Dojcsák Dániel
Okosodnak a bankautomaták
Míg külföldön alig vesz fel valaki készpénzt a bankautomatákból, addig hazánkban szinte kizárólag erre használják az ATM-eket az emberek. Most azonban két nagy hazai bank is intelligens automatákat szerez be, melyekkel rengeteg egyéb napi tevékenység elvégezhető, ami számos szolgáltatónál kiválthatja a sorban állást.
Hazánkban járt Bill Nuti, az NCR globális vezérigazgatója, aki nem kirándulni jött Budapestre, és a szigetszentmiklósi gyár fejlődéséről való megbizonyosodás mellett is találkozott néhány partnerrel, akiknél jövőre megjelenhetnek végre az okos automaták és a modern fizetési megoldások.
ATM, azaz Automated Teller Machine (Automatizált bankpénztáros gép) éppen 40 éve létezik, a maihoz hasonló formában. Az első elektronikus változatot az Egyesült Királyságban helyezték üzembe, egy London közelében lévő kisvárosban, 1967-ben. Ez előtt mechanikus megoldások léteztek már 25 éve, de ez nem nyerte meg túlzottan a fogyasztók szívét. Ahogy teltek-múltak az évek, a pénzkiadó automaták egyre gyorsabbak, egyre kisebbek lettek, egyre több lett belőlük, az elmúlt években pedig jobb helyeken funkcióban is egyre többet tudtak felmutatni.
Néhány éve Belgiumban kicsit meglepődtem, mikor kártyámmal odasomfordáltam a fali eszközhöz pénzt felvenni és azt láttam, hogy teljes méretű QWERTY billentyűzete van. Igazság szerint alig találtam a pénzfelvétel funkciót, mert ez az elektronikus átutalás, számlafizetés, mobilfeltöltés, netbank funkciók mellet valamilyen elfeledett ősi szokásnak tűnik arrafelé. Kis hazánkban pedig a bankok tájékoztatása évről-évre arról szól, hogy a legtöbb embernek csak kényszerből van kártyája, a fizetését egy összegben felveszi róla és készpénzzel operál tovább. Kiveszi a papírt, majd sárgacsekkel a kezében sorban áll a postán.
Automata főnökök
Ilyen sárga csekkből úgy tudjuk, hogy évente kb. 280 millió darabot adnak fel, átlagosan 7000 Ft értékben, ami szerény számításaim szerint 1.960.000.000.000 Forint. Piac tehát van a közüzemi számlákban, büntetésekben, telekom, kábeltévé és mobil számlákban, amit többnyire ilyen formában egyenlítünk ki. Lehetőségek is vannak, hiszen a legtöbb internetbank szolgáltatás már kínál valamilyen egyszerű módszert a sárga csekk kiváltására, mégsem él vele a legtöbb ember. Valószínűleg, azért, amit egy nemrégiben megjelent cikkünkben írtunk: egyszerűen nincs internet elérésük.
2008-tól viszont újabb esély kínálkozik a Magyar Posta egyik vaskos lábának megingatására, hiszen az NCR megmozdulásával itthon két nagy pénzintézet (OTP, Budapest Bank) automatái cserélődhetnek le úgynevezett intelligens megoldásokra. Ezekkel a pénzfelvét már tényleg snassz dolog lesz, viszont mindegyikbe lehet majd pénzt berakni, internetbank szolgáltatásokat igénybe venni, átutalni, lekötni, vagy éppen a fent említett számlákat befizetni.
Ehhez természetesen a szolgáltatókkal is meg kell állapodni, ugyanis a módszer a következő lenne: a fogyasztó begyömöszöli az automatába a postán megkapott számlalevelet, amiről a gép egy szkenner segítségével leolvassa a megfelelő azonosítókat, a végösszeget és a célszámla számát, majd szépen levonja az összeget az egyenlegről és átutalja a szolgáltatónak. A folyamat valószínűleg öngerjesztő lesz, hiszen minél több szolgáltató csatlakozik hozzá, annál nagyobb igény lesz rá, így a többi bank sem maradhat majd ki és a maradék szolgáltató sem engedheti meg, hogy kihagyja ezt a lehetőséget.
Intelligens ATM-ek
Az újfajta automaták ráadásul akár többféle pénznemet is tudnak majd kezelni, sőt egészen meglepő megoldások is megjelenhetnek a pénzküldésre. Képzeljük el, hogy pénzt szeretnénk nagyon gyorsan küldeni valakinek. Ehhez elegendő a netbankon keresztül kezdeményezni egy privát személy felé egy átutalást, de nem számlaszámra, hanem egy mobilszámra érkezik az értesítés, amiben egy kód található. Ezzel a kóddal a célszemély elsétál az adott automatához, bepötyögi, ami azon nyomban kiadja az összeget, ami az indító számláról kerül levonásra.
Az új megoldások többnyire a sorban állás kellemetlenségén enyhítenek, ami érthető is, mert a modern ember egyre türelmetlenebb és ha valahol sokat kell sorban állni, akkor az emberek 30%-a ha teheti, nem is tér vissza soha többé. Ráadásul a bankok terjeszkedésére is jó hatása van, hiszen nem kell annyi munkaerő a pénzügyi tranzakciókhoz. Ez bizonyára szomorú tény a postákon, reptereken és ügyfélszolgálatokon dolgozóknak, de az egyre öregedő és egyre több nyugdíjast eltartó társadalmunkat nézve nem olyan nagy hátrány.
A harmadik komoly újítás, ami 2008-ban megjelenhet itthon az NCR prezentálásában, az úgynevezett "self-checkout". Ennek a megoldásnak hivatalos magyar neve még nincs, de az Egyesült Államokban már jó ideje korrektül működik. A rendszer lényege, hogy a bevásárlóközpontokban a szintén türelmetlen vásárlóknak nem kell végigállni a sort, hanem egy önkiszolgáló pénztárnál önmaga végezheti el a fizetést.
Hogyan is működik? Bevásárlás után a vásárló a pénztároshoz hasonlóan húzogatja el egy szkenner előtt az árukat, majd szokás szerint bepakolja őket a zacskókba. Ehhez segítségére lesz az interaktív érintőképernyős felület, ami audiovizuális üzenetekkel kalauzolja végig a vevőt a folyamaton. A zöldség-gyümölcs árukat is a mostanihoz hasonló mérleg+árazó párosítással oldhatja meg magának a vevő, majd végül az érintőképernyőn kiválasztja, hogyan szeretne fizetni. Kártya, készpénz, bármi, sőt talán pár év múlva az NFC (Near Field Communication) mobilos fizetés is szóba jöhet.
Önkiszolgáló pénztár Amerikában
Persze az első kérdés a keleti blokkban, hogy vajon mi garantálja, hogy a drága vevő kifizet mindent, amit megvesz? Először is az ilyen önkiszolgálókat egy távfigyelő rendszeren nézegeti valaki, aki ha kell, segít, ha arról van szó, akkor pedig a biztonságiakat hívja. A szoftver pedig figyeli, hogy került-e a zacskózó térbe olyan áru, ami nincs kifizetve, ráadásul a beolvasás előtti, közbeni és a zacskózás utáni súlykülönbségeket egy öntanuló adatbázis fürkészi.
Csalásra persze eddig is és ezután is lesz lehetőség. Ki ne hallott volna olyan esetről, mikor valaki nagy értékű árut tolt át egyszerűen a kasszán anélkül, hogy az élő pénztáros észrevette volna. Ez nem technológiai kérdés továbbra sem. Viszont jövőre úgy tűnik, hogy több hipermarket-lánc is beszáll a buliba, bár egyelőre csak annyit árult el a megoldást szállító cég képviselője, hogy az elsők között egy több/sok egységgel rendelkező külföldi tulajdonú cég indít be ilyet. Lehet találgatni.
Hazánkban járt Bill Nuti, az NCR globális vezérigazgatója, aki nem kirándulni jött Budapestre, és a szigetszentmiklósi gyár fejlődéséről való megbizonyosodás mellett is találkozott néhány partnerrel, akiknél jövőre megjelenhetnek végre az okos automaták és a modern fizetési megoldások.
ATM, azaz Automated Teller Machine (Automatizált bankpénztáros gép) éppen 40 éve létezik, a maihoz hasonló formában. Az első elektronikus változatot az Egyesült Királyságban helyezték üzembe, egy London közelében lévő kisvárosban, 1967-ben. Ez előtt mechanikus megoldások léteztek már 25 éve, de ez nem nyerte meg túlzottan a fogyasztók szívét. Ahogy teltek-múltak az évek, a pénzkiadó automaták egyre gyorsabbak, egyre kisebbek lettek, egyre több lett belőlük, az elmúlt években pedig jobb helyeken funkcióban is egyre többet tudtak felmutatni.
Néhány éve Belgiumban kicsit meglepődtem, mikor kártyámmal odasomfordáltam a fali eszközhöz pénzt felvenni és azt láttam, hogy teljes méretű QWERTY billentyűzete van. Igazság szerint alig találtam a pénzfelvétel funkciót, mert ez az elektronikus átutalás, számlafizetés, mobilfeltöltés, netbank funkciók mellet valamilyen elfeledett ősi szokásnak tűnik arrafelé. Kis hazánkban pedig a bankok tájékoztatása évről-évre arról szól, hogy a legtöbb embernek csak kényszerből van kártyája, a fizetését egy összegben felveszi róla és készpénzzel operál tovább. Kiveszi a papírt, majd sárgacsekkel a kezében sorban áll a postán.
Automata főnökök
Ilyen sárga csekkből úgy tudjuk, hogy évente kb. 280 millió darabot adnak fel, átlagosan 7000 Ft értékben, ami szerény számításaim szerint 1.960.000.000.000 Forint. Piac tehát van a közüzemi számlákban, büntetésekben, telekom, kábeltévé és mobil számlákban, amit többnyire ilyen formában egyenlítünk ki. Lehetőségek is vannak, hiszen a legtöbb internetbank szolgáltatás már kínál valamilyen egyszerű módszert a sárga csekk kiváltására, mégsem él vele a legtöbb ember. Valószínűleg, azért, amit egy nemrégiben megjelent cikkünkben írtunk: egyszerűen nincs internet elérésük.
2008-tól viszont újabb esély kínálkozik a Magyar Posta egyik vaskos lábának megingatására, hiszen az NCR megmozdulásával itthon két nagy pénzintézet (OTP, Budapest Bank) automatái cserélődhetnek le úgynevezett intelligens megoldásokra. Ezekkel a pénzfelvét már tényleg snassz dolog lesz, viszont mindegyikbe lehet majd pénzt berakni, internetbank szolgáltatásokat igénybe venni, átutalni, lekötni, vagy éppen a fent említett számlákat befizetni.
Ehhez természetesen a szolgáltatókkal is meg kell állapodni, ugyanis a módszer a következő lenne: a fogyasztó begyömöszöli az automatába a postán megkapott számlalevelet, amiről a gép egy szkenner segítségével leolvassa a megfelelő azonosítókat, a végösszeget és a célszámla számát, majd szépen levonja az összeget az egyenlegről és átutalja a szolgáltatónak. A folyamat valószínűleg öngerjesztő lesz, hiszen minél több szolgáltató csatlakozik hozzá, annál nagyobb igény lesz rá, így a többi bank sem maradhat majd ki és a maradék szolgáltató sem engedheti meg, hogy kihagyja ezt a lehetőséget.
Intelligens ATM-ek
Az újfajta automaták ráadásul akár többféle pénznemet is tudnak majd kezelni, sőt egészen meglepő megoldások is megjelenhetnek a pénzküldésre. Képzeljük el, hogy pénzt szeretnénk nagyon gyorsan küldeni valakinek. Ehhez elegendő a netbankon keresztül kezdeményezni egy privát személy felé egy átutalást, de nem számlaszámra, hanem egy mobilszámra érkezik az értesítés, amiben egy kód található. Ezzel a kóddal a célszemély elsétál az adott automatához, bepötyögi, ami azon nyomban kiadja az összeget, ami az indító számláról kerül levonásra.
Az új megoldások többnyire a sorban állás kellemetlenségén enyhítenek, ami érthető is, mert a modern ember egyre türelmetlenebb és ha valahol sokat kell sorban állni, akkor az emberek 30%-a ha teheti, nem is tér vissza soha többé. Ráadásul a bankok terjeszkedésére is jó hatása van, hiszen nem kell annyi munkaerő a pénzügyi tranzakciókhoz. Ez bizonyára szomorú tény a postákon, reptereken és ügyfélszolgálatokon dolgozóknak, de az egyre öregedő és egyre több nyugdíjast eltartó társadalmunkat nézve nem olyan nagy hátrány.
A harmadik komoly újítás, ami 2008-ban megjelenhet itthon az NCR prezentálásában, az úgynevezett "self-checkout". Ennek a megoldásnak hivatalos magyar neve még nincs, de az Egyesült Államokban már jó ideje korrektül működik. A rendszer lényege, hogy a bevásárlóközpontokban a szintén türelmetlen vásárlóknak nem kell végigállni a sort, hanem egy önkiszolgáló pénztárnál önmaga végezheti el a fizetést.
Hogyan is működik? Bevásárlás után a vásárló a pénztároshoz hasonlóan húzogatja el egy szkenner előtt az árukat, majd szokás szerint bepakolja őket a zacskókba. Ehhez segítségére lesz az interaktív érintőképernyős felület, ami audiovizuális üzenetekkel kalauzolja végig a vevőt a folyamaton. A zöldség-gyümölcs árukat is a mostanihoz hasonló mérleg+árazó párosítással oldhatja meg magának a vevő, majd végül az érintőképernyőn kiválasztja, hogyan szeretne fizetni. Kártya, készpénz, bármi, sőt talán pár év múlva az NFC (Near Field Communication) mobilos fizetés is szóba jöhet.
Önkiszolgáló pénztár Amerikában
Persze az első kérdés a keleti blokkban, hogy vajon mi garantálja, hogy a drága vevő kifizet mindent, amit megvesz? Először is az ilyen önkiszolgálókat egy távfigyelő rendszeren nézegeti valaki, aki ha kell, segít, ha arról van szó, akkor pedig a biztonságiakat hívja. A szoftver pedig figyeli, hogy került-e a zacskózó térbe olyan áru, ami nincs kifizetve, ráadásul a beolvasás előtti, közbeni és a zacskózás utáni súlykülönbségeket egy öntanuló adatbázis fürkészi.
Csalásra persze eddig is és ezután is lesz lehetőség. Ki ne hallott volna olyan esetről, mikor valaki nagy értékű árut tolt át egyszerűen a kasszán anélkül, hogy az élő pénztáros észrevette volna. Ez nem technológiai kérdés továbbra sem. Viszont jövőre úgy tűnik, hogy több hipermarket-lánc is beszáll a buliba, bár egyelőre csak annyit árult el a megoldást szállító cég képviselője, hogy az elsők között egy több/sok egységgel rendelkező külföldi tulajdonú cég indít be ilyet. Lehet találgatni.
.két okból van náluk számlám:1.Mert ez az egyetlen bank a városbana takarék szövetkezeten kívül:)És ugye nekik aszem mág Bátaszéken kívül 2 helyen van csak automatájuk.Én azt Budapesten baszhatom
2. igazából nekem csak arra kell a számlám, h ha valaki pénzt akar nekem küleni megadom a számlaszámom és már meg is van, leszedem a zsetont azt csá, meg sok melóhelyen feltétel, h legyen.Ennyi.
