Gyurkity Péter
A számítógépek gyorsítják a globalizációt
Egy friss felmérés szerint a számítógépeknek és az internetnek köszönhetően csökkent a gazdasági és társadalmi szakadék a nyugati és a kevésbé szerencsés országok között, ám a folyamatnak megvannak a maga hátrányai.
A globalizációs felmérés legújabb változatát a Pew Research Center készítette el, amely számos ország lakosainak válaszából igyekezett jellemezni a jelenlegi helyzetet, összehasonlítva azt a 2002-es állapotokkal. Megállapították, hogy az elmúlt öt évben főként a számítógépeknek és a világhálónak köszönhetően csökkent a különbség a fejlett és a fejlődő régiók között, ezzel együtt pedig erősödtek a határokon átívelő kapcsolatok.
Érdekes, hogy napjainkban már éppen az Egyesült Államok és a nyugat-európai országok lakossága tartja kevésbé jónak a szabad kereskedelmet és a nyitott piacot, főként ha például Kínával hasonlítjuk össze a válaszokat. Ebben persze nem sok meglepő van, hiszen bő száz évvel ezelőtt a Brit Birodalom alattvalói vélték ugyanígy, míg a gazdaságilag sebezhetőbb országok igyekeztek megvédeni magukat a külföldi árucikkek dömpingjétől - nyilván mindig az a fő szónok ezen a téren, aki mindezt megengedheti magának.
Ami a gazdasági integrációt illeti, a számítástechnika itt vezető szerepet játszhat. A felmérésben részt vett összesen 35 országból 26-ban nőtt a számítógép-használat aránya a 2002-es helyzethez képest, egyre többen és egyre könnyebben férnek hozzá a világhálóhoz és annak szolgáltatásaihoz. A listát Svédország vezeti 82 százalékkal, a második Dél-Korea 81 százalékkal, míg a harmadik az Egyesült Államok a maga 80 százalékával. Az utolsó három Pakisztán, Tanzánia és Banglades, 9, 6, illetve 5 százalékkal. Jól látható, hogy még mindig óriási a különbség.
A fejlett országokhoz hasonlítva a szegényebb régiókban szerényebb mértékben nőtt a használat. Kivételt képez Brazília, amely egyenesen megduplázta öt évvel ezelőtti eredményét és 22-ről 44 százalékra növelte az arányt - nem véletlen, hogy ennyit brazil játékos van jelen a világhálón. A mobilok ennél jóval gyorsabban terjedtek: még az USA is 20 százalékos növekedést produkált 2002-höz képest, Oroszország és Nigéria pedig drámai, 56-57 százalékos javulást tapasztalt ezen a téren - ennyivel többen birtokolnak ma mobil készüléket.
A folyamat azonban számos emberben aggodalmat vált ki, sokan a helyi szokások, az egyedi kultúra elvesztésétől tartanak. Érdekes, hogy ez a félelem még azokban a régiókban is erősen megvan, amelyekben egyébként teljes szívvel támogatják a szabad kereskedelmet.
A globalizációs felmérés legújabb változatát a Pew Research Center készítette el, amely számos ország lakosainak válaszából igyekezett jellemezni a jelenlegi helyzetet, összehasonlítva azt a 2002-es állapotokkal. Megállapították, hogy az elmúlt öt évben főként a számítógépeknek és a világhálónak köszönhetően csökkent a különbség a fejlett és a fejlődő régiók között, ezzel együtt pedig erősödtek a határokon átívelő kapcsolatok.
Érdekes, hogy napjainkban már éppen az Egyesült Államok és a nyugat-európai országok lakossága tartja kevésbé jónak a szabad kereskedelmet és a nyitott piacot, főként ha például Kínával hasonlítjuk össze a válaszokat. Ebben persze nem sok meglepő van, hiszen bő száz évvel ezelőtt a Brit Birodalom alattvalói vélték ugyanígy, míg a gazdaságilag sebezhetőbb országok igyekeztek megvédeni magukat a külföldi árucikkek dömpingjétől - nyilván mindig az a fő szónok ezen a téren, aki mindezt megengedheti magának.
Ami a gazdasági integrációt illeti, a számítástechnika itt vezető szerepet játszhat. A felmérésben részt vett összesen 35 országból 26-ban nőtt a számítógép-használat aránya a 2002-es helyzethez képest, egyre többen és egyre könnyebben férnek hozzá a világhálóhoz és annak szolgáltatásaihoz. A listát Svédország vezeti 82 százalékkal, a második Dél-Korea 81 százalékkal, míg a harmadik az Egyesült Államok a maga 80 százalékával. Az utolsó három Pakisztán, Tanzánia és Banglades, 9, 6, illetve 5 százalékkal. Jól látható, hogy még mindig óriási a különbség.
A fejlett országokhoz hasonlítva a szegényebb régiókban szerényebb mértékben nőtt a használat. Kivételt képez Brazília, amely egyenesen megduplázta öt évvel ezelőtti eredményét és 22-ről 44 százalékra növelte az arányt - nem véletlen, hogy ennyit brazil játékos van jelen a világhálón. A mobilok ennél jóval gyorsabban terjedtek: még az USA is 20 százalékos növekedést produkált 2002-höz képest, Oroszország és Nigéria pedig drámai, 56-57 százalékos javulást tapasztalt ezen a téren - ennyivel többen birtokolnak ma mobil készüléket.
A folyamat azonban számos emberben aggodalmat vált ki, sokan a helyi szokások, az egyedi kultúra elvesztésétől tartanak. Érdekes, hogy ez a félelem még azokban a régiókban is erősen megvan, amelyekben egyébként teljes szívvel támogatják a szabad kereskedelmet.