Berta Sándor

Távközlési óriások ellen harcol az EU

Az Európai Bizottság (EB) olyan tervekkel akar a közeljövőben előállni, amelyek jelentős mértékben hozzájárulhatnának ahhoz, hogy az európai telekommunikációs piacon valódi versenyhelyzet jöjjön létre.

A szakemberek szerint ehhez elsősorban jogszabály-módosításokra van szükség. Az EB a tervek szerint szerdán ismerteti elképzeléseit. "A technika hiába hidalja át a határokat, ha a különböző tagországok nemzeti távközlési jogszabályai mindig újabb akadályokat gördítenek a gazdasági növekedés és a versenyhelyzet elé. Kevesebb jogszabályt szeretnénk és nagyobb versenyt" - nyilatkozta Viviane Reding illetékes európai uniós biztos.

Reding példája szerint a jelenlegi német helyzet - vagyis hogy a Deutsche Telekom nem engedi meg a beavatkozást optikai kábelhálózatába - azt eredményezheti, hogy ezeken a piacokon nem lesz versenyhelyzet. Ez pedig azt jelentheti, hogy egyetlen vállalat diktálhat majd. "Ez jó példa arra, hogy hogyan nem szabad(na) működnie Európában a távközlésnek. Ezért van szükség minél előbb reformokra ezen a területen" - emelte ki a politikus.


Viviane Reding
A probléma lényege, hogy a Deutsche Telekom csak akkor hajlandó több mint 3 milliárd eurót az új nagysebességű internethálózat kiépítésébe fektetni, ha ezt azután kiveszik a szövetségi távközlési hálózatokat ellenőrző hatóság ellenőrzése alól. Ezt a feltételt a német kormány teljesíteni is akarja. Emiatt Viviane Reding Németországot még három hónapja bírósági eljárással fenyegette meg az uniós távközlési szerződések megszegése miatt, ha a kormány a Deutsche Telekom által kiépítendő új DSL-hálózatot nem kívánja szabályozni. Ha német gazdasági minisztérium az ezzel kapcsolatban előterjesztett törvénytervezetet elfogadja, az EU-bizottság az Európai Bíróság elé viszi az ügyet, mondta akkor Reding.

Az uniós biztos az ellenőrizetlen DSL-hálózatban újabb monopolhelyzet kialakulásának veszélyét látja. Úgy véli, ha a bizottság az Európai Bíróság elé viszi az ügyet, ez a németországi belső szabályozásra is hatással lehet: nevezetesen, a versenytársak párhuzamosan német bíróságokhoz fordulhatnak, hogy azok állítsák meg a DSL-rendszer monopoljellegű kiépítését. Az európai távközlési piacra vonatkozó jelenleg is hatályos jogszabályokat 2003-ban hozták meg, azonban azóta sok minden megváltozott, ezért is szükség van a reformokra. Az Európai Bizottság az idei év végéig akarja ismertetni az elképzeléseit, a végső törvények 2009-ben vagy 2010-ben lépnének hatályba és körülbelül 2015-ig maradnának érvényben. Ehhez persze szükség van a tagországok és az Európai parlament jóváhagyására is.

A távközlésért felelős uniós biztos szerint az európai távközlésben segítené a versenyt, ha szétválasztanák a hálózatüzemeltetést a távközlési szolgáltatásoktól. Viviane Reding úgy véli, hogy a szerkezeti elhatárolás számos, versennyel kapcsolatos problémát megoldana. Reding emlékeztetett az amerikai AT&T felosztására a nyolcvanas évek közepén, ami mára nagyobb versenyt eredményezett a szélessávú internetszolgáltatásban. Ugyanakkor nem részletezte, hogy az európai a felosztás hogyan működhetne. Úgy vélte, hogy független európai frekvenciaügynökséget is fel kellene állítani, amely kidolgozhatná a határokon átnyúló verseny kereteit. Ez a testület kiegészíthetné a tagállamok állandó fekvenciahatóságait. Jelenleg a frekvenciák odaítélése nemzeti keretek között zajlik.

A Deutsche Telekom és más távközlési vállalatok azonban ezzel szemben azt szeretnék elérni, hogy az egész európai piacra csak az általános versenyhelyzeti jogszabályok legyenek érvényesek és ne hozzanak új törvényeket, mert ezzel csak túlszabályozzák a piacot. A cégek azzal érvelnek, hogy a felesleges szabályozás csökkenti a társaságok beruházási és fejlesztési kedvét. Reding erre a felvetésre úgy reagált, hogy a OECD felmérései szerint azokban a tagországokban valósul meg a legtöbb beruházás és fejlesztés, amelyekben a leghatékonyabban és a piaci versenyt a leginkább elősegítő módon alkalmazzák az európai uniós jogszabályokat.

Az EU-biztos kifogásolta azt is, hogy a versenypiaci problémákra minden tagállam más és más módon reagált. Leszögezte, hogy ennek véget kell vetni, mert ez a magatartás gátolja a valóban egységes belső piac kialakulását, ehelyett egységes reagálásra van szükség. "Ennek a helyzetnek a megoldásához európai logikára van szükségünk, különben gúzsba kötjük gazdasági potenciálunkat" - mondta Viviane Reding.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • irkab1rka #14
    ZSarolás: (ige) Példa: "a Deutsche Telekom csak akkor hajlandó több mint 3 milliárd eurót az új nagysebességű internethálózat kiépítésébe fektetni, ha ezt azután kiveszik a szövetségi távközlési hálózatokat ellenőrző hatóság ellenőrzése alól."
  • turul16 #13
    Pl. 1-3 évig nem kötelező "beengedni" az efféle konkurenciát ?
  • Praetor #12
    Jogos amit mondasz, de a versenyre szükség van.

    A távközlésben is olyan modellre kellene ráállni, mint ahogyan a plázák működnek.
    Xmrd-ba belekerül a beruházás, de a bérlők havonta minden négyzetméter után Y€-t fizetnek. Összesítve Z év a megtérülési idő. Ráadásul a pláza egy részét magam hasznosítom, és így mindenki jól járt.

    A különbség csak annyi lenne, hogy míg az ilyen építési beruházásoknál 6-10 év a megtérülés, addig a telekommunikációban 2-3 év körülire kell szorítani, mert ebben a szegmensben ez az elvárt szint a gyors fejlődés miatt.

    A közszolgáltatási szférát mindig is szabályozni fogják az államok, és az EU által kezdeményezett ilyen jellegű változás benne van a pakliban.

    Szerintem részleteiben lehet úgy szabályozni, hogy a kecske is jól lakjon, és a káposzta is megmaradjon.
  • shabba #11
    Az előzőt Troppauer-nek címeztem csak mellé böktem.
  • shabba #10
    Abban egyetértek hogy a közösségi hálózat az egyedüli reális megoldás arra hogy versenyezni lehessen az inkubensek hálózatival. Hisz ha egy önkormányzat kiépíti egy saját optikai gerinchálózatot amit bérbe ad, urambocsá még jobbat épít mint ami az inkubensenk van pl. kiviszi az optikát egészen az előfizetők otthonáig, onnatól az inkubens teljesen meg van lőve és nem is inkubens többé. Két eshetősége van: vagy épít saját hasonló fejlettségű infrastruktúrát és versenyzik a közösségivel vagy ő is beáll a bérlők sorába és olyan cég lesz mint a többi.

    Viszont ezzel is vannak azért gondok az önkormányzat nem biztos hogy a legjobb gazda, hisz nem csak 1x megfinanszírozni kell egy ilyen projectet hanem karbantartani és időszakosan fejleszteni is, üzleti alapon működő cégeknél ez olyan nagy gond de az állam nem mindig a legjobb gazda.

    Ráadásul nincs olyan sok önkormányzat ami anyagilag olyan jól áll hogy saját forrásból ilyen volumenű beruházást meg tudjon finanszírozni majd később fenntartani. Pl Budapest esetén egy négyes metróval azonos volumenű beruházás lenne egy hasonló project, ha azon el tudnak 15-20 évig ülni és vitatkozni mire valami lesz belőle akkor egy ilyen távközlési beruházás esetén sem lenne máshogy.

    Az állami központi büdzsé esetén meg ugye németeknél ahol épp hasonló megszorító intézkedések zajlanak, ott is áfát emelnek meg demográfia elöregedessél és nyugdíjrendeszer problémákkal, munkanélküliséggel és hasonló fontosabb problémák vannak napirenden, nem lenne túl egyszerű egy ilyen úgymond jóléti, luxus projectet csak úgy átvinni a büdzsén hogy adjanak rá pénzt.
  • shabba #9
    Az oké hogy fizetnek a bérbeadott szolgáltatás után, de a versenyelőnyt, a technológiai fejlesztést az teljesen ingyen kapják meg, csak úgy beleülnek. És ez azért van mert át kell engednie ezt a versenyelőnyt képviselő infrastruktúra és fejlesztés használati jogát holott ez az üzleti érdekét nem szolgálja.


    Gondolja arra ha mondjuk neked lenne egy vállalkozásod és valami olyannal rukkolná elő ami a piacon kapható legjobb lenne és a többiek a kezeledbe sem érnének. Így pillanatok alatt elhappolnád az konkurensek ügyfeleit és neked menne a legjobban. De ezt úgy érted el hogy előtte keményen költöttél fejlesztésre sok milliárdot és annak a sikeréből kerülnél jó piaci pozícióba.

    És akkor jönne az EB és azt mondaná, neked túl jól megy, elnyomod a konkurenciát holnaptól add át nekik a know-how-t meg minden technológiai és versenybeli előnyödet képviselő fejlesztést a konkurens cégeknek hogy ők is azt gyárthassák vagy szolgáltassák.

    És onnantól kezdve a piacon mindenki ugyanazt árulná, mindenki terméket technológiailag ugyanazt a szintet képviselné így a te vállalkozásod már nem lenne olyan vonzó mint korábban amikor még kirívott a többi gyengébb közül, csak egy lenne a sok szürke közül. Persze bérleti vagy licence díjat kapnál a többi konkurenstől az által hogy megoszottad velül a saját milliárdos fejlesztéseid eredményét, de ez nem a továbbiakban nem hozna annyi pénzt mint korábban amikor te voltál a legjobb a piacon és ezért minden vevő hozzád akart szerződni.
  • shabba #8
    És teljesen logikus hogy a Merkel azt mondja hogy inkább megvédi saját törvényekkel a DT beruházásait mert akkor otthon németországban fogja a DT ezt beruházni olyan fejlesztésekre ami a német állapolgárokat szolgálja.

    Az EB-nek természetesen teljesen más céljai vannak. De a DT nyugodtan megteheti azt mondja ezt a 3 milliárdból inkább fejlesztek mondjuk amcsiban 3G hálózatot a Verizon Wirelessben vagy vesznek belőle újabb keleti régiós feltörekvő piacokat amiket még jól ki lehet szipolyozni.

    És ha a DT nem fog FTTC+VDSL2 hálózati infrastruktúrát kiépíteni akkor a kicsik az Arcor a HansaNet vagy a Versatel sem fog. Ergo akkor hosszútávon marad a jelenlegi infrastruktúra amin a DT az elmúlt 2.5 év során nem igazán tudott hova fejlődni mert az alkalmazott ADSL technológia ennyire képes. Pl. németben sávszél emelés az elmúlt 2.5 év alatt az 1 és 2Mbps-es csomagoknál, egyedül a 3-ast emelték 6-ra. Idővel lesz majd 16MBps-es csomag is, de az csak inkább látszat, PR intézkedés válaszként a konkurencia csomagjaira. Piacilag ezek a nagysebességű csomagok nem érnek túl sokat mert távolságban igen korlátozott az az előfizetői kör amit el lehet velük érni.

    Ezen változtatna az újonnan kiépített infrastruktúra.
  • Indigo #7
    Az érdekes is volna, ha csak úgy "átengedné" a versenyársaknak... Ehelyett azok bérelni fogják a rendszert, azaz FIZETNI fognak érte.
  • shabba #6
    Ez sajnos nem igaz amit mondasz. A kis cégek nem csinálnak nagy volumenű beruházásokat mert 1xűen nincs annyi pénzük hogy ilyenbe belevágjanak. A kicsi elég gyakran csak élősködnek a nagyon drága pénzen kivitelezett beruházásain és leszüreletelik az érett gyümölcsöt, pedig semmit nem tettek azért hogy az a gyűmölcsös ott legyen.

    Az be kell látni hogy ezek a túlzottan reguláris, verseny élenkítű szabályozásoknak egyben a fejlődés elfolytása is velejárója. Hisz senki nem fog drága pénzen azért fejleszteni ha utána ezen fejlesztés minden előnyét meg kell osztania a versenytársaival miközben a kivitelezés összes költségét saját maga viselte. Akkor inkább azt mondja majd nem épít újat, akkor viszont nem lesz fejlődés sem mert a kicsit saját pénzből ilyet úgysem finanszíroznak meg.

    És akkor meg majd azért fog sírni az EB hogy miért vagyunk úgy elmaradva már régióktól, mert ott már ilyen meg olyan itt meg megállt a fejlődés.

    A DT beruházása arról szól hogy az 50 legnagyobb német városban sűrűbb optikai gerinchálózatot alakít ki, aminek keretében 18 ezer km optikai kábelet fektet le és az optikai végpontot közelebb viszi az előfizetőkhöz, úgy hogy 74 ezer végpontot alakít ki az előfizetők pár száz méteres közelségében. És ezekbe a végpontokba VDSL2 technológiájú eszközöket telepít és 50/10 Mbps sebességű kapcsolat kiépítését célozza meg ami később még nőhet is. És ezen az új infrastruktúrán új komplex triple play szolgáltatást indít. IPTV-t, VoD-ot, hang és adatszolgáltatást.

    Természetesen a többi versenytárs is szeretne részesülni ebből a jóból ez a beruházás kvázi lenullázza és értéktelenné teszi az ő eddigi összes beruházásukat és szolgáltatásaikat. Hisz a főközpontba betelepült szolgáltatók által kínált ADSL2+os technológiát használó szolgáltatások és sebességeket ehhez képest már csak a múlt lesz, senki nem fog olyat venni.

    Természtesen a DT okkal építene ilyen infrastruktúrát, versenyelőnyt akar szerezni a konkurenseivel szemben úgy hogy nagyarányú beruházással jobb, nagyobb sebességű, modernebb technológiát képviselő hálózatot épít és azzal jobb szolgáltatásokat kínál. De tedd a szívedre a kezed és kérdezd meg magadtól, ha ez a te saját pénzeden véghezvitt beruházás lenne, akkor te mit szolnál ahhoz ha ezt a versenyelőnyt biztosított, saját drága pénzen épített infrastruktúrát csak úgy át kellene engednek az összes versenytársadnak, így a célként kitűzött versenyelőny helyből szerte foszlana. Egy cégnek nem célja saját erőforrásai árán a konkurencia erősítése, ha úgy vesszük a verseny élénkítő EB szabályozás is erősen verseny ellenes hisz a beruházásások ellen cselekszik.

    Olyan megoldás ami mindkét(mindhárom, mert azért a fogyasztó is ott van) oldalnak egyaránt jó olyan tuti nem létezik.
  • Indigo #5
    Én személy szerint nagyon is helyeslem az EU ezzel kapcsolatos politikáját.
    Cat: van abban valami, amit mondasz, de gondold csak tovább. Ha a DT-nek nem éri meg belerakni a 3 milliárd eurót, akkor elviszi máshová, ahol jobban fog járni. Ezzel nem vág haza senkit, mert a helyébe fog lépni egy másik cég, esetleg több kisebb cég, akik hajlandóak elfogadni a feltételeket. Így mindenki jobban jár, de leginkább a majdani vásárló.
    Az ilyen monopóliumra törekvő lépéseket még csírájában kell elfojtani, helyesen cselekszik az EU.