Berta Sándor
Európai Bizottság: szélessávot minden faluba!
Az Európai Bizottság azt szeretné, ha néhány éven belül minden európai faluban már szélessávú internetet használnának az ott lakók. Az új program célja a nagyvárosok és a ritkábban lakott régiók közötti digitális szakadék csökkentése.
Az Európai Unió tagországaiban egyre nagyobb a digitális szakadék: ma a 15 régi tagállam városaiban a lakosság 90, vidéken csupán 60 százalékának van lehetősége a gyors adatátvitelű internetes szolgáltatásra. Az új tagoknál a különbség még nagyobb. Ezen a helyzeten szeretne változtatni az Európai Bizottság, amely egy új tervet dolgozott ki. "A nagy sávszélességű internetlérések megléte napjainkban már alapelvárás minden európai uniós régióban. Ha egy régióban kevesen élnek és emiatt alacsony a szélessávú internetkapcsolatok száma vagy egyáltalán nincs ilyen hozzáférés, akkor a beruházók nem fognak odamenni. Ezek a fejlesztések a térségek gazdasági lehetőségeit alapból változtatják meg, elősegítik a gazdasági növekedést" - nyilatkozta Brüsszelben Viviane Reding, a médiáért és az információs társadalmakért felelős EU-biztos.
"Ahhoz azonban, hogy 2010-ig minden európai faluban legyen nagy sávszélességű internethozzáférés, elengedhetetlen az összefogás. Szükség van arra, hogy minden tagország kormánya egységesen támogassa a programot, mert ezáltal a vidéken élők újabb lehetőségekhez jutnak és javulnak a megélhetési lehetőségeik" - érvelt a projekt mellett Neelie Kroes, az EU piaci versenyért felelős biztosa.
Persze miközben Kroes a piaci liberalizálás hatásait dicsérte, nem győzte hangsúlyozni az állami segélyek előírásai betartásának fontosságát, hogy elkerüljék a versenytorzító hatásokat. Véleménye szerint mindazonáltal megengedhető az állami beavatkozás, amikor a kieső, gyér lakosságú körzetek infrastruktúrájának kiépítéséről van szó. Az alacsony népsűrűség miatt ugyanis nem kifizetődő a szolgáltatás, így a mentőkötél indokolt, például az állami-magán partneri konstrukcióban. A szabályok rugalmas interpretációját tanúsítja, hogy a közelmúltban ír, brit, spanyol és osztrák állami támogatásról állapították meg, hogy összeegyeztethető az uniós joggal.
Az Európai Unió a következő esztendőkben eurómilliárdokat akar a vidéki szélessávú internetprogramok támogatására fordítani. A szervezet ebben az ügyben tárgyalásokat kezdeményez az internetszolgáltatókkal és a kutatókkal is. A cél, hogy DSL, kábeles, vezeték nélküli vagy akár más, új technikák segítségével, de 2010-re minden faluban legyen szélessávú internet. A mezőgazdaságért felelős Mariann Fischer-Boel arra hívta fel a figyelmet, hogy a vidékfejlesztés középpontjába egyre inkább az új üzleti lehetőségek terjesztése, elősegítése kerül, és ehhez elengedhetetlen eszköz a széles sávú internet. A vidékfejlesztési alap 2007-2013 közötti hetvenmilliárd eurójából hálózatfejlesztésre is lehet fordítani.
A Futurezone osztrák híroldal tudósításából kiderül az is, hogy még az olyan távol eső területeken is meg akarják oldani a nagy sávszélességű internetelérések kiépítését, mint a görög szigetek vagy az Alpok. A szakemberek ebben a kérdésben minden segítségre számíthatnak és szabad kezet fognak kapni a politikusoktól. Viviane Reding elmondta azt is, hogy azt várja az új programtól, hogy felzárkóztassa az elmaradott régiókat és közvetve vagy közvetlenül új munkahelyeket teremtsen és beruházásösztönző hatást fejtsen ki.
Az Európai Unió tagországaiban egyre nagyobb a digitális szakadék: ma a 15 régi tagállam városaiban a lakosság 90, vidéken csupán 60 százalékának van lehetősége a gyors adatátvitelű internetes szolgáltatásra. Az új tagoknál a különbség még nagyobb. Ezen a helyzeten szeretne változtatni az Európai Bizottság, amely egy új tervet dolgozott ki. "A nagy sávszélességű internetlérések megléte napjainkban már alapelvárás minden európai uniós régióban. Ha egy régióban kevesen élnek és emiatt alacsony a szélessávú internetkapcsolatok száma vagy egyáltalán nincs ilyen hozzáférés, akkor a beruházók nem fognak odamenni. Ezek a fejlesztések a térségek gazdasági lehetőségeit alapból változtatják meg, elősegítik a gazdasági növekedést" - nyilatkozta Brüsszelben Viviane Reding, a médiáért és az információs társadalmakért felelős EU-biztos.
"Ahhoz azonban, hogy 2010-ig minden európai faluban legyen nagy sávszélességű internethozzáférés, elengedhetetlen az összefogás. Szükség van arra, hogy minden tagország kormánya egységesen támogassa a programot, mert ezáltal a vidéken élők újabb lehetőségekhez jutnak és javulnak a megélhetési lehetőségeik" - érvelt a projekt mellett Neelie Kroes, az EU piaci versenyért felelős biztosa.
Persze miközben Kroes a piaci liberalizálás hatásait dicsérte, nem győzte hangsúlyozni az állami segélyek előírásai betartásának fontosságát, hogy elkerüljék a versenytorzító hatásokat. Véleménye szerint mindazonáltal megengedhető az állami beavatkozás, amikor a kieső, gyér lakosságú körzetek infrastruktúrájának kiépítéséről van szó. Az alacsony népsűrűség miatt ugyanis nem kifizetődő a szolgáltatás, így a mentőkötél indokolt, például az állami-magán partneri konstrukcióban. A szabályok rugalmas interpretációját tanúsítja, hogy a közelmúltban ír, brit, spanyol és osztrák állami támogatásról állapították meg, hogy összeegyeztethető az uniós joggal.
Az Európai Unió a következő esztendőkben eurómilliárdokat akar a vidéki szélessávú internetprogramok támogatására fordítani. A szervezet ebben az ügyben tárgyalásokat kezdeményez az internetszolgáltatókkal és a kutatókkal is. A cél, hogy DSL, kábeles, vezeték nélküli vagy akár más, új technikák segítségével, de 2010-re minden faluban legyen szélessávú internet. A mezőgazdaságért felelős Mariann Fischer-Boel arra hívta fel a figyelmet, hogy a vidékfejlesztés középpontjába egyre inkább az új üzleti lehetőségek terjesztése, elősegítése kerül, és ehhez elengedhetetlen eszköz a széles sávú internet. A vidékfejlesztési alap 2007-2013 közötti hetvenmilliárd eurójából hálózatfejlesztésre is lehet fordítani.
A Futurezone osztrák híroldal tudósításából kiderül az is, hogy még az olyan távol eső területeken is meg akarják oldani a nagy sávszélességű internetelérések kiépítését, mint a görög szigetek vagy az Alpok. A szakemberek ebben a kérdésben minden segítségre számíthatnak és szabad kezet fognak kapni a politikusoktól. Viviane Reding elmondta azt is, hogy azt várja az új programtól, hogy felzárkóztassa az elmaradott régiókat és közvetve vagy közvetlenül új munkahelyeket teremtsen és beruházásösztönző hatást fejtsen ki.