Berta Sándor
Betiltották a szélessávú internetet Iránban
A perzsa országban azért döntöttek így, mert lassítani akarják a káros nyugati hatások beáramlását. A döntés értelmében minden helyi internetszolgáltató köteles volt mérsékelni a maximális le- és feltöltési sebességeket.
Iránban közel ötmillió rendszeresen internetezőt tartanak nyilván. Az új rendelet mindenkire, még az iráni elnökre is kiterjed. A jogszabály értelmében ezentúl a maximális letöltési sebesség legfeljebb 128 Kbit/s lehet. A helyi vezetők azt várják az intézkedéstől, hogy ezáltal csökkenni fog az ország lakossága számára elérhető káros nyugati tartalmak (videoklipek, zenék, filmek és televízióműsorok) száma, illetve, hogy kevesebben töltenek majd le ilyen tiltottnak számító anyagokat. Ezenkívül a döntés egyértelműen megnehezíti az esetleges iráni ellenzéki csoportok együttműködését, hiszen kevesebb információhoz férhetnek hozzá, nehezebben tarthatják a kapcsolatot és így meggátolhatóvá válik egy ellenzéki erő kialakulása is.
A lépést egyaránt kritizálták a helyi internetszolgáltatók és több akadémikus is. "Az egész világ a modernizációt célozza meg és ennek a folyamatnak egyik fő eleme a szélessávú internet. Nekünk is szükségünk lenne a világháló jelentette fejlődésre és arra, hogy hozzáférhessünk korunk tudásához" - nyilatkozta Ramazan-Ali Sedeghzadeh, az iráni parlament hírközlési bizottságának elnöke.
A felháborodást jól mutatja, hogy ezer közéleti személy, tudós és más szakember levelet küldött Mahmoud Ahmadizsenád iráni elnöknek. Ebben nemcsak a mostani döntés, de az iráni blogok és weboldalak cenzúrázása ellen is tiltakoznak. Kína után Iránban cenzúrázzák a legtöbb portált. Egy iráni bloger, Parastoo Dokoohaki véleménye szerint a törvény által az internet alapját képező adatáramlás és az információcsere válik lehetetlenné. Az intézkedést egyébként a Shargh haladó iráni újság betiltása előzte meg.
Mindenesetre magasfokú cinizmusra vall, hogy blogjában maga az iráni elnök is elnézést kér olvasóitól a kisebb fennakadásokért, amit egyébként pont az ő lépése okozott. Mahmoud Ahmadizsenád szerint a felhasználóknak a jövőben számítaniuk kell arra, hogy az oldalak hosszabb ideig töltődnek majd be és a multimédiás tartalmak is nehezebben lesznek letölthetők. Ahogy szakemberek megjegyezték: Irán önként és dalolva visszatért az internetet 1996-ban jellemző ISDN korszakba.
Iránban közel ötmillió rendszeresen internetezőt tartanak nyilván. Az új rendelet mindenkire, még az iráni elnökre is kiterjed. A jogszabály értelmében ezentúl a maximális letöltési sebesség legfeljebb 128 Kbit/s lehet. A helyi vezetők azt várják az intézkedéstől, hogy ezáltal csökkenni fog az ország lakossága számára elérhető káros nyugati tartalmak (videoklipek, zenék, filmek és televízióműsorok) száma, illetve, hogy kevesebben töltenek majd le ilyen tiltottnak számító anyagokat. Ezenkívül a döntés egyértelműen megnehezíti az esetleges iráni ellenzéki csoportok együttműködését, hiszen kevesebb információhoz férhetnek hozzá, nehezebben tarthatják a kapcsolatot és így meggátolhatóvá válik egy ellenzéki erő kialakulása is.
A lépést egyaránt kritizálták a helyi internetszolgáltatók és több akadémikus is. "Az egész világ a modernizációt célozza meg és ennek a folyamatnak egyik fő eleme a szélessávú internet. Nekünk is szükségünk lenne a világháló jelentette fejlődésre és arra, hogy hozzáférhessünk korunk tudásához" - nyilatkozta Ramazan-Ali Sedeghzadeh, az iráni parlament hírközlési bizottságának elnöke.
A felháborodást jól mutatja, hogy ezer közéleti személy, tudós és más szakember levelet küldött Mahmoud Ahmadizsenád iráni elnöknek. Ebben nemcsak a mostani döntés, de az iráni blogok és weboldalak cenzúrázása ellen is tiltakoznak. Kína után Iránban cenzúrázzák a legtöbb portált. Egy iráni bloger, Parastoo Dokoohaki véleménye szerint a törvény által az internet alapját képező adatáramlás és az információcsere válik lehetetlenné. Az intézkedést egyébként a Shargh haladó iráni újság betiltása előzte meg.
Mindenesetre magasfokú cinizmusra vall, hogy blogjában maga az iráni elnök is elnézést kér olvasóitól a kisebb fennakadásokért, amit egyébként pont az ő lépése okozott. Mahmoud Ahmadizsenád szerint a felhasználóknak a jövőben számítaniuk kell arra, hogy az oldalak hosszabb ideig töltődnek majd be és a multimédiás tartalmak is nehezebben lesznek letölthetők. Ahogy szakemberek megjegyezték: Irán önként és dalolva visszatért az internetet 1996-ban jellemző ISDN korszakba.