Napi Online
Válság a Yahoo vezetésében
A Yahoo részvényesei az éves közgyűlésen egyértelműen kifejezésre juttatták, hogy elégedetlenek a cég vezetésével.
A részvényesek egyharmada elutasította egy vagy több igazgatóság tag újraválasztását, így csak 66 százalék körüli szavazataránnyal tarthatták meg posztjukat. Emellett kétharmad-egyharmad arányban elvetették azt a javaslatot, amely a vezetői juttatások nagyságát ahhoz kötötte volna, mennyivel teljesít jobban a Yahoo versenytársainál. Szakértők e két fejleményt kisebbfajta lázadásként értékelik, aminek előjelei már a közgyűlés előtt mutatkoztak.
Három Wall Street-i tanácsadó cég például bírálta Terry Semel vezérigazgató juttatási csomagját, amely az amerikai üzleti világban a legmagasabbak közé tartozik, mondván: a cég gyenge teljesítménye nem jogosítja fel erre Semelt. A befektetők kifogásolják, hogy a Yahoo az internetes keresők, illetve az azokhoz kapcsolódó reklámok megszerzésének versenyében nem tudja csökkenteni lemaradását a Google-lal szemben, sőt az utóbbi időben a MySpace és a Facebook közösségi portálok népszerűsége is egyre komolyabb fejfájást okoz a cégnek.
Emellett vezetési válság jelei mutatkoznak a társaságnál, hiszen amióta Semel decemberben átszervezte a Yahoot, számos menedzser távozott, s ez csak részben van összhangban az irányítás egyszerűsítését szolgáló tervekkel. Az akkor létrehozott három ágazat - hirdetési, reklámokkal, illetve kiadói termékekkel foglalkozó divízió - közül csak egynek az élére találták meg a megfelelő embert, és olyan vezetők hagyták el a társaságot, mint például a Yahoo technológiai csoportjának főnöke, Farzad Nazem, aki tizenegy év után a múlt hónap végén távozott a cégtől.
Egy kilépett felső vezető szerint "komoly belső morális válság van a társaságnál, sokan csak a kedvező ajánlatra várnak, hogy továbbléphessenek". Úgy tűnik ugyanakkor, hogy a főnökség elleni lázadás megáll a cég határainál, a közgyűlés ugyanis nagy többséggel elutasította azt a javaslatot, hogy a Yahoo hozzon létre bizottságot, amely szorgalmazná a cenzúrát elutasító politikát és az emberi jogok betartását. A társaság tehát továbbra is alkalmazkodik azoknak az országoknak a törvényeihez, amelyekben működik.
A részvényesek egyharmada elutasította egy vagy több igazgatóság tag újraválasztását, így csak 66 százalék körüli szavazataránnyal tarthatták meg posztjukat. Emellett kétharmad-egyharmad arányban elvetették azt a javaslatot, amely a vezetői juttatások nagyságát ahhoz kötötte volna, mennyivel teljesít jobban a Yahoo versenytársainál. Szakértők e két fejleményt kisebbfajta lázadásként értékelik, aminek előjelei már a közgyűlés előtt mutatkoztak.
Három Wall Street-i tanácsadó cég például bírálta Terry Semel vezérigazgató juttatási csomagját, amely az amerikai üzleti világban a legmagasabbak közé tartozik, mondván: a cég gyenge teljesítménye nem jogosítja fel erre Semelt. A befektetők kifogásolják, hogy a Yahoo az internetes keresők, illetve az azokhoz kapcsolódó reklámok megszerzésének versenyében nem tudja csökkenteni lemaradását a Google-lal szemben, sőt az utóbbi időben a MySpace és a Facebook közösségi portálok népszerűsége is egyre komolyabb fejfájást okoz a cégnek.
Emellett vezetési válság jelei mutatkoznak a társaságnál, hiszen amióta Semel decemberben átszervezte a Yahoot, számos menedzser távozott, s ez csak részben van összhangban az irányítás egyszerűsítését szolgáló tervekkel. Az akkor létrehozott három ágazat - hirdetési, reklámokkal, illetve kiadói termékekkel foglalkozó divízió - közül csak egynek az élére találták meg a megfelelő embert, és olyan vezetők hagyták el a társaságot, mint például a Yahoo technológiai csoportjának főnöke, Farzad Nazem, aki tizenegy év után a múlt hónap végén távozott a cégtől.
Egy kilépett felső vezető szerint "komoly belső morális válság van a társaságnál, sokan csak a kedvező ajánlatra várnak, hogy továbbléphessenek". Úgy tűnik ugyanakkor, hogy a főnökség elleni lázadás megáll a cég határainál, a közgyűlés ugyanis nagy többséggel elutasította azt a javaslatot, hogy a Yahoo hozzon létre bizottságot, amely szorgalmazná a cenzúrát elutasító politikát és az emberi jogok betartását. A társaság tehát továbbra is alkalmazkodik azoknak az országoknak a törvényeihez, amelyekben működik.