SG.hu·
BSA: kártevők vannak az illegális programokban
Magyarországon az elmúlt néhány évben nem csökkent az illegálisan használt szoftverek aránya. Ennek egyik oka a vállalatvezetők egy része által vélt költségmegtakarítás lehet - jelentette ki lapunknak Sarlós Gábor, a BSA magyarországi szóvivője.
A BSA Magyarországon tíz éve méri az illegális szoftverek arányát a vállalatoknál. Hogyan alakult ez az elmúlt években?
- Az első hat-hét évet egyértelmű javulás jellemezte. Míg tíz évvel ezelőtt 75-76 százalék volt a kétes eredetű szoftverek aránya, addig ez mára 40-44 százalék körüli értékre csökkent. Ez nagyon jelentős mértékű javulás. Az elmúlt három évben azonban megtorpant a cégeknél a szoftverek jogtisztaságával kapcsolatos javulás. Erősen elgondolkodtunk azon, hogy a régióban a kelet-közép-európai terület 22 országából 18-ban javult az elmúlt időszakban a legalitás, miközben nálunk három éve tart a stagnálás.
Mégis, mi lehet az oka ennek a megtorpanásnak?
- Vizsgálataink szerint ennek két fő oka lehet. Az egyik, hogy a piacra frissen belépő vállalatok nagyon gyakran illegális szoftvereket telepítenek a számítógépeikre. Ezeknél a társaságoknál gyakori, hogy azután legalizálják a helyzetüket, miután beindult az üzlet.
Úgy látjuk, Magyarországon olyan a gazdasági környezet, hogy nagyon sok vállalat kénytelen a költségmegtakarítás legkülönfélébb módjait keresni. E cégek - megítélésünk szerint tévesen - úgy érezhetik, hogy a szoftvereken való spórolás kis kockázatot jelent. A másik ok, hogy létezik egy olyan felhasználói réteg, amely - az egyik része tudatlanságból, a másik része viszont tudatosan vállalva a kockázatot - illegális szoftvert használ, és ezen nem is kíván változtatni.
Komolyan gondolják, hogy a vállalatvezetők nincsenek teljesen tisztában a kockázatokkal?
- Egy részüket ismerik, de gyakori még az olyan vezető, aki ennek a területnek az összes vonatkozásával nincs tisztában. Érdekes módon a cégvezetők jobban ismerik a jogi kockázatokat, mint a napi üzletmenetet fenyegető veszélyeket. Gyakori az is, hogy a vállalatvezető abban a hiszemben él, hogy az informatikai vezetőt terheli a teljes felelősség a vállalat szoftvertisztaságát illetően. Ez koránt sincs így, a vállalat első számú vezetője tartozik teljes felelősséggel. A kétes eredetű szoftverek használatáért pedig büntetés jár, extrém esetben akár börtön is. De nem ezért kellene jogtisztának lenni, hanem azért, mert a saját vállalatának a működését veszélyezteti az illegális szoftverhasználattal.
Látom magam előtt a cégvezetők rémült arcát. Ha egy másolt szoftver ugyanúgy használható, mint az eredeti, akkor mégis hogyan veszélyeztetheti ez a cég működését?
- Pedig súlyos károkat okozhat. Mára ugyanis egyre kevesebben teszik "közkinccsé" a megvásárolt szoftvereiket, hiszen a sorozatszámok alapján könnyen azonosíthatók a szoftverek. Viszont az internetről gyakorlatilag bármelyik letölthető. Az a bökkenő, hogy ezek a szoftverek nagyon gyakran olyan kártevőket, kémprogramokat tartalmazhatnak, amelyek jelszavakat lopnak vagy más módon veszélyeztetik a vállalat működését. Egy, a BSA-tól független, közelmúltbeli felmérés szerint az illegálisan letölthető szoftverek közel fele tartalmaz valamilyen kártevőt.
Értem. Sokan le fogják vonni a tanulságot: aki lop, használjon friss kém- és vírusirtó programot! Aki meg nem akar lopni, az használjon szabad szoftvereket! E szoftverek terjedése nem magyarázhatja a korábban említett megtorpanást?
- Nem. Minden évben az IDC készíti el számunkra a szoftverhelyzetre vonatkozó felmérést, s a szabad szoftvereket mindig a legális szoftverek közé számítják, merthogy azok is.
Az illegális szoftverhasználat stagnálásának külső okait most már ismerjük. Nem lehet, hogy a BSA magyarországi képviselete "tunyult" el az utóbbi időben?
- Biztos, hogy nem, érdemes csak az elmúlt időszak eseményeire gondolni. Tovább kívánjuk erősíteni a hozzánk hasonló jogvédő szervezetekkel, valamint a kormányzati szervezetekkel, hatóságokkal az együttműködést. Meggyőződésünk, hogy a gazdaság kifehérítése, az illegális gazdaság visszaszorítása mindenki közös érdeke. Az együttműködésre jó példa az APEH-hel néhány hónapja kötött megállapodás. A másik terület, ahol fokoznunk kell az erőfeszítéseinket, a felvilágosítás, tájékoztatás. Folytatódik tehát a NagyVizit program, a szakmai rendezvényeken történő tájékoztatás, és a honlapunkon elérhető információkat is folyamatosan bővítjük.
A BSA Magyarországon tíz éve méri az illegális szoftverek arányát a vállalatoknál. Hogyan alakult ez az elmúlt években?
- Az első hat-hét évet egyértelmű javulás jellemezte. Míg tíz évvel ezelőtt 75-76 százalék volt a kétes eredetű szoftverek aránya, addig ez mára 40-44 százalék körüli értékre csökkent. Ez nagyon jelentős mértékű javulás. Az elmúlt három évben azonban megtorpant a cégeknél a szoftverek jogtisztaságával kapcsolatos javulás. Erősen elgondolkodtunk azon, hogy a régióban a kelet-közép-európai terület 22 országából 18-ban javult az elmúlt időszakban a legalitás, miközben nálunk három éve tart a stagnálás.
Mégis, mi lehet az oka ennek a megtorpanásnak?
- Vizsgálataink szerint ennek két fő oka lehet. Az egyik, hogy a piacra frissen belépő vállalatok nagyon gyakran illegális szoftvereket telepítenek a számítógépeikre. Ezeknél a társaságoknál gyakori, hogy azután legalizálják a helyzetüket, miután beindult az üzlet. Úgy látjuk, Magyarországon olyan a gazdasági környezet, hogy nagyon sok vállalat kénytelen a költségmegtakarítás legkülönfélébb módjait keresni. E cégek - megítélésünk szerint tévesen - úgy érezhetik, hogy a szoftvereken való spórolás kis kockázatot jelent. A másik ok, hogy létezik egy olyan felhasználói réteg, amely - az egyik része tudatlanságból, a másik része viszont tudatosan vállalva a kockázatot - illegális szoftvert használ, és ezen nem is kíván változtatni.
Komolyan gondolják, hogy a vállalatvezetők nincsenek teljesen tisztában a kockázatokkal?
- Egy részüket ismerik, de gyakori még az olyan vezető, aki ennek a területnek az összes vonatkozásával nincs tisztában. Érdekes módon a cégvezetők jobban ismerik a jogi kockázatokat, mint a napi üzletmenetet fenyegető veszélyeket. Gyakori az is, hogy a vállalatvezető abban a hiszemben él, hogy az informatikai vezetőt terheli a teljes felelősség a vállalat szoftvertisztaságát illetően. Ez koránt sincs így, a vállalat első számú vezetője tartozik teljes felelősséggel. A kétes eredetű szoftverek használatáért pedig büntetés jár, extrém esetben akár börtön is. De nem ezért kellene jogtisztának lenni, hanem azért, mert a saját vállalatának a működését veszélyezteti az illegális szoftverhasználattal.
Látom magam előtt a cégvezetők rémült arcát. Ha egy másolt szoftver ugyanúgy használható, mint az eredeti, akkor mégis hogyan veszélyeztetheti ez a cég működését?
- Pedig súlyos károkat okozhat. Mára ugyanis egyre kevesebben teszik "közkinccsé" a megvásárolt szoftvereiket, hiszen a sorozatszámok alapján könnyen azonosíthatók a szoftverek. Viszont az internetről gyakorlatilag bármelyik letölthető. Az a bökkenő, hogy ezek a szoftverek nagyon gyakran olyan kártevőket, kémprogramokat tartalmazhatnak, amelyek jelszavakat lopnak vagy más módon veszélyeztetik a vállalat működését. Egy, a BSA-tól független, közelmúltbeli felmérés szerint az illegálisan letölthető szoftverek közel fele tartalmaz valamilyen kártevőt.
Értem. Sokan le fogják vonni a tanulságot: aki lop, használjon friss kém- és vírusirtó programot! Aki meg nem akar lopni, az használjon szabad szoftvereket! E szoftverek terjedése nem magyarázhatja a korábban említett megtorpanást?
- Nem. Minden évben az IDC készíti el számunkra a szoftverhelyzetre vonatkozó felmérést, s a szabad szoftvereket mindig a legális szoftverek közé számítják, merthogy azok is.
Az illegális szoftverhasználat stagnálásának külső okait most már ismerjük. Nem lehet, hogy a BSA magyarországi képviselete "tunyult" el az utóbbi időben?
- Biztos, hogy nem, érdemes csak az elmúlt időszak eseményeire gondolni. Tovább kívánjuk erősíteni a hozzánk hasonló jogvédő szervezetekkel, valamint a kormányzati szervezetekkel, hatóságokkal az együttműködést. Meggyőződésünk, hogy a gazdaság kifehérítése, az illegális gazdaság visszaszorítása mindenki közös érdeke. Az együttműködésre jó példa az APEH-hel néhány hónapja kötött megállapodás. A másik terület, ahol fokoznunk kell az erőfeszítéseinket, a felvilágosítás, tájékoztatás. Folytatódik tehát a NagyVizit program, a szakmai rendezvényeken történő tájékoztatás, és a honlapunkon elérhető információkat is folyamatosan bővítjük.