Berta Sándor
Célzottan a kisvállalatokat támadja a BSA
A Business Software Alliance gyakran kerül a kritikák kereszttüzébe. A szervezetet rendszeresen illetik hazánkban is a szoftverrendőrség és más jelzőkkel, módszereiket is egyre több kritika éri.
A BSA eddig azt állította, hogy elsősorban a nagy szoftvermásolókat és az illegális kópiákat használó vállalatokat tekinti fő ellenfelének. Most azonban kiderült, az Egyesült Államokban mintha megfordulna ez a folyamat és ennek kapcsán egy érdekes ügy borzolja a kedélyeket. Michael Gaertner féltette a cégét. A BSA képviselői ugyanis levelet küldtek neki, amelyben közölték vele, hogy tudomásuk szerint a tíz embert foglalkoztató galvestoni (Texas) építészirodájában másolt számítógépes programokat használ. A szervezet felajánlotta, hogy peren kívüli egyezség keretében önként fizessen 67 000 dollár kártérítést, különben beperlik, és egy vesztes eljárás jóval többe kerülhet.
Az eset nem egyedi, ugyanis a BSA az Egyesült Államokban a hasonló esetekben főleg kisebb cégeket és nem nagyobb vállalatokat citál a vádlottak padjára. A szervezet tavaly Észak-Amerikában 13 millió dolláros bevételhez jutott a kártérítési perekből, az érintett cégek 90 százaléka kisvállalkozás volt. A BSA azzal érvel, hogy sok ilyen kisebb cég használ másolt szoftvereket, a bírálók szerint viszont az egyes szoftverek licenckövetelményei annyira bonyolultak, hogy csak a nagyobb vállalatok engedhetik meg maguknak a pontos betartásukat.
Másolás vagy letöltés nélkül is könnyen bajba lehet kerülni, például a gépek egyszerű tovább használatával. Az új, modern gépeket az intenzív műszaki tevékenységet igénylő munkatársakhoz szokták kerülni, míg az ő gépeiket a titkárnők, vagy az egyszerű adminisztrátorok kapják meg. Sok vállalat ilyenkor elfeledkezik, vagy nem is tudja, hogy mivel csak egy licencet vásároltak, a régi gépről le kellene törölni a szoftvert, hanem ott marad a titkárnő gépén. A helyzetet fokozza, a rengetegféle licenc: van olyan, ami megosztható a szervezetben lévő gépek között, és van amit egy munkatárs az otthoni és a céges gépén is használhat egyszerre. Ezt megszorozva néhány tucat programmal már egyből képtelenség mindent szemmel tartani, és a BSA máris hatalmas kalózkodást regisztrál a cégnél.
Gaertner esetében is erről volt szó. Egyes alkalmazottai ugyanis nem tudtak megnyitni egyes fájlokat, ezért elkezdtek keresni egy megfelelő szoftvert. Azzal azonban nem foglalkoztak, hogy vállalati célra fizetős programot telepítenek a számítógépükre. A helyzetet csak súlyosbította, hogy az irodában elvesztek néhány legális alkalmazás papírjai is. "Nem volt megfelelő a tudásunk ezekhez a dolgokhoz, és tény, hibás volt a könyvelésünk is" - ismerte el Gaertner, aki 40 000 dollárt fizetett peren kívül a BSA-nak.
A szervezet kritikusai kiemelik, hogy a másológyárak helyett a keményen dolgozó apróbb cégek vannak a fő célkeresztben, ezeknek viszont nincsenek meg a szükséges technológiai, szervezeti és jogi erőforrásaik a BSA kivédésére. A helyzetet még inkább megnehezíti a komplex licencfeltételek figyelemmel kisérése, így sok cég nincs is tudatában annak, hogy szerzői jogokat sért. A szervezet szempontjából logikusnak ható lépés, miszerint a kisebb ellenállás irányába mennek és a lehető legnagyobb haszon elérésére törekednek, hosszútávon semmilyen előnnyel nem jár, hiszen csupán elrettentő példákat statuálnak.
A szervezetet 1988-ban alapították az illegális szoftvermásolatok visszaszorítására. A tagok között megtalálható a Microsoft, az Adobe, az Autodesk, az Apple, a McAfee, a Hewlett-Packard, az IBM és a Symantec. A Business Software Alliance évente 3 millió dollárt költ reklámokra, amelyek közül többet számos kritika ért az elmúlt esztendőkben. Jelenleg világszerte minden száz szoftverből 35 illegális másolat, az okozott kár a szervezet adatai szerint tavaly elérte a 40 milliárd dollárt. A legalacsonyabb 21 százalékos értéket évek óta az Egyesült Államokban regisztrálják és ez minden drasztikus büntetéssel fenyegető hirdetés ellenére sem akar jelentős mértékben csökkenni.
Persze van más megoldás is, hiszen ki kötelezhet bárkit is a Microsoft és más cégek termékeinek használatára. Erre már Michael Gaertner is rájött időközben, a cégtulajdonos ugyanis az eset után úgy döntött, hogy soha többet nem akar semmilyen kapcsolatba kerülni a BSA által képviselt cégekkel és ezért minden az irodája számítógépein használt programját lecserélte nyílt forráskódú vagy szabadon használható alkalmazásokra. A megoldás nem rossz, hiszen ma már minden szoftvernek van ingyenes alternatívája, még ha az átállás sok esetben nem igazán zökkenőmentes. Azonban ez még mindig jobb ez a módszer, mint esetleg dollár tízezreket fizetni kártérítésként.
A BSA eddig azt állította, hogy elsősorban a nagy szoftvermásolókat és az illegális kópiákat használó vállalatokat tekinti fő ellenfelének. Most azonban kiderült, az Egyesült Államokban mintha megfordulna ez a folyamat és ennek kapcsán egy érdekes ügy borzolja a kedélyeket. Michael Gaertner féltette a cégét. A BSA képviselői ugyanis levelet küldtek neki, amelyben közölték vele, hogy tudomásuk szerint a tíz embert foglalkoztató galvestoni (Texas) építészirodájában másolt számítógépes programokat használ. A szervezet felajánlotta, hogy peren kívüli egyezség keretében önként fizessen 67 000 dollár kártérítést, különben beperlik, és egy vesztes eljárás jóval többe kerülhet.
Az eset nem egyedi, ugyanis a BSA az Egyesült Államokban a hasonló esetekben főleg kisebb cégeket és nem nagyobb vállalatokat citál a vádlottak padjára. A szervezet tavaly Észak-Amerikában 13 millió dolláros bevételhez jutott a kártérítési perekből, az érintett cégek 90 százaléka kisvállalkozás volt. A BSA azzal érvel, hogy sok ilyen kisebb cég használ másolt szoftvereket, a bírálók szerint viszont az egyes szoftverek licenckövetelményei annyira bonyolultak, hogy csak a nagyobb vállalatok engedhetik meg maguknak a pontos betartásukat.
Másolás vagy letöltés nélkül is könnyen bajba lehet kerülni, például a gépek egyszerű tovább használatával. Az új, modern gépeket az intenzív műszaki tevékenységet igénylő munkatársakhoz szokták kerülni, míg az ő gépeiket a titkárnők, vagy az egyszerű adminisztrátorok kapják meg. Sok vállalat ilyenkor elfeledkezik, vagy nem is tudja, hogy mivel csak egy licencet vásároltak, a régi gépről le kellene törölni a szoftvert, hanem ott marad a titkárnő gépén. A helyzetet fokozza, a rengetegféle licenc: van olyan, ami megosztható a szervezetben lévő gépek között, és van amit egy munkatárs az otthoni és a céges gépén is használhat egyszerre. Ezt megszorozva néhány tucat programmal már egyből képtelenség mindent szemmel tartani, és a BSA máris hatalmas kalózkodást regisztrál a cégnél.
Gaertner esetében is erről volt szó. Egyes alkalmazottai ugyanis nem tudtak megnyitni egyes fájlokat, ezért elkezdtek keresni egy megfelelő szoftvert. Azzal azonban nem foglalkoztak, hogy vállalati célra fizetős programot telepítenek a számítógépükre. A helyzetet csak súlyosbította, hogy az irodában elvesztek néhány legális alkalmazás papírjai is. "Nem volt megfelelő a tudásunk ezekhez a dolgokhoz, és tény, hibás volt a könyvelésünk is" - ismerte el Gaertner, aki 40 000 dollárt fizetett peren kívül a BSA-nak.A szervezet kritikusai kiemelik, hogy a másológyárak helyett a keményen dolgozó apróbb cégek vannak a fő célkeresztben, ezeknek viszont nincsenek meg a szükséges technológiai, szervezeti és jogi erőforrásaik a BSA kivédésére. A helyzetet még inkább megnehezíti a komplex licencfeltételek figyelemmel kisérése, így sok cég nincs is tudatában annak, hogy szerzői jogokat sért. A szervezet szempontjából logikusnak ható lépés, miszerint a kisebb ellenállás irányába mennek és a lehető legnagyobb haszon elérésére törekednek, hosszútávon semmilyen előnnyel nem jár, hiszen csupán elrettentő példákat statuálnak.
A szervezetet 1988-ban alapították az illegális szoftvermásolatok visszaszorítására. A tagok között megtalálható a Microsoft, az Adobe, az Autodesk, az Apple, a McAfee, a Hewlett-Packard, az IBM és a Symantec. A Business Software Alliance évente 3 millió dollárt költ reklámokra, amelyek közül többet számos kritika ért az elmúlt esztendőkben. Jelenleg világszerte minden száz szoftverből 35 illegális másolat, az okozott kár a szervezet adatai szerint tavaly elérte a 40 milliárd dollárt. A legalacsonyabb 21 százalékos értéket évek óta az Egyesült Államokban regisztrálják és ez minden drasztikus büntetéssel fenyegető hirdetés ellenére sem akar jelentős mértékben csökkenni.
Persze van más megoldás is, hiszen ki kötelezhet bárkit is a Microsoft és más cégek termékeinek használatára. Erre már Michael Gaertner is rájött időközben, a cégtulajdonos ugyanis az eset után úgy döntött, hogy soha többet nem akar semmilyen kapcsolatba kerülni a BSA által képviselt cégekkel és ezért minden az irodája számítógépein használt programját lecserélte nyílt forráskódú vagy szabadon használható alkalmazásokra. A megoldás nem rossz, hiszen ma már minden szoftvernek van ingyenes alternatívája, még ha az átállás sok esetben nem igazán zökkenőmentes. Azonban ez még mindig jobb ez a módszer, mint esetleg dollár tízezreket fizetni kártérítésként.
