Berta Sándor
Ausztria: kell-e a szélessávú internet?
A választások óta nagy a csend a szomszédos államban az informatikai fejlesztésekkel kapcsolatban. A közlekedési, innovációs és technológiai minisztériumban azonban már készül egy új tervezet.
A hivatal jelenleg is értékeli azt az anyagot, amely több száz millió eurót szánna a távközlés fejlesztésére. Mindez azért érdekes, mert mint ismeretes, ez a kérdés már tavaly szeptemberben felmerült, amikor az osztrák pártok az október elsejei parlamenti választásokra készülve tanácskoztak. Akkor a Bécsi Internet Csúcstalálkozón az Osztrák Néppárt (ÖVP), az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ), az Ausztria Jövője Szövetség (BZÖ), a Zöldek (Die Grünen) és az Osztrák Internetszolgáltatók Szövetségének (ISPA) vezetői, képviselői vettek részt.
Az ÖVP a választások megnyerése után 500 millió eurót akart költeni az ország szélessávú interneteléréssel való teljes lefedettségére és ebből a pénzből támogatta volna a különböző informatikai programokat (például digitális könyvtárak létrehozása stb.) is. A tervek szerint 2008-ra Ausztria 300 városában 20 MBit/s-osra, vidéken pedig 2 MBit/s-osra növelték volna az adatátviteli sebességet. Nos, az ambíciózus célokból eddig sem volt hiány, hiszen Ausztria már 2005-ben kidolgozott egy akcióprogramot, amelynek fő célkitűzése az volt, hogy az ország öt esztendőn belül a világ öt vezető informatikai és távközlési állama között legyen. Ezenkívül az Osztrák Internetszolgáltatók Szövetsége (ISPA) tavaly júliusban felvetette az informatikai minisztérium létrehozásának ötletét is.
Az SPÖ és az ÖVP kormányprogramjában jelenleg már az szerepel, hogy Ausztriának a világ egyik legjelentősebb informatikai és kommunikációs nemzetévé kell válnia. 2009 végére a teljes lakosságot lefedő szélessávú hálózatot kell kiépíteni. "A BMVIT álláspontja szerint néhány dolgot azonban még tisztázni kell, de a vasút és a közút mellett a távközlés a nemzeti infrastruktúra harmadik fő eleme" - hangsúlyozta Marcin Kotlowski, az illetékes miniszter irodájának munkatársa.
Az osztrák szakemberek azonban jelenleg még azt találgatják, hogy vajon lesz-e igény az új nagy sávszélességű hálózatokra és szolgáltatásokra. "Mielőtt beruháznánk, tudnunk kell, hogy hol van valós igény és el kell készítenünk egy elsőbbségi szempontokat tartalmazó tervet. Le kell fektetnünk, hogy kinek, mit jelent a szélessáv fogalma: 2 vagy 10 MBit?" - tette fel a kérdést a szakember. Az aggodalom érthető, hiszen lehetnek olyan területek, ahol a lakosságnak csupán a fele használja majd ki a szélessávú internetet. Ráadásul az egyes tartományokban teljesen mást értenek a nagy sávszélesség alatt: Alsó-Ausztriában például már a 384 kbps-os adatátviteli sebesség is szélessávúnak számít.
Ezenkívül tisztázni kell a finanszírozás kérdését is. Az állam vállalja-e magára a terhek nagyobb részét vagy a magán befektetők? Kotlowski szerint az 500 millió eurós alapból 300 millió eurót a Telekom Austria (TA) vállalna magára. A kialakult helyzetet jól jellemzi, hogy erről a távközlési cégnél még senki sem tud. "Minket eddig még senki sem értesített ebben az ügyben" - kommentálta a hírt Martin Bredl, a TA szóvivője. Mindenesetre fontos lehet a végső tervek szempontjából a május 2-i parlamenti vitanap, amelyen a TA képviselői és 300 település polgármestere vesz részt.
A BMVIT munkatársai azonban nem csüggednek, folyamatosan új terveken dolgoznak, ilyen elképzelés az AT:net, az austrian electronic network létrehozásának ötlete is. Ezenkívül létrehozták az úgynevezett IKT-Task-Force nevű testületet, amelynek a tagjai a következő héten először fognak tárgyalni egymással. A szervezetben beszélik majd meg, hogy a távközlési iparra milyen feladatok hárulnak a beruházásokban. "Nem elég csak beszélnünk erről. Semmit sem érünk ha kiépítjük, de senki sem használja a hálózatot. Azt kell megvizsgálnunk, mik ennek az okai, például túl drágának találják? S mi kell ahhoz, hogy az emberek véleménye megváltozzon és igényeljék ezeket a szolgáltatásokat?" - kérdezte vitaindítóként Marcin Kotlowski.
A hivatal jelenleg is értékeli azt az anyagot, amely több száz millió eurót szánna a távközlés fejlesztésére. Mindez azért érdekes, mert mint ismeretes, ez a kérdés már tavaly szeptemberben felmerült, amikor az osztrák pártok az október elsejei parlamenti választásokra készülve tanácskoztak. Akkor a Bécsi Internet Csúcstalálkozón az Osztrák Néppárt (ÖVP), az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ), az Ausztria Jövője Szövetség (BZÖ), a Zöldek (Die Grünen) és az Osztrák Internetszolgáltatók Szövetségének (ISPA) vezetői, képviselői vettek részt.
Az ÖVP a választások megnyerése után 500 millió eurót akart költeni az ország szélessávú interneteléréssel való teljes lefedettségére és ebből a pénzből támogatta volna a különböző informatikai programokat (például digitális könyvtárak létrehozása stb.) is. A tervek szerint 2008-ra Ausztria 300 városában 20 MBit/s-osra, vidéken pedig 2 MBit/s-osra növelték volna az adatátviteli sebességet. Nos, az ambíciózus célokból eddig sem volt hiány, hiszen Ausztria már 2005-ben kidolgozott egy akcióprogramot, amelynek fő célkitűzése az volt, hogy az ország öt esztendőn belül a világ öt vezető informatikai és távközlési állama között legyen. Ezenkívül az Osztrák Internetszolgáltatók Szövetsége (ISPA) tavaly júliusban felvetette az informatikai minisztérium létrehozásának ötletét is.
Az SPÖ és az ÖVP kormányprogramjában jelenleg már az szerepel, hogy Ausztriának a világ egyik legjelentősebb informatikai és kommunikációs nemzetévé kell válnia. 2009 végére a teljes lakosságot lefedő szélessávú hálózatot kell kiépíteni. "A BMVIT álláspontja szerint néhány dolgot azonban még tisztázni kell, de a vasút és a közút mellett a távközlés a nemzeti infrastruktúra harmadik fő eleme" - hangsúlyozta Marcin Kotlowski, az illetékes miniszter irodájának munkatársa.Az osztrák szakemberek azonban jelenleg még azt találgatják, hogy vajon lesz-e igény az új nagy sávszélességű hálózatokra és szolgáltatásokra. "Mielőtt beruháznánk, tudnunk kell, hogy hol van valós igény és el kell készítenünk egy elsőbbségi szempontokat tartalmazó tervet. Le kell fektetnünk, hogy kinek, mit jelent a szélessáv fogalma: 2 vagy 10 MBit?" - tette fel a kérdést a szakember. Az aggodalom érthető, hiszen lehetnek olyan területek, ahol a lakosságnak csupán a fele használja majd ki a szélessávú internetet. Ráadásul az egyes tartományokban teljesen mást értenek a nagy sávszélesség alatt: Alsó-Ausztriában például már a 384 kbps-os adatátviteli sebesség is szélessávúnak számít.
Ezenkívül tisztázni kell a finanszírozás kérdését is. Az állam vállalja-e magára a terhek nagyobb részét vagy a magán befektetők? Kotlowski szerint az 500 millió eurós alapból 300 millió eurót a Telekom Austria (TA) vállalna magára. A kialakult helyzetet jól jellemzi, hogy erről a távközlési cégnél még senki sem tud. "Minket eddig még senki sem értesített ebben az ügyben" - kommentálta a hírt Martin Bredl, a TA szóvivője. Mindenesetre fontos lehet a végső tervek szempontjából a május 2-i parlamenti vitanap, amelyen a TA képviselői és 300 település polgármestere vesz részt.
A BMVIT munkatársai azonban nem csüggednek, folyamatosan új terveken dolgoznak, ilyen elképzelés az AT:net, az austrian electronic network létrehozásának ötlete is. Ezenkívül létrehozták az úgynevezett IKT-Task-Force nevű testületet, amelynek a tagjai a következő héten először fognak tárgyalni egymással. A szervezetben beszélik majd meg, hogy a távközlési iparra milyen feladatok hárulnak a beruházásokban. "Nem elég csak beszélnünk erről. Semmit sem érünk ha kiépítjük, de senki sem használja a hálózatot. Azt kell megvizsgálnunk, mik ennek az okai, például túl drágának találják? S mi kell ahhoz, hogy az emberek véleménye megváltozzon és igényeljék ezeket a szolgáltatásokat?" - kérdezte vitaindítóként Marcin Kotlowski.