Berta Sándor
Vezető informatikai hatalommá válna Ausztria
A "sógorok" által kidolgozott akcióprogram fő célkitűzése, hogy öt esztendőn belül a világ öt vezető informatikai és távközlési országa között legyenek. A programot a Rundfunk und Telekom Regulierungs GmbH (RTR) dolgozta ki, Hubert Görbach alkancellár felkérésére.
A rádiótechnikai és telekommunikációs piaci felügyeleti feladatokat ellátó cég anyagából kiderül, az első célkitűzés az, hogy 2008-ig a világ tíz meghatározó informatikai és telekommunikációs állama között tartsák számon Ausztriát. A 173 oldalas dokumentumot szerda este mutatták be Bécsben. "Célunk, hogy vezető pozíciót szerezzünk az információs társadalmak között. Sajnos, jelenleg a középmezőnyben tartanak minket nyilván, ezen szeretnénk változtatni" - nyilatkozta az eseményhez kapcsolódó sajtótájékoztatón Andreas Reichhardt, az osztrák közlekedési minisztérium részlegvezetője.
A programban négy címszó (Öntudat, Helyszín Ausztria, Infrastruktúra, Felhasználás) alatt összesen 44, különböző prioritású célkitűzés szerepel. Ezek között található például a politikai tevékenységek összehangolása, a cégalapítási folyamatok egyszerűsítése, a kutatás-fejlesztés, az egész országot lefedő infrastruktúra létrehozása és az állampolgárok számítógéphez jutásának megkönnyítése. Az osztrák háztartásoknak jelenleg harminc százaléka rendelkezik szélessávú internethozzáféréssel és negyven százaléka számítógéppel. Ahhoz azonban, hogy növelni lehessen a nagy sávszélességű internetelérések számát, először is még több otthoni PC-re van szükség.
A cél a gyors felzárkózás
Az osztrák alkancellár elsőként a kormány tagjaival és az ipar képviselőivel vitatja meg a javaslatokat, az osztrák minisztertanács ezután dönt az akcióprogramról. Csak ezek után kezdődhet el a gyakorlati megvalósítás, a teendőket, illetve az elért eredményeket évente kiértékelik majd. Magyarországon az informatika fejlesztése területén meglehetősen kusza a helyzet. Elég csak a jobb sorsa hívatott Sulinet-, illetve Sulinet Expressz programokra gondolni, amelyek célja az otthoni számítógépek számának növelése volt.
Hazánkban ezenkívül még számos program és terv indult, így például a Magyar Információs Társadalom Stratégia, aminek fő célkitűzése a gazdaság és a társadalom európai fejlődéshez történő felzárkóztatása. Emellett tény - és ezt hangsúlyozzák az Informatikai és Hírközlési Minisztérium honlapján is -, hogy nagyon komoly esélyt jelent számunkra az Európai Unió új kohéziós politikája, amelynek révén 2007 és 2013 között becslések szerint több mint 12 ezer milliárd forintot fordíthatunk fejlesztésekre, beruházásokra, különösen az ország ma még többszörösen is hátrányos helyzetű térségeiben. Az adat a hazai kormányzati forrásokkal és a vállalkozói szféra befektetéseivel együtt érvényes.
Jelenleg az egyik legfontosabb feladat a hosszú távú fejlesztéspolitika koncepcionális kereteinek a kialakítása. Ennek az alapdokumentuma az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK), valamint készül az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK). A hazai szakemberek meggyőződése, hogy Magyarország kizárólag akkor tarthat lépést az információs társadalom rohamos fejlődésével, ha a fejlesztés irányairól konszenzusra jutnak az állampolgárok, a közösségi intézmények és a gazdasági élet szereplői.
A fontos hazai informatikai programok közé sorolható még a Közháló is, ami a közcélú intézmények, közösségi hozzáférési helyek (a kormányzati informatikába nem tartozó helyi közigazgatási szervek, közintézmények, iskolák, közfeladatot ellátó egyéb szervek, civil szervezetek) elektronikus kommunikációs infrastruktúráját hivatott biztosítani. Ennek megfelelően a Közháló egy olyan informatikai hálózat, amely egymással összekapcsolt, de önálló egységekből, úgynevezett alhálókból áll össze. Az egyes alhálók egymástól függetlenül valósíthatók meg, illetve fejleszthetők tovább.
A jelenlegi élmezőny
Szintén ide tartozik az eMagyarország pont program, amelynek célja nyilvános internethozzáférési pontok létrehozása Magyarország egész területén úgy, hogy mindazok hozzáférjenek az interneten közzétett információkhoz, akiknek nincsen otthoni (vagy munkahelyi, iskolai) hozzáférésük. Az eMagyarország pontokon elérhetővé válnak az Európai Unióval, az EU pályázataival kapcsolatos olyan információk, melyek köre bővebb az interneten általában elérhető adatok körénél. Az eMagyarország pontok egységes minimális szolgáltatása: meghatározott időben rendelkezésre álló, önköltséges áron biztosított internethozzáférés, regisztrált látogatók számára freemail címen keresztül történő levelezés lehetőségének biztosítása, az IHM által biztosított anyagokhoz (egységes eMagyarország információs nyitólap, EU információs adatbázis, ECDL tananyag, stb.) történő hozzáférés.
Meg kell említeni a Nemzeti Digitális Adattárat is. Mivel a számítástechnika-használat a munka, az oktatás, a szórakozás stb. világának szinte minden területén megjelenik, sőt nélkülözhetetlenné válik, ezért a jelenben, de még inkább a jövőben dokumentumaink már eleve digitális formában jönnek létre és kerülnek a különböző memóriaintézményekbe. A Nemzeti Digitális Adattár (NDA) a nemzeti kultúra fenntartása és továbbélése szempontjából kiemelkedően fontos értékek, dokumentumok, adatbázisok, szolgáltatások digitális környezetbe történő átmentésére, digitális fenntartására, megőrzésére törekszik.
Az NDA-val kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a kívánatoshoz képest semmi sincs digitalizálva, így az alapműveket - a magyar kulturális örökség egy meghatározott részét - kell előrevenni. Elsődleges feladat a meglévő adatok reprodukálása. A közgyűjteményeknek nem a művek digitalizálása a feladata, hanem a hosszú távú megőrzés, és a hozzáférés biztosítása. A teljes magyar könyvtermés a kezdetektől a mai napig 600-800 ezer címből áll. Az Alapkönyvtárban található legfontosabb 3000 tétel - az összművek 0,3-0,5 százaléka vagyis 8-10 milliárd karakternyi szöveg - digitalizálása 2,1-2,6 milliárd forintba kerülne. A magyar tartalomkészítő műhelyek ismert havi digitalizálási kapacitása 200 millió karakter körül van. Ennek havi költsége körülbelül 50 millió forint. Az NDA ezenkívül összefogja, ellenőrzi a kormányzat digitalizálási programjait.
Sokakban megfogalmazódik az a gondolat, hogy mintha túl sok lenne a projekt és kevés a látható eredmény és tett. Félő, hogy "megvalósul" a több száz éve megfogalmazott a népi bölcsesség, miszerint "sok bába közt elvész a gyermek" és a hazai információs társadalom közel sem fog a kívánt mértékben fejlődni.
A rádiótechnikai és telekommunikációs piaci felügyeleti feladatokat ellátó cég anyagából kiderül, az első célkitűzés az, hogy 2008-ig a világ tíz meghatározó informatikai és telekommunikációs állama között tartsák számon Ausztriát. A 173 oldalas dokumentumot szerda este mutatták be Bécsben. "Célunk, hogy vezető pozíciót szerezzünk az információs társadalmak között. Sajnos, jelenleg a középmezőnyben tartanak minket nyilván, ezen szeretnénk változtatni" - nyilatkozta az eseményhez kapcsolódó sajtótájékoztatón Andreas Reichhardt, az osztrák közlekedési minisztérium részlegvezetője.
A programban négy címszó (Öntudat, Helyszín Ausztria, Infrastruktúra, Felhasználás) alatt összesen 44, különböző prioritású célkitűzés szerepel. Ezek között található például a politikai tevékenységek összehangolása, a cégalapítási folyamatok egyszerűsítése, a kutatás-fejlesztés, az egész országot lefedő infrastruktúra létrehozása és az állampolgárok számítógéphez jutásának megkönnyítése. Az osztrák háztartásoknak jelenleg harminc százaléka rendelkezik szélessávú internethozzáféréssel és negyven százaléka számítógéppel. Ahhoz azonban, hogy növelni lehessen a nagy sávszélességű internetelérések számát, először is még több otthoni PC-re van szükség.
A cél a gyors felzárkózás
Az osztrák alkancellár elsőként a kormány tagjaival és az ipar képviselőivel vitatja meg a javaslatokat, az osztrák minisztertanács ezután dönt az akcióprogramról. Csak ezek után kezdődhet el a gyakorlati megvalósítás, a teendőket, illetve az elért eredményeket évente kiértékelik majd. Magyarországon az informatika fejlesztése területén meglehetősen kusza a helyzet. Elég csak a jobb sorsa hívatott Sulinet-, illetve Sulinet Expressz programokra gondolni, amelyek célja az otthoni számítógépek számának növelése volt.
Hazánkban ezenkívül még számos program és terv indult, így például a Magyar Információs Társadalom Stratégia, aminek fő célkitűzése a gazdaság és a társadalom európai fejlődéshez történő felzárkóztatása. Emellett tény - és ezt hangsúlyozzák az Informatikai és Hírközlési Minisztérium honlapján is -, hogy nagyon komoly esélyt jelent számunkra az Európai Unió új kohéziós politikája, amelynek révén 2007 és 2013 között becslések szerint több mint 12 ezer milliárd forintot fordíthatunk fejlesztésekre, beruházásokra, különösen az ország ma még többszörösen is hátrányos helyzetű térségeiben. Az adat a hazai kormányzati forrásokkal és a vállalkozói szféra befektetéseivel együtt érvényes.
Jelenleg az egyik legfontosabb feladat a hosszú távú fejlesztéspolitika koncepcionális kereteinek a kialakítása. Ennek az alapdokumentuma az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK), valamint készül az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK). A hazai szakemberek meggyőződése, hogy Magyarország kizárólag akkor tarthat lépést az információs társadalom rohamos fejlődésével, ha a fejlesztés irányairól konszenzusra jutnak az állampolgárok, a közösségi intézmények és a gazdasági élet szereplői.
A fontos hazai informatikai programok közé sorolható még a Közháló is, ami a közcélú intézmények, közösségi hozzáférési helyek (a kormányzati informatikába nem tartozó helyi közigazgatási szervek, közintézmények, iskolák, közfeladatot ellátó egyéb szervek, civil szervezetek) elektronikus kommunikációs infrastruktúráját hivatott biztosítani. Ennek megfelelően a Közháló egy olyan informatikai hálózat, amely egymással összekapcsolt, de önálló egységekből, úgynevezett alhálókból áll össze. Az egyes alhálók egymástól függetlenül valósíthatók meg, illetve fejleszthetők tovább.
A jelenlegi élmezőny
Szintén ide tartozik az eMagyarország pont program, amelynek célja nyilvános internethozzáférési pontok létrehozása Magyarország egész területén úgy, hogy mindazok hozzáférjenek az interneten közzétett információkhoz, akiknek nincsen otthoni (vagy munkahelyi, iskolai) hozzáférésük. Az eMagyarország pontokon elérhetővé válnak az Európai Unióval, az EU pályázataival kapcsolatos olyan információk, melyek köre bővebb az interneten általában elérhető adatok körénél. Az eMagyarország pontok egységes minimális szolgáltatása: meghatározott időben rendelkezésre álló, önköltséges áron biztosított internethozzáférés, regisztrált látogatók számára freemail címen keresztül történő levelezés lehetőségének biztosítása, az IHM által biztosított anyagokhoz (egységes eMagyarország információs nyitólap, EU információs adatbázis, ECDL tananyag, stb.) történő hozzáférés.
Meg kell említeni a Nemzeti Digitális Adattárat is. Mivel a számítástechnika-használat a munka, az oktatás, a szórakozás stb. világának szinte minden területén megjelenik, sőt nélkülözhetetlenné válik, ezért a jelenben, de még inkább a jövőben dokumentumaink már eleve digitális formában jönnek létre és kerülnek a különböző memóriaintézményekbe. A Nemzeti Digitális Adattár (NDA) a nemzeti kultúra fenntartása és továbbélése szempontjából kiemelkedően fontos értékek, dokumentumok, adatbázisok, szolgáltatások digitális környezetbe történő átmentésére, digitális fenntartására, megőrzésére törekszik.
Az NDA-val kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a kívánatoshoz képest semmi sincs digitalizálva, így az alapműveket - a magyar kulturális örökség egy meghatározott részét - kell előrevenni. Elsődleges feladat a meglévő adatok reprodukálása. A közgyűjteményeknek nem a művek digitalizálása a feladata, hanem a hosszú távú megőrzés, és a hozzáférés biztosítása. A teljes magyar könyvtermés a kezdetektől a mai napig 600-800 ezer címből áll. Az Alapkönyvtárban található legfontosabb 3000 tétel - az összművek 0,3-0,5 százaléka vagyis 8-10 milliárd karakternyi szöveg - digitalizálása 2,1-2,6 milliárd forintba kerülne. A magyar tartalomkészítő műhelyek ismert havi digitalizálási kapacitása 200 millió karakter körül van. Ennek havi költsége körülbelül 50 millió forint. Az NDA ezenkívül összefogja, ellenőrzi a kormányzat digitalizálási programjait.
Sokakban megfogalmazódik az a gondolat, hogy mintha túl sok lenne a projekt és kevés a látható eredmény és tett. Félő, hogy "megvalósul" a több száz éve megfogalmazott a népi bölcsesség, miszerint "sok bába közt elvész a gyermek" és a hazai információs társadalom közel sem fog a kívánt mértékben fejlődni.
