SG.hu·

Újabb zenei menedzser az egységes zeneletöltési díj mellett

A Pink Floyd menedzsere is csatlakozott azokhoz, akik szerint a jövőben egy egységes, néhány eurós havi fizetés jelenthet megoldást a zenepiacon kialakult helyzet megoldására.

A Peter Jenner többek között a Pink Floyd és a The Clash együttesek menedzsere volt. 40 éve van a pályán, az általa képviselt előadók között van a T.Rex és a Ian Dury is. Jelenleg Billy Bragg menedzsere, emellett a Nemzetközi Zenei Menedzser Fórum (IMMF) elnöke. Véleménye szerint a zeneiparnak és a kiadóknak végre lépniük kell, ugyanis egyértelműen bebizonyosodott, hogy a fájlcserélés feltartóztathatatlan folyamat.

"Az online zenefelhasználás teljesen "anarchikus". Az anarchikus idők és korszakok azonban mindig jót tesznek a kreativitásnak, így volt ez a punk- és a hippikorszakban is. A kiadók és a nagy zenei konszernek elveszítették az irányítást, ez a közönség számára mindenképpen jó hír. Azonban meg kell találni azt az utat és módot, amellyel a zenészek és az előadók is jól járnak" - hangsúlyoztaPeter Jenner a héten rendezett MICA konferencián.


"Eddig minden olyan elképzelés elbukott, amelynek célja az volt, hogy a zenével az interneten keressenek pénzt. Hiába segít az iTunes az Applenek a dalok eladásában, ebből az előadók vajmi keveset látnak viszont. Ráadásul valahogy sosem állapították meg jól az online zenei árakat. Amennyiben egyetlen dal letöltése csak 5 centbe kerülne, biztos, hogy nem lennének ennyire népszerűek a fájlcserélő hálózatok és az embereknek sem okozna gondot, hogy fizessenek a zeneszámokért vagy egy teljes albumért. Azonban jelenleg nem ez a helyzet, a kért árak túl magasak, szinte sértőek." - nyilatkozta a Cambridge Egyetemen végzett közgazdász.

"A digitális másolásvédelmek alkalmazását és elterjedését szintén rossz lépésnek tartom. Senki sem fog fizetni egy korlátozottan használható termékért. Pláne, hogy ha a teljes verziót olcsóbban vagy ingyen is megszerezheti más forrásokból. "Meg kell találnunk a módját, hogy miként fizethetjük meg a zenészeket. Erre a legjobb megoldás egy egységes díjszabás lenne, amely egyaránt vonatkozna az online és a mobil letöltésekre.

Ezt a díjszabást mindenkinek el kellene fogadnia, de hangsúlyozom, nem a világháló vagy az online zene megadóztatásáról lenne szó. Az összeg lehetne mondjuk két brit font vagy 3 euró havonta, amit szinte bárki ki tudna fizetni. Nagy-Britanniában jelenleg 15 millió szélessávú internethozzáférés és 3G-elérés van. Amennyiben mindenki csak két fontot fizetne havonta, az évente 1,2 milliárd font bevételt jelentene. Ennyi pénzt a zeneipar utoljára a legjobb éveiben keresett."

"Véleményem szerint ez egy éven belül meg fog történni. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a fájlcserélést egyszerűen nem lehet feltartóztatni. Az eladási adatok folyamatosan csökkenek, ez pedig így egy ördögi kör a zeneipar számára. Hiszen minél kevesebb albumot adnak ki, azokról egyre kevesebb másolat készül és ezáltal egyre kevesebb bevételt hoznak. Ezáltal csökkennek a zenészek jogdíjai is. A zenei CD kora leáldozóban van, néhány év múlva már csak kevés cég fog ezzel foglalkozni. Ez a folyamat immár 7 éve tart, a kiadók és a zenei konszernek azóta kutatják az okát és keresik a megoldást."

"A fájlcserélők elleni perek pedig egyáltalán nem jelentenek jó megoldást, a zeneipar az egész kérdéshez rosszul áll hozzá. Nem véletlenül hasonlítottam a pereket a vietnámi háborúhoz, hiszen a zeneipar azt hangoztatja nyert, pedig mindannyian tudjuk, hogy végződött a vietnámi háború. A fájlcserélés az elveszített perek ellenére népszerűbb, mint valaha. Mindenképpen szükség van a zenészeket és magát a zenét egyaránt támogató mecénásokra, de az is biztos, hogy az előadók a jövőben nem akarnak annyi pénzt fizetni a kiadóknak, mint eddig" - összegezte véleményét Peter Jenner.

Korábban Gerd Leonhard jövőkutató is bírálta a zeneipart, mondván a fájlcserélők elleni perek az elkeseredés szülte tettek és a kiadóknak más megoldásokat kellene keresniük. Gerd Leonhard szintén egy egységes díjszabást kidolgozása és alkalmazása mellett foglalt állást.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Gerygrey2007. 11. 15.. 10:30||#16
A mai "ingyen minden" felállásra, ami a torrentet jellemzi, legális alternatíva nem lehet a "pénzért valami", csak a "pénzért minden". Még akkor is erõteljesen elgondolkozom rajta, hogy megéri-e. Zenei felvétel másolatáért nem fizetek, fõleg nem multinacionális kiadóvállalatnak. Mert csak.
© who am I 72007. 11. 15.. 10:26||#15
Én úgy gondolom, hogy egy szavuk sem lehetne még akkor sem...Mivel nem pár ezernyi forint értékû adatot töltenek le, ÉN ÚGY GONDOLOM............SZóval, még akkoris bõven megérné.
© GinJoe2007. 11. 15.. 07:57||#14
Nekem azt senki ne mondja hogy nem érné meg egy kiadónak egy ftp-hez hasonló rendszert mûködtetnie...ahol xyz becsengeti a lóvét mint egy illegális ftp-n tenné , azt tölti le a cumót 1000rel...és akkor még azt sem mondhatják hogy nem legális úton jutott hozzá a tartalomhoz...Persze ez csak akkor mûködne ha normális árakat szabnának meg...mindenki jól járna... a sok illegális pélnzhajhászt meg ki kell fustölni a picsába és 1000 évre bezárni öket...
© Molnibalage2007. 11. 14.. 21:24||#13
Ja 12000 forintos webkártyával évente. Anyád OTP. MasterCard igényléshez, meg 200 ropi kell a számlán, egyetemistának meg ritkán van annyi...
© shabba2007. 11. 14.. 20:55||#12
Lehet neki 40 hónapból áll egy év. 😊
© Cat2007. 11. 14.. 20:44||#11
"Ezt nem értem hogy számolták ki 15 millió x 2 font x 12 hónap= 360 millió font, nem pedig 1.2 milliárd. Az 1.2 milliárdhoz 6.66 fontos többlet havidíjat kellene kérni a zenéért."

Én se értem, pedig értek németül 😊 Egyértelmûen hibásan számol a csávó:
Etwa zwei Pfund oder drei Euro pro Monat. Die Leute werden es gar nicht merken. In Großbritannien gibt es 15 Millionen Breitbandanschlüsse und 3G-Telefone. Würde jeder Inhaber eines Breitbandanschlusses oder eines 3G-Telefons zwei Pfund bezahlen, dann würden sich die Einnahmen auf 1,2 Milliarden Pfund im Jahr belaufen. So viel hat die Musikindustrie in ihren besten Jahren eingenommen.

Egyértelmûen szarul számol...
© Tetsuo2007. 11. 14.. 20:34||#10
Az altalad emlitett albumok mind megvasarolhatok szamodra (is), az interneten..
© FoodLFG2007. 11. 14.. 20:01||#9
Egyetértek
Ez a kollektív fizetés dolog komolytalan és értelmetlen (persze a kiadóknak biztos nem az).
Ilyet semmilyen körülmények között sem tartok elfogadhatónak.
© shabba2007. 11. 14.. 19:54||#8
Mert szerinted az FTP üzemeltetõ lazán lenyelné hogy ugyanakkora bevételbõl az legális mûködés mellett fizetnie kellene az áfát, és a tartalomtulajdonosok által kért díjrészt? Neki sem lenne business, ha ettõl a profitja hirtelen felére csökkene. Ha legálissá tennék helybõl a duplájára nõne a FTP szerver havidíj és a többlet bevételbõl már telne az állami és tartalomtulajdonosi díjrészre is és az FTP üzemeltetõ is pénzénél maradna. Csak kérdés mit szólnának az elõfizetõk egy dupla FTP havidíjhoz.
© shabba2007. 11. 14.. 19:46||#7
Opcionális díjfizetés esetén ebben nem lenne üzlete a kiadóknak. Az összes korábbi hasonló felvetés, akár a francia akár a finn, akár más felvetések is mind arra épültek hogy kollektív, minden netelõfizetõt érintõ befizetés lenne. Hisz ha nagy a befizetõ tömeg akkor lehet olyan viszonylag olcsó díjat hozzárendelni, ami még nem elriasztó mértékû.

Ha opcionális lenne szerintem az elõfizetõknek ha tizede fizetné az már jó aránynak számítana. A a fenti példa esetén csak évi 36 millió font lenne. Ez gyanítom töredéke, talán ötvened része sincs annak a bevételnek amit a kiadók a jelen, által kritizált rendszer mellett is elérnek.

Egy új rendszer csak akkor érné meg a kiadóknak, ha azzal több pénzhez jutnának mint a jelenlegi rendszerben, és olyan növekedési potenciál lenne benne ami hosszútávon ezt akár további növekedést hozna. Ne nézd õket hülyének hogy szándékosan arra törekednének hogy a bevételeiket minimalizálják. Minden profitorientált vállalkozás bevétel és profit maximumra törekszik, ez a kiadókra ugyanúgy igaz.

A kiadóknak az a lényeg hogy meglegyen egy adott bevétel összeg, amit most is elérnek és ami egy célként kitûzött fõösszeg, mondjuk 1 milliárd font. Ha van kollektíven 15 millió netelõfizetõ aki befizet, akkor havi 5.5 font elég a célbevételhez. Ha opcionális lenne és csak tized ennyi befizetõ lenne akkor 55 fontot kellene kérni a célösszeghez. Az meg már olyan magas lenne, hogy senki nem fizetné opcionálisan. Ha viszont kollektív a befizetés és az összeg még nem riasztó mértékû és megmarad mellette az elõfizetõszám növekedés akkor két forgatókönyv lehet. Vagy elteszik zsebre a többlet bevételt a kiadók vagy megmarad a kitûzött célösszeg és visszaosztva a nagyobb elõfizetõszámra, még kisebb többlet költséggel is megelégednek.

Ez addig amíg egy tolerálhatóan kis összeg, addig mûködõképes lehet, ha viszont túl nagyra nõ akkor visszafelé fog elsülni. Az a gond hogy a zenei cégek 2 fonttal lehet megelégednének, de jönne még melléjük vagy fél tucat másik típusú kiadó is és õk is tartanák a markuk, az meg már túl sok lenne. Azt meg a kiadók nem fogadnák el hogy 2 fontba férjen bele bármilyen tartalom, ne csak a zene. Mert a sok tartalomtulajdonos között szétosztva ez az összeg nem érné el azt a bevétel szintet amit a jelen rendszer mellett is elérnek.