBM úgy döntött, hogy merevlemez üzletágára nincs a továbbiakban szüksége és többek közt a székesfehérvári gyár felszámolásával együtt 2003-ban szépen eladta azt a japán illetőségű Hitachinak. Nem kevesebb, mint egy évvel később ugyanaz az IBM a teljes PC üzletágát értékesítette, annak ellenére, hogy az IBM notebookok a felső kategória díszpéldányai voltak és nem tűnt sikertelennek az asztali PC divízió sem. Egy kínai cég, a Lenovo 1,25 milliárd dollárt fizetett az IBM-nek, ami egy komoly, tőkeerős hátteret igényelt.

A Lenovo (korábban Legend, Le = Legenda + Novo = új) 1996-ban szerzett piaci elsőséget Kínában, hat évvel azután, hogy bemutatta első saját asztali PC modelljét, illetve ugyanabban az évben, mikor első saját notebookját piacra dobta. 2000-ben már benne volt a világ 10 legjobban menedzselt PC szállítójában. 2003-ban bemutatták az új logójukat, ekkor váltottak Legendről Lenovóra, ebben az évben értékesítették a 20 milliomodik laptopjukat, majd 2005-re a harmadik legnagyobb számítástechnikai gyártójává lépnek elő.


Hoppá. A nevük most a nyugati világban még ismeretlennek számít, nincs komoly márkaértéke, de 2009-ig használhatják az IBM Thinkpad és ThinkCenter neveket, illetve a 2008-as pekingi olimpia főszponzoraként lesz alkalma megismerni őket mindenkinek. Körülbelül ekkorra tervezik a nyugati piacokra behozni a teljes termékpalettát, aminek ma még csak nagyon szűk változata érhető el.

Molnár Imre, a HP Magyarország Személyi Számítógép üzletágvezetője egyetértett felvetéseinkkel. "A versenyhelyzet érezhető, ez tagadhatatlan. Számítottunk rá, hogy a világpiacon jelenlévő távol-keleti konkurensek előbb vagy utóbb idehaza is felbukkannak, és mint mindenhol, elsősorban a lakossági piacot veszik célba. Ahogyan eddig is, a jövőben is igyekszünk a HP hagyományos értékeinek megfelelő, árkérdésen túlmutató, kedvező alternatívát ajánlani a vásárlóink számára."

A PC piac viszont a Gartner adatai szerint évente kb. 2%-t csökken az USA-ban, tehát az új, igen motivált versenytársak megjelenése duplán nehezíti majd a klasszikusok életét, hiszen az amerikai színtereken kívül jóval kevesebb előnyt élveznek. Ennek ellenére 2006. harmadik negyedévben valamivel több, mint 59 millió egység fogyott, ami 15-16 százalékos növekedés a Dellnek és a HP-nek, illetve 7,5% a Lenovonak. Az amerikai mellett az EMEA régió (Európa, Közel-Kelet, Afrika) is gyengélkedik. A potenciál a latin-amerikai régióban rejlik, sok minden azon múlhat, ki kaparintja meg magának a gyarapodó déli tortát.

A néhány éve a Compaq céget is magába olvasztó Hewlett-Packard amerikai vezetői szerint a cég legnagyobb ereje a márkaértékben rejlik, hiszen hosszú ideje és nagy számban szállít asztali és hordozható PC-ket, nyomtatókat, fényképezőgépeket stb. a világ minden pontjára. A korábban sziklaszilárdnak hitt alapok viszont remegni kezdtek, hiszen idén az erősnek vélt nyomtatópiaci részesedésük 5%-kal csökkent, ráadásul kénytelenek voltak kivonulni fényképezőikkel a teljes ázsiai és ausztrál piacról.

A romló mutatók hatására kisebb ingatlanokba költöztették dolgozóikat, ami akár racionalizálás akár megszorítás, azt mutatja, hogy oda kell figyelniük a hatékonysági mutatókra. A négy nagyvállalatból összefonódott óriás a korábbi 85 telephely helyett hatba húzza össze magát, sőt a teljes cégstruktúrát átalakítják, aktualizálják, a több szcenárióban elért első hely megtartásának érdekében.

Egy másik kihívó, a Samsung 1999-ben eltervezte, hogy némileg bővíti a portfolióját. Többek közt lézernyomtatók fabrikálásába fogott, ami az általa megcélzott szegmensekben második, illetve néhány helyen első helyet jelentett neki idénre.

"A lézernyomtató piac stratégiai cél cégünk számára. Harcba tudunk szállni bárkivel termékeinkkel és piaci részesedést tudunk szerezni a konkurenciától, beleértve a piacvezető Hewlett-Packardot is" - mondta 7 évvel ezelőtt Ali Demin a Samsung akkori értékesítési és marketing vezetője.

Czinege László, a HP Magyarország Nyomtatás és Képalkotási üzletágigazgatója kérdésünkre elmondta, hogy valós veszélyt jelentenek a távol-keleti cégek és főként a kisvállalati szektorban számolni kell velük, hiszen annak a piacnak farkas törvényei vannak és az árversenyben több szereplő képes lehet komoly részesedést szerezni. Ez ellen nem szükséges semmit tennie a nagy szereplőknek, bíznak a saját értékeik által ígért előnyökben. Ugyanakkor a nagyvállalati szektorban a cégek átgondoltabb nyomtatási stratégiákat követnek és a HP komoly előnyt tud kovácsolni az egyéb IT hátteréből, azaz az egyébként is HP szerver és desktop termékeket vásárló cégeknek egyértelmű választás a printereket is azonos gyártótól beszerezni.

Az otthoni piaccal kapcsolatban Czinege elmondta, hogy ez alapjában véve egy csökkenő piac, de érdemes fejlesztéseket ide koncentrálni. A cég erősnek mutatkozik az otthoni nyomtatás területén, ugyanakkor a digitális fényképezőgép piacon nem tud felmutatni komolyabb eredményt, körülbelül 4-5% részesedéssel bír. Viszont a cég nem is kíván beszállni a komoly versenybe a professzionális képalkotásban, hanem az élményszerű fotózást célozza meg. Számukra megéri pénzt fektetni ennek a területnek a fejlesztésébe pusztán azért a hozzáadott értékért, amit a nyomtató mellett az azonos márkájú amatőr célú fényképező jelent.

A fenti néhány példából nehéz igazságot tenni, és az IDC és a Gartner elemzései sem mutatnak egyértelmű képet. Az viszont bizonyos, hogy a Távol-Kelet erősödése egy meghatározó trend lesz a jövő informatikájában. Az amerikai piacokra ugyan nehezebben tudnak betörni, viszont az EMEA régió mellett a gyorsan fejlődő ázsiai és latin-amerikai piacokon nyílt sisakos küzdelem alakulhat ki a klasszikus és a feltörekvő cégek között.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • BlackRose #24
    Nézd... ha fejlesztő vagy, telepíted a Server 2003, az SQL Server 2005, a Visual Studio 2005 és még egy pár apróságot (VMware stb.) és garantáltan nem tud senki az ASUS-al lépni, 1GB működik, 2GB (a napokban bővítettem) repül. Ugyanakkor a gép is nagyon jó minőségű amikor a kezedbe veszed, pl. érzed, hogy mindent elviselhet... átutaztam vele egész európát, közelkeletet stb. és tartja magát már kb. 10 hónapja ez a gépem van. Az Thinkpadok jó gépek voltak, tényleg profi minőségűek voltak de a Lenovo ezt már elengedte (és évekkel ezelőtt a Compaq-ok), a többi, pl. Dell nem rosz, de ocskapiaci műanyagnak néz ki, SONY ok de..., Toshiba jó volt de már nem az, a Fujitsu (USA model ok, Fujitsu-Siemens szemét), évekkel ezelőtt volt NEC Versam, az is jó volt akkor, HP... problematikus van minden de általában nem ok, Panasonic ToughBook (na ez jó, ha megtudod fizetni), Acer... hamar megtörik, ha nem viszed sehová akkor OK de akkor minek a notebook, szóval nekem személyesen volt Compaq, Nec, Compaq, IBM, IBM, Asus... ez kb. az elmúlt 10 év alatt, jelenleg az Asust találtam a legjobbnak, persze a gyenge olcsobb modeleket nem néztem, azok nem érdekelnek.
  • Neurotoxin #23
    Kinek mi jön be:) Nézd én már használtam ASUS notit, hát a kijelzőn kívül másról nem tudok pozitívan nyilatkozni. Jelenleg egy HP-t használok (nx6110-Pentium M Dothan) semmi bajom vele, egyszer szervizeltetni kellett, de tanulásra tökéletes.
  • BlackRose #22
    Tudjátok mit... egy ASUS notebook szétver minden HP, Dell vagy Lenovot (mindegyikből számtalan volt a kezemben de a sajátom egy Asus, mert jobbat nem tapasztaltam). Ami a Szervereket illeti, ott meg egyhamar nem lesz ki veszélyeztesse a HP-t, IBM-et, Fujitsu-t, Sun stb. Az asztali gépek meg nagyjából mind vacak szemét, kivéve ha magad dobod össze pl. MSI alaplap stb. persze akkor az ára is nagyobb lesz. Van esetleg valami jó ami Workstation néven van a piacon, de az meg méregdrága (egy top komponensekből összedobott géphez viszonyítva), a desktop ma két dologra készül, home useroknak netezésre, és cégeknek office használatra. Ha komolyan akarsz dolgozni, sőt ha komolyan akarsz játszani is akkor nincs olyan desktop amely megfelelő lenne.

    És a HP, IBM,... nem félteném őket, ugyanis ezek a cégek már régen nem a hardware-be kapaszkodnak, hanem a support és a tanácsadás az üzleti model amit magukénak mondanak, és suppor és tanácsadás területén nem tudja őket senki megverni, a hardware-t is ezért veszik tőllük, nem azért mert jobb vagy mert anyámtyúkja, hanem mert teljes szolgáltatást nyújtanak. Ezt a keleti cégek nem fogják tudni egyhamar biztosítani. A Dell kivétel... ők lehet, hogy megfogják érezni egy picit, de nem hiszem, hogy nem lesznek képessek időben átszerveződni.
  • Su0my #21
    a lenovok elég gagyi notebookok. Az igazi lenovok. Amelyik típusnevében nincs benne a thinkpad(más kérdés, sztem a az IBM-ek is nagy kalap valamik...)... A lenovok mint lentebb is írták, azt csinálta, hogy kilóra megvette az IBM notebbokkok árusításának jogát és faszán rátették a logójukat a laptopokra. Gratulálunk, eredeti dolog volt, sikerült megőrizni a minőséget, királyak voltatok!
  • Macc #20
    Hat normal esetben azt mondanam, hogy jajj neked minoseg, jon majd a sok otvar keleti cucc, dehat erosen megerdemlik a "nagy markak" a bukast miutan zuhan a minoseguk.
  • Supremo #19
    He-he-he azért a Samsung monitorait nem mondanám túlzottan sziklaszilárd erősségnek.
  • Gerygrey #18
    Ugyanezt írtam én is. Csak nem az olcsó gyártó veszi meg a nevesebbtől a selejtet, hanem a neves gyártó adja el nekünk az olcsó gyártó nevével fémjelezve a gyengébb minőségű terméket. Ami gondolom arra vezethető vissza, hogy - a konkrét példánál maradva - a samsung megveszi a toshiba tv részlegét, hogy aztán az ő nevén árulja a gagyit. Hasonló megfigyelhető az autóiparban is, például volkswagen -> skoda. A skodának a büdös életben nem lett volna annyi tőkéje hogy beindítsa egy fabia/octavia színvonalú autó gyártását, a vw-nek viszont milyen jól jön hogy a "nem annyira jól sikerült" golf/passat motorokat is pénzzé tudja tenni. Mondom mindezt úgy, hogy lassan 3 éve egy fabia boldog (és abszolút elégedett) tulajdonosa vagyok, tény hogy nem egy golf, de nekem, kispénzű felhasználónak tökéletesen megfelel arra hogy eljussak vele "a" pontból "b"-be. A pc-piacon is vannak, akiknek az ár az elsődleges, az ő igényeiket kielégíti az olcsóbb termék, amelynek minősége ténylegesen gyengébb mint a neves gyártóé.
  • kvp #17
    "lol samsung és taiwani gagyi közt van különbség))) pl?? majdnem minden TFT moncsi lelke samsung képcső."

    Sajnos a tft-k piacan hatalmas a kulonbseg. Ott vannak pl. a gagyi fujitsu-siemens monitorok. (leginkabb a hattervilagitassal van gond) Ezzel szemben az ibm/lenovo, a dell es a hp-is samsung monitorokat forgalmaz a sajat neve alatt. Egerbol pedig logitech-et. Masik problema hogy az olcso gyartok gyakran a nevesek selejtezett alkatreszeit veszik meg. (attol hogy pixelhibas egy panel mar nem lehet markaskent eladni, de pl. olcso monitorba meg jo, ugyanez igaz a memoriakra, csak ott az orajel maximumaval lehetnek gondok)
  • Gerygrey #16
    Jut eszembe, a samsung olyan szinten nyomja a "gagyizást" hogy külön brandet ("dimarson", hipermarketekben elég menő az olcsóbb szegmensben) hozott létre azoknak a termékeknek, amelyek nem ütnek meg egy bizonyos mércét.
  • Gerygrey #15
    Jut eszembe, a samsung olyan szinten nyomja a "gagyizást" hogy külön brandet ("dimarson", hipermarketekben elég menő az olcsóbb szegmensben) hozott létre azoknak a termékeknek, amelyek nem ütnek meg egy bizonyos mércét.