Dojcsák Dániel
Mégis hódít a vállalati VoIP
Az internet alapú telefonálás megállíthatatlanul hódít. A Skype telefonkészülékek és routerek megjelenésével használatukhoz már számítógép sem szükséges, így a klasszikus hanghívások lassan visszaszorulnak. A vállalati szférában viszont sokáig kérdéses volt a létjogosultsága, hiszen a költségmegtakarítás ellenére sokan ellenezték a használatát biztonsági szempontokra hivatkozva. A tendencia azonban azt mutatja, hogy ezen a területen is győzedelmeskedik az innováció.
A helyhez kötött üzleti hangszolgáltatás ára drasztikusan csökken, aminek oka főleg az alternatívok és az IP alapú szolgáltatások megjelenésében keresendő. Ezzel együtt a hagyományos vezetékes telefonszolgáltatásnál az ügyfélszám és a beszélt percek mennyisége is komolyan megcsappant. A csökkenés ugyan mostanra már lassulni látszik, tehát egyfajta egyensúlyi helyzet felé közeledik a két új szelettel bővülő torta, de még ezek után is a vállalatok 70%-a rendelkezik hagyományos telefon előfizetéssel.
Egy kutatás, az ICT Piac Nagykönyvének Távközlési költségvetés c. kiadványából pedig az a két fontos tény derül ki, hogy a hazai cégek nagy része még nem tekinti távközlési kiadásnak az internetes telefónia költségeit, illetve csak a cégek 12-23%-a határoz meg hosszútávú telekommunikációs büdzsét, ráadásul a legtöbb esetben ezek is csak az infrastruktúra szinten tartását célozzák. A következtetés az lehet, hogy a hazai szereplők nagy százaléka nem gondol bele, hogy mekkora költségcsökkentést lehet elérni akkor, ha optimalizálja távközlési kiadásait.
Több cikkünkben szó esett arról, hogy a Skype alkalmazás használatát nem ajánlják a szakértők vállalati felhasználásra, hiszen a kulcsa ugyan erősen titkosított, de a fejlesztők kezében van és nem a vállalatéban. Ezzel szemben a speciálisan vállalati környezetre szakosodott VoIP szolgáltatók nemcsak megnyugtató biztonságot tudnak kínálni, hanem testreszabott szoftvereket, szolgáltatásokat tudnak adni versenyképes áron.
A legnagyobb különbség a vezetékes (PSTN) és az IP alapú telefonszolgáltatás költségei között, hogy a klasszikus PSTN olcsó kiépítés után magas fenntartási költségekkel, magas percdíjakkal operál, addig az IP telefonnak éppen a kezdeti beruházása igényel komoly összegeket, majd később térül meg alacsony percdíjak formájában.
A szándék mellett viszont kérdéses, hogy egy adott vállalat készen felkészült-e arra, hogy az új technológiát alkalmazzák. Az analóg alközpontok egyes esetekben lehetnek olyannyira régiek, hogy a gyártó már semmiféle támogatást nem nyújt, így a teljes infrastruktúra nélkül felejtős az IP telefon. Ennek ellenére a vállalatok 19%-a már digitális alközpontokkal felvértezve, teljesen felkészülten áll a váltás előtt, további 49% felkészíthető, a maradék 32% esetében viszont úgy tűnik nem éri meg gondolkodni sem ezen az eshetőségen.
Míg a nagyvállalatok esetén szinte biztos, hogy komoly kontrolling rendszer működik és pontosan tudják, hogy mikor érdemes váltaniuk, képesek felmérni, hogy milyen erőforrásokat kell bevetni, mennyi idő alatt térül meg a befektetés, mennyi ideig tart a fejlesztés, milyen konkrét előnyöket nyújt, addig a mikro- és kisvállalkozások nem fordítanak kellő figyelmet az infrastruktúra fejlesztésre. Több, mint valószínű, hogy a kisebb szereplők többsége nincs is tisztában azzal, hogy az infrastruktúrája alkalmas-e az új megoldások bevezetésére, sőt többnyire esetlegesen döntenek különböző szolgáltatók és szolgáltatások között.
A legjobb megoldás számukra, ha olyan tanácsadó cégek véleményét kérik ki, akik napi szinten foglalkoznak ezzel a témával, velük komoly kutatómunka nélkül kiderülhet, hogy melyik piaci ajánlat hozza a legtöbbet a konyhára, illetve melyik viszi el a pénztárból a legkevesebbet. Az ajánlatokon házilag keresgélve aligha érdemes végigmennie egy kisvállalkozónak, hiszen csak infrastruktúra gyártóból legalább 15-20 nagyobb szereplő van, és mára már itthon is számtalan szolgáltató nyújt hosztolt szolgáltatásokat és teljes VoIP integrációt.
Az előnyök pedig igen csábítóak tudnak lenni minden racionálisan gondolkodó vezető számára. Az egyik hazai szereplő számításai szerint egy 8 mellékkel rendelkező mikrovállalkozás közel 15%-os megtakarítást érhet el, míg a beruházás megtérülési ideje nem több, mint két hónap. A kisvállalatoknál ezek a számok 24% és 4 hónap, a nagyoknál pedig több, mint 30% megtakarítás is elképzelhető. Ezen túl praktikus előnyöket jelent, hogy többségében nincs sem havidíj sem kapcsolási díj, meglepően alacsonyak a nemzetközi hívásdíjak. A hangminőség viszont valamivel rosszabb, mint a normál vezetékes telefon esetében, de a mobilnál tisztább. A döntést megkönnyítheti, hogy a meglévő telefonkészülékeket nem kell lecserélni az újabb generációs VoIP megoldásoknál, és a kábelezést sem kell lecserélni.
Az IP telefonálás mellett érdekes jelenség az azonnali üzenetküldés vállalati felhasználásának terjedése. Ezt persze nem feltétlenül úgy kell érteni, hogy Live Messengeren felveszik egymást a kollégák, hanem integrált üzenetküldési felületeken keresztül a vállalati kommunikáció nagy része lebonyolítható. Ez nemcsak áttekinthetőbb, de kényelmesebb és gyorsabb is, ami munkaóra megtakarítást jelent, s így egyben automatikusan költséget is csökkent. Nem mindegy, hogy egy 10 fős értekezlet összehívása 2 órányi telefonálást jelent egy adminisztrátornak vagy éppen 25 kattintást a szervező alkalmazásban, ami automatikusan értesíti és később emlékezteti is a dolgozót a találkára.
Ugyan az ehhez hasonló megoldások nem tartoznak szorosan a VoIP telefónia témához, de tagadhatatlan, hogy a vállalati kommunikáció generáció váltáson esett át és egy részleges fejlesztés helyett - ami lehet éppen alkalmazásfejlesztés vagy a taglalt VoIP fejlesztés - érdemes elgondolkodni a teljes ugráson, ami adott esetben megtöbbszörözheti az előnyöket. Mivel az EU-s pályázati források is főként az IT fejlesztéssel is kalkuláló programokat preferálják, ezért sokak számára ez kikerülhetetlen is lesz.
Annak ellenére, hogy az érvek a VoIP mellett szólnak, napjainkban a telefonforgalom csupán 10-15%-a IP alapú. Az optimista becslések viszont azt jósolják, hogy 2009-re már ez az arány 50% felett lesz. A hátráltató erő valószínűleg a bizalmatlanság és a tudatlanság. Akik hallottak már az IP alapú telefonálási lehetőségekről, azok sokszor nem bíznak eléggé a rendszerben. Új technológiáról lévén szó, nincsenek közeli tapasztalatok a hosszútávú előnyökről, a rendelkezésre állásról, az esetleges hibalehetőségekről. A korai befogadók viszont éveken belül szolgálhatnak majd ilyen adatokkal és ezek után ugrásszerűen megnőhet az IP telefonok száma itthon is.
A helyhez kötött üzleti hangszolgáltatás ára drasztikusan csökken, aminek oka főleg az alternatívok és az IP alapú szolgáltatások megjelenésében keresendő. Ezzel együtt a hagyományos vezetékes telefonszolgáltatásnál az ügyfélszám és a beszélt percek mennyisége is komolyan megcsappant. A csökkenés ugyan mostanra már lassulni látszik, tehát egyfajta egyensúlyi helyzet felé közeledik a két új szelettel bővülő torta, de még ezek után is a vállalatok 70%-a rendelkezik hagyományos telefon előfizetéssel.
Egy kutatás, az ICT Piac Nagykönyvének Távközlési költségvetés c. kiadványából pedig az a két fontos tény derül ki, hogy a hazai cégek nagy része még nem tekinti távközlési kiadásnak az internetes telefónia költségeit, illetve csak a cégek 12-23%-a határoz meg hosszútávú telekommunikációs büdzsét, ráadásul a legtöbb esetben ezek is csak az infrastruktúra szinten tartását célozzák. A következtetés az lehet, hogy a hazai szereplők nagy százaléka nem gondol bele, hogy mekkora költségcsökkentést lehet elérni akkor, ha optimalizálja távközlési kiadásait.
Több cikkünkben szó esett arról, hogy a Skype alkalmazás használatát nem ajánlják a szakértők vállalati felhasználásra, hiszen a kulcsa ugyan erősen titkosított, de a fejlesztők kezében van és nem a vállalatéban. Ezzel szemben a speciálisan vállalati környezetre szakosodott VoIP szolgáltatók nemcsak megnyugtató biztonságot tudnak kínálni, hanem testreszabott szoftvereket, szolgáltatásokat tudnak adni versenyképes áron.
A legnagyobb különbség a vezetékes (PSTN) és az IP alapú telefonszolgáltatás költségei között, hogy a klasszikus PSTN olcsó kiépítés után magas fenntartási költségekkel, magas percdíjakkal operál, addig az IP telefonnak éppen a kezdeti beruházása igényel komoly összegeket, majd később térül meg alacsony percdíjak formájában.
A szándék mellett viszont kérdéses, hogy egy adott vállalat készen felkészült-e arra, hogy az új technológiát alkalmazzák. Az analóg alközpontok egyes esetekben lehetnek olyannyira régiek, hogy a gyártó már semmiféle támogatást nem nyújt, így a teljes infrastruktúra nélkül felejtős az IP telefon. Ennek ellenére a vállalatok 19%-a már digitális alközpontokkal felvértezve, teljesen felkészülten áll a váltás előtt, további 49% felkészíthető, a maradék 32% esetében viszont úgy tűnik nem éri meg gondolkodni sem ezen az eshetőségen.
Míg a nagyvállalatok esetén szinte biztos, hogy komoly kontrolling rendszer működik és pontosan tudják, hogy mikor érdemes váltaniuk, képesek felmérni, hogy milyen erőforrásokat kell bevetni, mennyi idő alatt térül meg a befektetés, mennyi ideig tart a fejlesztés, milyen konkrét előnyöket nyújt, addig a mikro- és kisvállalkozások nem fordítanak kellő figyelmet az infrastruktúra fejlesztésre. Több, mint valószínű, hogy a kisebb szereplők többsége nincs is tisztában azzal, hogy az infrastruktúrája alkalmas-e az új megoldások bevezetésére, sőt többnyire esetlegesen döntenek különböző szolgáltatók és szolgáltatások között.
A legjobb megoldás számukra, ha olyan tanácsadó cégek véleményét kérik ki, akik napi szinten foglalkoznak ezzel a témával, velük komoly kutatómunka nélkül kiderülhet, hogy melyik piaci ajánlat hozza a legtöbbet a konyhára, illetve melyik viszi el a pénztárból a legkevesebbet. Az ajánlatokon házilag keresgélve aligha érdemes végigmennie egy kisvállalkozónak, hiszen csak infrastruktúra gyártóból legalább 15-20 nagyobb szereplő van, és mára már itthon is számtalan szolgáltató nyújt hosztolt szolgáltatásokat és teljes VoIP integrációt.
Az előnyök pedig igen csábítóak tudnak lenni minden racionálisan gondolkodó vezető számára. Az egyik hazai szereplő számításai szerint egy 8 mellékkel rendelkező mikrovállalkozás közel 15%-os megtakarítást érhet el, míg a beruházás megtérülési ideje nem több, mint két hónap. A kisvállalatoknál ezek a számok 24% és 4 hónap, a nagyoknál pedig több, mint 30% megtakarítás is elképzelhető. Ezen túl praktikus előnyöket jelent, hogy többségében nincs sem havidíj sem kapcsolási díj, meglepően alacsonyak a nemzetközi hívásdíjak. A hangminőség viszont valamivel rosszabb, mint a normál vezetékes telefon esetében, de a mobilnál tisztább. A döntést megkönnyítheti, hogy a meglévő telefonkészülékeket nem kell lecserélni az újabb generációs VoIP megoldásoknál, és a kábelezést sem kell lecserélni.
Az IP telefonálás mellett érdekes jelenség az azonnali üzenetküldés vállalati felhasználásának terjedése. Ezt persze nem feltétlenül úgy kell érteni, hogy Live Messengeren felveszik egymást a kollégák, hanem integrált üzenetküldési felületeken keresztül a vállalati kommunikáció nagy része lebonyolítható. Ez nemcsak áttekinthetőbb, de kényelmesebb és gyorsabb is, ami munkaóra megtakarítást jelent, s így egyben automatikusan költséget is csökkent. Nem mindegy, hogy egy 10 fős értekezlet összehívása 2 órányi telefonálást jelent egy adminisztrátornak vagy éppen 25 kattintást a szervező alkalmazásban, ami automatikusan értesíti és később emlékezteti is a dolgozót a találkára.
Ugyan az ehhez hasonló megoldások nem tartoznak szorosan a VoIP telefónia témához, de tagadhatatlan, hogy a vállalati kommunikáció generáció váltáson esett át és egy részleges fejlesztés helyett - ami lehet éppen alkalmazásfejlesztés vagy a taglalt VoIP fejlesztés - érdemes elgondolkodni a teljes ugráson, ami adott esetben megtöbbszörözheti az előnyöket. Mivel az EU-s pályázati források is főként az IT fejlesztéssel is kalkuláló programokat preferálják, ezért sokak számára ez kikerülhetetlen is lesz.
Annak ellenére, hogy az érvek a VoIP mellett szólnak, napjainkban a telefonforgalom csupán 10-15%-a IP alapú. Az optimista becslések viszont azt jósolják, hogy 2009-re már ez az arány 50% felett lesz. A hátráltató erő valószínűleg a bizalmatlanság és a tudatlanság. Akik hallottak már az IP alapú telefonálási lehetőségekről, azok sokszor nem bíznak eléggé a rendszerben. Új technológiáról lévén szó, nincsenek közeli tapasztalatok a hosszútávú előnyökről, a rendelkezésre állásról, az esetleges hibalehetőségekről. A korai befogadók viszont éveken belül szolgálhatnak majd ilyen adatokkal és ezek után ugrásszerűen megnőhet az IP telefonok száma itthon is.
