Informatika és tudomány

Berta Sándor

Az EU végén kullogunk internet terén

Az Európai Bizottság rendszeresen megjelenteti az EU tagországokban 100 lakosra jutó szélessávú internethozzáférések rangsorát. Hazánk a nem túl előkelő huszonegyedik helyet szerezte meg a legfrissebb listán.

A mostani kimutatásban 37,2 százalékos adatával Dánia végzett az első helyen, Hollandia lett a második (33,1 százalék), míg Finnország a harmadik (28,8 százalék). Nagy-Britannia csak a hetedik, Franciaország a nyolcadik, Németország a kilencedik, Spanyolország a tizenharmadik, Olaszország pedig csupán a tizennegyedik helyet szerezte meg. Az európai uniós átlag 18,2 százalék, Magyarország a mezőny harmadik felében, a huszonegyedik helyen végzett 11,6 százalékos adatával. Megelőzött minket többek között Málta, Lettország és Csehország, igaz mögöttünk van még Litvánia, Ciprus és Szlovákia. A lista utolsó helyén 5,7 százalékos értékkel Bulgária található.


Viviane Reding illetékes európai uniós biztos ehhez kapcsolódva bejelentette, hogy a romaingdíjak csökkentése után, valamint az SMS- és MMS-díjak mérséklése mellett kezdeményezni fogja a szélessávú internethozzáférések díjának csökkentését is. Az Európai Unió a közeljövőben mindenképpen meg akarja szüntetni a fejlettebb és a kevésbé fejlett tagországok közötti digitális szakadékot. "Nem hagyhatjuk, hogy Európában a vezető nemzetek és a többiek között ekkora eltérés legyen, sőt, hogy ez a rés tovább nőjön. Éppen ezért Európának mielőbb meg kell oldania a szélessávú internetelérésekkel kapcsolatos problémáit. November 13-án be fogom terjeszteni a javaslatcsomagomat" - közölte Viviane Reding.

A politikus azt szeretné elérni, hogy a jelenleginél többen internetezzenek a vezeték nélküli hálózatokon és hogy a szolgáltatók új, alternatív lehetőségeket is kínáljanak a felhasználóknak a jelenlegi drága megoldások mellett. Jelenleg 72,5 millió DSL-előfizető van az Európai Unióban, míg a vezeték nélküli hálózatokat használók száma csupán 17,7 millió. Ezen az arányon szeretnének változtatni. Végül, de egyáltalán nem utolsósorban meghatároznák az internethozzáférések árát is. Reding javaslata koránt sem aratott osztatlan sikert, azonban az európai uniós biztos kitart az elképzelései mellett.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • conjurer #40
    Szerintem nem a sebességgel van a baj, hanem a hálózat minőségével. Felénk csak az inviteles internet elérhető & napi 3 DC minimum előfordul. Szolgáltató pedig nem tesz semmit, nagy ívben szarik rá, hogy kis településünkön milyen az internet, mivel nincs konkurencia.

  • bir00oo #39
    KERESS ÚGY MINT A SZÜLEID!
    Sziasztok! én egy egyetemista vagyok és az interneten akadtam rá egy olyan weblapra ami hasznos tanácsokat ad egyetemistáknak és olyanoknak akik ki szeretnék egésziteni fizetésüket. ajánlom mindenkinek nekem nagyon sokat jelentett.
    http://elsomillio.smsbase.hu
    http://elsomillio.smsbase.hu
  • chuky123 #38
    "Belepumpált az állam sokmilliót a szélessáv fejlesztésébe."
    Jaj ne hogy má' megsajnáljuk szegény állam bácsit.
    Mert a két szép szemünket "fejleszt" bár mit is
  • redmedve #37
    De emberek között van digitális szakadék, nem vezető és nem vezető nemzetek között. Köztem és az épp mellettem ülő között is van, mivel neki nincs internetelérése otthon.

    Egy magyar politikus ezt biztos nem így fogalmazta volna meg, ebben a csajban valahogy benne van az, hogy ő nyugati, és a keletiek le vannak maradva. A fogalmazásban a "vezető nemzetek és a többiek" kifejezésben érzékelek valami felsőbbrendűség-érzést :) De lehet hogy csak haluzok, nem tudom.
  • Praetor #36
    jó ki fejtegetés
  • Hellion #35
    Te csak a Magad nevében nyaljál neki! Ha, már nyalni akarsz!
  • kicsizoz #34
    Köszönöm ismét, hogy rendszerezed (rendezed) gondolatainkat :)
    Sokszor korrektebbnek tűnik amit írsz, mint a cikkek amikhez hozzászólunk...

  • shabba #33
    A Reding tervei szerintem már ismertek, szóval túl sok újdonságot nem fog mondani novemberben. A két új téma amin épp aktuálisan lovagol az hogy legyen egy európai szuper hatóság, egy fő hirközlési felügyelet és az irányítsa az EU-s országok saját hírközlési felügyeleteit. Ennek túlzottan nem tapsolnak a tagországok, különösen a legerősebb tagállok hatóságai és inkubensei de erről talán volt is hír itt az SG-n is hogy parlamentben már tiltakoztak ez ellen egységesen fellépve.

    A másik az inkubens cégek feldarabolás. Régen ezt még úgy képzete el Reding mint ahogy nálunk is megvolt 12 éve, és aminek semmi értelme hogy egy országot felszabadalnak adott területekre, mert azzal csak kisebb méretű de ugyanolyan inkubensek maradnak meg akik úgysem fogják egymás piacát veszélyeztetni. Amcsiban is ugyanez volt az AT&T esetén jó 20 éve. Ráadásul idővel ezek a feldarabolt cégek úgyis összeállnak egy egésszé, mert a piac ezt kívánja meg ahhoz hogy gazdaságosan tudjon működni. Nálunk is anno a Posta sok részletre lett szétdarabolva, de most már csak három JPE terület maradt az egyesülések miatt. Amcsiban is ugyanez volt, szétszedték több tucatra a nagy AT&T, most már ott is csak 3 nagy van és idővel lehet újra egyetlen AT&T marad csak.

    Szóval azóta gondolom valaki felvilágosította Redinget hogy ez nem igazán jó koncepció, sok életszerű példát találni világszerte hogy nem működik, ezért most a funkcionális szintű szeparáció az új sláger témája. Itt úgy szeparálnák a céget hogy különválasztanák az elérési hálózatot és külön a többit. Na most ennek rövid távon szerintem megint nem sok érezhető haszna lesz. Hisz kvázi ez most is működik, egy formában. Az inkubensek törvényileg kötelezve vannak arra hosszú évek óta hogy az elérési hálózatukat átengedjék térítés ellenében a konkurenseiknek, aminek az árait szintén a hatóság szabja meg. Ez a jól ismert hurokátengedés konstrukció. Viszont ha az alternatívok nem hajlandók arra költeni hogy saját gerinchálót építsenek/béreljenek, betelepüljenek és szolgáltassanak akkor tök lényegtelen lesz hogy ez most egy szétszeparált céggel nem teszi meg vagy a mostanival.

    Az inkubensek eddig is erősen szabályozva voltak a helyi hatóságok által is. Hisz kötelezően kell nagykereskedelmi szolgáltatást nyújtaniuk a versenytársaiknak a hálózatukon, ráadásul ennek ára a retail minusz által szintén hatóságilag szabályozott, folyamatosan csökkenő díjat eredményező. Ez a 2001-es kezdet óta megvan. A másik a korábban említett kötelező hurokátengedés, ami szintén megvan 2002 év eleje óta, az más kérdés hogy az első alternatív aki élt is ezzel csak 2005 év végén kezdett.

    A hatóságok évek óta operálnak az asszimetrikus szabályozással, ami az inkubenseket egyre inkább negatívabban érinti, és ami ellen persze egyre inkább hevesebben tiltakoznak. Hisz nekik sem mindegy az hogy az infrastruktúrájukkal kitermelt bevételek egyre nagyobb részét kell átengedniük a konkurenseiknek. Ez az asszimetria viszont nem húzható a végletekig mert 1x vissza fog ütni. Ennek egyik jól kézzelfogható elene a kicsizoz által is említett ultimátum hogy addig nem fejlesztik a hálózatot az inkubensek amik a saját beruházásaikat nem élvehetik kizárólagosan. Mert az nekik nem jó hogy a versenyelőnyüket amit saját pénzen élnek el, ezüst tálcán kelljen átengedni a konkurenseiknek.

    Azon is el kellene gondolkodni mi lenne ha vajon az alternatívoknak is lennének kötelezettségeik. Mi lenne ha pl. élhetnek a hurokátengedéssel, de nem csak úgy hogy betelepülnek a nagyvárosok, üzletileg legjobb központjaiba és onnan nem tovább. Így a kisebb költségszint mellett olcsóbb szolgáltatást tudnak nyújtani mint az inkubens, aki országosan szolgáltat, és így elszipkázzák az ügyfeleit a legértékesebb, legnagyobb profitot hozó piacain. Amiből az inkubens keresztfinanszírozza a kevésbé rentábilis vidéki területi fejlesztéseit.

    Mi lenne akkor ha az alternatív csak úgy élhetne a hurokhordozással hogy vállalnia kellene, gerinchhálózatot épít vagy bérel és záros határidőn belül(pl. 3-5 év) be kell települnie az inkubens által lefedett központok akár 80-90-100%-ába. És akkor valóban lenne verseny országosan nem csak a nagyvárosok kiemelt területein. Jah hogy ez már kevéséb tetszene az alteratívoknak mert így már nekik sem lenne olcsóbb a szolgáltatás mint az inkubensnek, nem tudnának sokkal olcsóbb árral kiemelkedni az ajánlatukkal, kevésbé lennének vonzóak, az pedig kevésbé hozna ügyfelet és persze kisebb profittal is járna. Attól tartok egy ilyen reverse asszimetrikus határozat esetén az alternatívok lennének akik a leghangosabban tiltakoznának ellene.

    A szabályozó hatóságnak is csak addig "nagy a szája" amíg nem neki kell állnia a számlát. Pl. miért nem épített Reding az EU adófizetők pénzéből hálózatot és adja bérbe versenysemlegesen az összes szolgáltatónak, közte akár az inkubensnek is. Jah hogy az már nekik is pénzbe lenne, és úgy már nem olyan jó. Mindig ott van a probléma ki is állja a költségeket. Mert bevétel oldalon mindig nagy a tülekedés, oda mindenki oda akar kerülni, és olyan szabályozást vár ami odarakja őt a húsosfazék mellé. De amikor a költségekről van szó akkor sosincs jelentkező, akkor mindig mindenki az inkubensekre mutogat hogy majd ők kifizetik. De persze utána ugyanezek a "mutogatók" várják el a leginkább hogy legyen olyan szabályozás ami részükre elérhetővé teszi a használatát.
  • gregor #32
    Nálunk már nem a net ára a gond,a terjedésnek!Hanem,hogy sok falu nincs lefedve
    szélessával.
  • Ronny #31
    bocs nem olvastam végig minden hszt.
További bejegyzések a fórumban...