Gyurkity Péter

A számítógépek gyorsítják a globalizációt

Egy friss felmérés szerint a számítógépeknek és az internetnek köszönhetően csökkent a gazdasági és társadalmi szakadék a nyugati és a kevésbé szerencsés országok között, ám a folyamatnak megvannak a maga hátrányai.

A globalizációs felmérés legújabb változatát a Pew Research Center készítette el, amely számos ország lakosainak válaszából igyekezett jellemezni a jelenlegi helyzetet, összehasonlítva azt a 2002-es állapotokkal. Megállapították, hogy az elmúlt öt évben főként a számítógépeknek és a világhálónak köszönhetően csökkent a különbség a fejlett és a fejlődő régiók között, ezzel együtt pedig erősödtek a határokon átívelő kapcsolatok.

Érdekes, hogy napjainkban már éppen az Egyesült Államok és a nyugat-európai országok lakossága tartja kevésbé jónak a szabad kereskedelmet és a nyitott piacot, főként ha például Kínával hasonlítjuk össze a válaszokat. Ebben persze nem sok meglepő van, hiszen bő száz évvel ezelőtt a Brit Birodalom alattvalói vélték ugyanígy, míg a gazdaságilag sebezhetőbb országok igyekeztek megvédeni magukat a külföldi árucikkek dömpingjétől - nyilván mindig az a fő szónok ezen a téren, aki mindezt megengedheti magának.

Ami a gazdasági integrációt illeti, a számítástechnika itt vezető szerepet játszhat. A felmérésben részt vett összesen 35 országból 26-ban nőtt a számítógép-használat aránya a 2002-es helyzethez képest, egyre többen és egyre könnyebben férnek hozzá a világhálóhoz és annak szolgáltatásaihoz. A listát Svédország vezeti 82 százalékkal, a második Dél-Korea 81 százalékkal, míg a harmadik az Egyesült Államok a maga 80 százalékával. Az utolsó három Pakisztán, Tanzánia és Banglades, 9, 6, illetve 5 százalékkal. Jól látható, hogy még mindig óriási a különbség.

A fejlett országokhoz hasonlítva a szegényebb régiókban szerényebb mértékben nőtt a használat. Kivételt képez Brazília, amely egyenesen megduplázta öt évvel ezelőtti eredményét és 22-ről 44 százalékra növelte az arányt - nem véletlen, hogy ennyit brazil játékos van jelen a világhálón. A mobilok ennél jóval gyorsabban terjedtek: még az USA is 20 százalékos növekedést produkált 2002-höz képest, Oroszország és Nigéria pedig drámai, 56-57 százalékos javulást tapasztalt ezen a téren - ennyivel többen birtokolnak ma mobil készüléket.

A folyamat azonban számos emberben aggodalmat vált ki, sokan a helyi szokások, az egyedi kultúra elvesztésétől tartanak. Érdekes, hogy ez a félelem még azokban a régiókban is erősen megvan, amelyekben egyébként teljes szívvel támogatják a szabad kereskedelmet.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • arrakistor #38
    ezt magyarázd el magyarul annak a 3.2 milliárd embernek aki az anyanyelvén kívül beszél angolul is.
  • dez #37
    Egyébként meg éppen a globalizációl való félelem hevében lett újra divat a hagyományok felelevenítése és ápolása...
  • dez #36
    Izé, ha meg akarod értetni magad az amcsi anyavállalatoddal, akkor inkább inch. Vagy te a német leányvállalatnál dolgozol? :) Magyarul egyébként hüvelyk.

    Amúgy igazad van, nem lenne jó, ha minden teljesen összefolyna, de ez nem is nagyon fog bekövetkezni. Egy országon belül is teljesen különféle érdeklődésű emberek vannak, nem válik mindenki egyformává...

    Igen, a multik nagyon nyomulnak, de attól még nem szereti mindenki a hamburgert. :)
  • yann #35
    1.
    elhiheted, tisztában vagyok a szinhasználattal, színkeveréssel, különben mást hoztam volna fel. egyszerű _gyakorlati_ példa volt. majd mondj egy olyan festékmárkát amivel összejön ez az ideális keverés amiről te beszélsz. (megsúgom a valóságban nincsenek ennyire tökéletes festékárnyalatok)
    mindenestere ennyi szócséplést ez a kis példa nem ér meg. belekötni bármibe bele lehet. kérdés h van-e értelme...

    2.
    ezt is félre lőtted: mérnök vagyok. az anyavállalatom ráadásul amerikai, úgyhogy pontosan tudom milyen más mértékrendszerben, más szabványokkal dolgozni. de elég szar lennék, ha ez ilyen nagy gondot okozna mint amilyennek beállítod.
    mindenestre az valahogy nagyobb "rossz"-nak ítélem meg hogy eltűnik egy néptánc, népzene vagy valami eldugott, sokak számára ismeretlen népszokás
    mint h a francba, mm helyett collal kell számolnom...

    3.
    ezt sem sikerült megértened. én azt a végső állapotot írtam le amit az első hozzászóló vázolt fel. a globalizáció végeredményét. amikor már mindenhol ugyanazok a szokások, értékek. de elég szomorú, hogy már a jelenben is félig meddig megállja a helyét amit mondtam. igen ma _még_ vannak ilyen kisvendéglők, na de meddig? mennyi esélyük van a multikkal szemben? olyan árversenybe kényszerítik őket amit nem tudnak tartani.

    4.
    megnézném ki az aki kiröhögi ezt a véleményt, de te tudod. biztos neked van igazad. a rohadt terroristák meg frányamód elrejtették azokat a csúnya vegyifegyvereket ugye. ja és amerika azért támadta meg irakot, mert más a kultúrája. pfff.

    5.
    épp csak azt nem sikerült felfognod, h az utolsó pontban nem konkrét országokról írtam hanem egy gondolkodásmódról, mentalitásról...
  • FoodLFG #34
    A legtöbben szerintem az animék miatt tanulnak japánul, de nem mindenki (pl én). Aztán még vannak azok, akik divatból tanulnak (mert mások is azt teszik). De ők szerintem annyira nem számítanak, mert nem jutnak el használható szintre (ami nem baj, vagy ilyesmi).
    Egyébként némiképp idekapcsolódik: Az internet fejlődésével + (sok)warez megnyílt az út távolabbi népek kultúrája felé. És emiatt keveredik mostanság a modern japán kultúra is bele az életünkbe. :D
    Persze ez egy öngerjesztő folyamat.
    Arról hogy hány japán tanul magyarul, arról én nem tudok semmit. De nem látok rá túl sok okot, hogy ők miért tanulnának magyarul :S

    Egyébként hosszabb távon a kínai tényleg lehet hogy jobb választás lenne..
  • AranyKéz #33
    << FYI: Alaszkaban is van boven, es az iraki haboru koltsegeibol 3-szor is kitermelhettek volna, egyebkent nyilvanvaloan a legidealisabb dolog olyan helyrol szerezni az olajat, ahol az infrastrukturat naponta atlag 2-szer robbantjak fel, es egy 3 fogpiszkalobol allo szallitmanyhoz is fegyveres kiseret kell >>

    Ez itt a lényeg kéremszépen.
  • eax #32
    "megpróbálom olyan példán bemutatni amit talán képes vagy felfogni: képzelj el egy sokszínű palettát tele tiszta gyönyörű színekkel, majd mosd össze az egészet és kapsz egy émelyítő barnás árnyalatú szart..."
    Azert ahogy latom, neked sem sikerult teljesen (additiv keveressel ugyanis feher lenne, szubsztraktivval meg fekete, egyenlo intenzitast feltetelezve).

    "biztos nem vagy világjáró ember és a művészetekben sem mozogsz otthonosan , ha ilyen ostobasághoz íly lelkesen aszisztálsz. "
    Te pedig valoszinuleg a mernoki tudomanyokban nem mozogsz otthonosan, akkor tudnad, hogy milyen szivasokat tud okozni a kismillio fele mertekegyseg, karakterkeszlet, etc, etc.

    "de mondok egy egyszerű konkrét példát: gasztronómia. ha elutazhol valahova nem fogsz találni helyet ahol megkóstolhatod a helyi ínyencségeket, helyette lesz (van?) mekdonáldsz. mindenhol."
    Egyetlen egy helyet mutass, ahol tenyleg _csak_ "mekdonáldsz" van.

    "segítek: írakban sok olaj van amerikának meg nagy szüksége van rá. ennyi."
    Hogy teged idezzelek: ezt hangosan ne nagyon mondogasd mert előfordulhat, h körberöhögnek... (FYI: Alaszkaban is van boven, es az iraki haboru koltsegeibol 3-szor is kitermelhettek volna, egyebkent nyilvanvaloan a legidealisabb dolog olyan helyrol szerezni az olajat, ahol az infrastrukturat naponta atlag 2-szer robbantjak fel, es egy 3 fogpiszkalobol allo szallitmanyhoz is fegyveres kiseret kell).

    "majd akkor lesz esély a békére, ha már nem lesz egy olyan nép sem amelyik világuralomra tör"
    Nem tor, gyakorlatilag az, az irakiak seggenek szetrugasa nelkul is.
  • KLT #31
    Akkor mégegyszer:
    "az irakiak nem akartak olajat eladni a gaz amcsiknak - pénzért sem" mint a háború oka éppolyan fikció, mint a vegyifegyverek léte - aminek ürügyén indították a háborút - ami persze az olajért ment (és nem mellékesen: magáért a háborúért).

  • sgbo #30
    Mára ott is kudarcba fulladt, szinte senki fiatalabb nem tud latinul.
    Ott is az angol hódít ami nem is baj...

    Az általános aggodalmaskodás meg nevetséges. A globalizáció nem jó vagy rossz hanem csak van (persze van pozitív és negatív oldala is - minek nincs - de nem lehet ellene mit tenni).
    A kultúra elvesztése ellen viszont lehet tenni. Méghozzá mindenki maga tehet ellen könnyedén...
  • dez #29
    Japán? Kínai! Kínaiul tanuljatok, gyerekek! :D