Dojcsák Dániel
Mit töltsek le magamnak?
Eljött a bittel-byte-tal folyó kánaán, hisz a T-Com drasztikusan megemelte az ADSL sávszélességeket, a UPC a chellonál pedig még ezt is megfejelte egy picivel. Sőt mióta a kábelinternet felhasználóknak sincs adatforgalmi limit, azóta bármit letölthetnek. Szerkesztőségünk el is kezdte letölteni az internetet, most írjuk ki DVD-re.
Az otthoni DSL és kábelnet elérések sávszélessége eddig 512 Kbit és 5 Mbit közötti tartományból rugaszkodott egy utolsó nagyot, ma már a legkisebb DSL 1 Mbit, a legkisebb kábelnet 1,5 Mbit, a legnagyobb DSL 8 Mbit, a legnagyobb Chello pedig 20 Mbit/s sebességet ígér. A fejlesztés után természetes volt, hogy mindenki nekiugrott és minden szemetet letöltött, amivel gyönyörködhetett a sebességben. Ettől természetesen radikálisan le is lassultak a rendszerek.
A teljesen korlátlannak ígért szélessávú elérések valójában nagyon is korlátosak, hiszen Fair Use Policy szinten a nagy szolgáltatók meghatároztak egy limitet, aminek az elérése extrém felhasználásnak minősül és nem tolerálható. A T-Online esetében ez havi 150 Gbyte-ban lett korábban meghatározva, míg a limitek eltörlésével kérkedő UPC ugyan egy gáláns 250 Gbyte-ot ajánl, de mégiscsak korlátoz. Cikkünk megpróbál fényt deríteni arra, hogy mire lehet elhasználni a több száz gigás limitet és bizony be fogja bizonyítani, hogy éppeszű normális ember/család, sőt még talán egy kisebb kollektíva sem tudja átlépni a havi megszabott korlátokat.
A gyakorlatban a 10 Mbit-es Chelloval napi 100 Gbyte letöltés generálható, a DSL 8 Mbit-en pedig 80 Gbyte. Ezek szerint az álomlimitet nem több, mint 2,5 nap alatt lehetséges elérni, de vajon mit tud letölteni ehhez az áldott jó felhasználó?
Olvassunk híreket, küldjünk emaileket!
A napi rutin része szinte mindenkinél a kedvenc sajtótermékek böngészése. Olvastam katasztrófákról, politikáról, belepillantottam kedvenc tech témáimba és szórakoztattam magam bulvár témákkal is. A hírek olvasásakor a szöveg maga továbbra is néhány Kbyte, mint a békeidőkben, viszont a flash hirdetések, izgő-mozgó dizájnelemek keményen megnyomják a számlálót. Illetve a legtöbb portálon lehetőség van nagyméretű képek nézegetésére is. Különbség a korábbi sebesség és a mostani között leglátványosabban talán itt mutatkozott.
Az eredmény: ugyanannyi idő alatt töltődtek be az oldalak, a képeken érződik a gyorsabb letöltődés, viszont a külföldi oldalak esetén a késleltetés nem változott számottevően, tehát ugyanúgy 1-4 másodperc tellik el, mire elkezd betöltődni az oldal, ezután viszont szélsebesen megjelenik a tartalom.
Szumma: Átlagos adatforgalom: 30 Kbyte/s Havi össz adatforgalom: 3,08 Gbyte (30x1 óra)
Hallgassunk online rádiót!
A médiafogyasztás legtriviálisabb módja az elektronikus médiumok háttér fogyasztása. Rádiót szinte mindenki hallgat autóban, munkahelyen, de akár otthon is. Miért kellene a kommersz adók elcsépelt számait hallgatni, ha ott van a Last.fm, vagy a Winamp tematizált Shoutcast könyvtára, ahonnan kedvünkre szemezgethetünk bármilyen muzsikából vagy szöveges adásból.
A tömörített adatfolyamnak köszönhetően nem jelentős a sávszélesség foglalása, tehát akár online játék, vagy bármilyen netes tevékenység mellett észrevétlenül megbújik. DSL felhasználóknak érdemes a feltöltési sebességüket korlátozni, mert az upload szűkre szabása miatt bármilyen felfelé irányuló adás miatt már szakadozhatnak a stream (adatfolyam) típusú letöltések. A streamek minősége erősen függ a forrástól, de szélessávon bátran ki lehet választani a legjobb minőségű folyamot.
Naponta átlagosan 4-5 óra zenehallgatás elképzelhető, így az Artisjus sem haraphat belénk, hiszen nem tároltunk a merevlemezünkön jogvédett tartalmakat, a Last.fm esetében viszont akár saját lejátszási listát is összeállíthatunk. Ez a jövő.
Szumma: Átlagos adatforgalom: 20 Kbyte/s Havi össz adatforgalom: 8,23 Gbyte (30x4 óra)
Nézzünk TV-t a neten!
Háttértévézésnek kicsit talán túlzás az online nézegetés, főleg hogy a televíziók online adásai általában szörnyű minőségben vannak fenn, emiatt a a konkrétan minket érdeklő műsorokon túl nem igazán éri meg mást megnézni. Kinek van ideje ott ülni a tévé előtt egész nap, amikor célszerűbb megnézni a híradót akkor amikor én akarom? Még akkor is ha ez minőségi kompromisszumot jelent.
A hazai csatornák közül az M1, TV2, HírTV és az ATV adásai közül lehet szemezgetni, az RTL Klub mindeddig elzárkózott az online tartalomszolgáltatástól, csupán néhány műsorukat rakják fel a webre. A nemrégiben elindult IP TV szolgáltatásokat sem lehet ide venni, annak ellenére, hogy a T-Online által nyújtott szolgáltatás ugyanazt a sávszélességet veszi igénybe, mint amin internetezik a felhasználó. Sólyom Balázstól (T-Online sajtókapcsolatok) megtudtuk, hogy az IPTV-t igénybevevő ügyfeleknek az internetszolgáltatás és a TV adás is külön garantált sávszélességet élvez, nem zavarhatják egymást, illetve az IP TV stream természetesen nem számít bele a havi internet adatforgalomba sem.
Szumma: Átlagos adatforgalom: 25 Kbyte/s (200kbit) Havi össz adatforgalom: 1,28 Gbyte (30x0,5óra) Nézegessünk vicces videókat!
A webkettő trend nálunk még csupán befogadói szinten ért el sikereket. A legtöbben nem töltenek fel saját készítésű videókat, de szívesen nézegetik azokat. Menő dolog linkeket is küldözgetni, amiben vicces vagy érdekes videók vannak, legyen az egy édes cica vagy éppen egy véres felvétel arról, hogyan verik agyon a rendőrök a tüntetőket. Ezek a videók darabonként 1-25 Mbyte közötti méretet jelentenek, s amennyiben végig is nézünk minden egyes filmet amit megnyitottunk, az az érdekes meglepetés ér minket, hogy nem sokkal több forgalmat generál, mint a hírolvasás.
Mivel ezeket a filmeket nem mentjük el, kedvenceinket lehetséges, hogy akár harmincszor is letöltjük, mire megmutatjuk a hozzánk betérő minden ismerősünknek.
Szumma: Átlagos adatforgalom: 50 Kbyte/s Havi össz adatforgalom: 5,14 Gbyte (30x1 óra)
Töltsünk le mindenfélét!
Letöltés rovat szinte minden portálon van. Keskenysávon kétszer is meggondolta volna mindenki, hogy rákattintson-e a letöltési linkre, de most már ész nélkül lehet mindenfélét elmenteni. Lehet letölteni játékdemókat, programokat, háttérképeket, filmelőzeteseket, ingyenes zenéket, lehet online videotékába járni, lehet haverokkal fájlokat csereberélni, FTP tárhelyre nagyfelbontású Photoshop fájlokat felmásolni. Időnként érdemes letölteni minden hardverünk legújabb meghajtóprogramját, frissítéseket, sőt, megvehetünk már teljes játékokat is online (pl.: Steam-en keresztül).
Ezek mind sokszáz megabyte-nyit adnak hozzá a számlálónkhoz darabonként, ez az első kategória, amivel már tudunk jelentős mennyiségeket is leszedni. A nemrég nálunk is bemutatott Supreme Commander játék demója például éppen 1 GB, egy mozielőzetes 10-25 Mbyte, egy nagyfelbontású HD videó viszont már percenként 70-80 Mbyte. Hogy ki mennyit tölt le ilyen tartalmakból az teljesen szélsőséges értékek között mozoghat, de egy képzeletbeli átlagos, mégis aktív felhasználó 10-15 Gbyte adatforgalmat képes ebből generálni.
Szumma: Átlagos adatforgalom: 40-1000 Kbyte/s Havi össz adatforgalom: 15 Gbyte
Játszunk online játékokat!
Ennek kétféle módja van. Az egyik a munkahelyeken is igen népszerű online flash játék. Ezek darabonként 1-20 Mbyte méretűek, és ugyan többségére igen gyorsan rá lehet unni, ennek ellenére szinte képtelenség, hogy komoly adatforgalmat hozzunk össze ezekből. A tesztelt időszak alatt 32 Kbyte/s lett az átlag adatforgalom, bár nem találtam olyan játékot, ami 5 percnél tovább lekötött volna.
A másik online játékmód, mikor MMORPG-vel játszunk vagy egyéb multiplayer játékkal interneten keresztül. Mivel ezek a protokollok úgy vannak optimalizálva, hogy betárcsázós internettel is lehetséges legyen játszani velük, ezért szinte kivétel nélkül maximum 2-4 Kbyte adatforgalmat generálnak másodpercenként, azt viszont folyamatosan. Egy addikt World of Warcraft játékos esetén napi 5 órányi játékkal bizony bele lehet csavarni pár gigát a számlálóba.
Szumma: Átlagos adatforgalom: 3 Kbyte/s Havi össz adatforgalom: 1,5 Gbyte (30x5 óra)
Warez - ami tilos
Az egész világon probléma a szellemi és virtuális javak jogainak rendezése. Ezen a téren az illegális letöltések kérdése váltja ki a legnagyobb vitákat. A legtöbb - akár laikus - olvasónak sem kell bemutatni a DC, Bittorrent, Kazaa, SMSweb témákat, ahonnan korlátlan mennyiségben érkezhet a mennyei mannaként ránkzúduló adat. A legnépeszerűbbek természetsen a filmek, sorozatok, hiszen ezek között mindenki talál kedvére valót. Sokan vannak, akik zenét is töltenek le nagyobb mennyiségben, illetve egy közepes réteg, akik játékokat és programokat is leszippantanak a nagy közösből.
A sávszélesség emelés legnagyobb vívmánya itt látható. Eddig a szerényen alacsony feltöltési sebességek és a Chello forgalmi limit miatt sokan írtóztak attól, hogy a letöltött javakat vissza is kellene adni a közösségnek a fájlcserélőkön. Most viszont mindenki bátran hagyja ott a gépét és forgatja vissza a letöltött mennyiségeket. Ennek az eredménye a szociálisabb közösségen túl, hogy a több feltöltő miatt gyorsabbak lesznek a letöltések, a tartalmak jóval tovább és jóval szélesebb skálában elérhetőek maradnak, így mindenki boldog a jogtulajdonosokat leszámítva.
Egy korábbi ASVA témájú cikkben felvetettem, hogy mi történne, ha a kiadók maguk terjesztenék akár pénzért tartalmaikat fájlcserélőkön, most talán kap még egy löketet ez a téma, hisz ezek után már semmi nem tarhatja vissza az átlagfelhasználót sem attól, hogy warezoljon. Nemrégiben egy szervizes barátomat kísértem el egy külső munkára, ahol a WLAN router beállítása mellett a másik probléma a családban az volt, hogy valamiért nem megy a DC. Egyáltalán nem geek családról volt szó, átlagos, jóravaló népek. Ők is warezolnak.
Adatforgalmat tehát egyszer generál a torrentező mikor letölti a tartalmat, illetve egyszer, amikor vissza. Általában elvárt, hogy legalább annyi töltődjön vissza, mint amennyit kivett az illető a rendszerből, így érdemes legalább dupla adatmennyiséget számolni mindenre. Ez az egyetlen olyan téma, amivel valóban igen komoly mennyiséget lehet forgalmazni, de ennek is vannak logikus határai.
Egy nagyon aktív számítógép függő havonta feltételezéseim szerint 10 filmet és egy sorozat teljes évadját nézi meg, játszik három játékkal és letölt 20 új albumnyi zenét. Ez byte-osítva 13-47 Gbyte (divx/DVD-R) filmekre, 17 Gbyte sorozatra (HD minőség), kb. 11 Gbyte játékra és 5 Gbyte zenére (tömörítetlen FLAC). Ennél többet egy ember/család egyszerűen képtelen feldolgozni, így az ezen felüli letöltés felesleges, szükségtelen. Mivel ezeket mind Bittorrent rendszerekről szerezte be a felhasználó, ezért minden érték kétszerese számít.
Szumma: Átlagos adatforgalom: Lehetséges maximum sebesség Havi össz adatforgalom: 92 - 160 Gbyte
Az internetszolgáltatók korábbi megnyilvánulásaiból érezhető, hogy az ennyire aktív felhasználás kevesebb, mint 5%-nyi előfizetőre jellemző, s még akkor is, ha egyre többen kapnak rá az online tartalomfogyasztás ízére, akkor sem hihető, hogy az újonnan meghatározott limiteket jelentős számban képesek lennének elérni emberek. A szomorú tény nem is az, hogy illegális tartalmakat fogyaszt szinte mindenki, hanem a legális jó minőségű, a technológiai limiteket kihasználó tartalmak szinte teljes hiánya.
Jelenleg HD felbontásban itthon kizárólag illegális forrásokból lehet hozzájutni TV műsorokhoz, az értékelhető multimédia tartalmak javarészt külföldi forrásokból származnak és a hazai piac követő magatartása, konzervatizmusa ezt garantálja hosszú távon is. Kirívó példaként említhető, hogy míg az alsókategórián kívül ma már szinte lehetetlen 4:3-mas képarányú tévét venni, addig az összes csatorna így sugározza műsorait, szóval aki ki akarja használni a drága pénzen vett LCD tévéje valós képességeit, kénytelen DVD-re vagy internetről letöltött anyagokra fanyalodni. Egyrészt nem meglepő, hogy a tartalom ipar ismét képtelen követni a technológiát, másrészt úgy tűnik kialakult egy újkori vasfüggöny csak kissé másfelé lett rajzolva és egész Európát sújtja.
A cikkben közölt adatok egyedi mérések, becslések. Reprezentatívnak nem tekinthetőek.
Az otthoni DSL és kábelnet elérések sávszélessége eddig 512 Kbit és 5 Mbit közötti tartományból rugaszkodott egy utolsó nagyot, ma már a legkisebb DSL 1 Mbit, a legkisebb kábelnet 1,5 Mbit, a legnagyobb DSL 8 Mbit, a legnagyobb Chello pedig 20 Mbit/s sebességet ígér. A fejlesztés után természetes volt, hogy mindenki nekiugrott és minden szemetet letöltött, amivel gyönyörködhetett a sebességben. Ettől természetesen radikálisan le is lassultak a rendszerek.
A teljesen korlátlannak ígért szélessávú elérések valójában nagyon is korlátosak, hiszen Fair Use Policy szinten a nagy szolgáltatók meghatároztak egy limitet, aminek az elérése extrém felhasználásnak minősül és nem tolerálható. A T-Online esetében ez havi 150 Gbyte-ban lett korábban meghatározva, míg a limitek eltörlésével kérkedő UPC ugyan egy gáláns 250 Gbyte-ot ajánl, de mégiscsak korlátoz. Cikkünk megpróbál fényt deríteni arra, hogy mire lehet elhasználni a több száz gigás limitet és bizony be fogja bizonyítani, hogy éppeszű normális ember/család, sőt még talán egy kisebb kollektíva sem tudja átlépni a havi megszabott korlátokat.
A gyakorlatban a 10 Mbit-es Chelloval napi 100 Gbyte letöltés generálható, a DSL 8 Mbit-en pedig 80 Gbyte. Ezek szerint az álomlimitet nem több, mint 2,5 nap alatt lehetséges elérni, de vajon mit tud letölteni ehhez az áldott jó felhasználó?
Olvassunk híreket, küldjünk emaileket!
A napi rutin része szinte mindenkinél a kedvenc sajtótermékek böngészése. Olvastam katasztrófákról, politikáról, belepillantottam kedvenc tech témáimba és szórakoztattam magam bulvár témákkal is. A hírek olvasásakor a szöveg maga továbbra is néhány Kbyte, mint a békeidőkben, viszont a flash hirdetések, izgő-mozgó dizájnelemek keményen megnyomják a számlálót. Illetve a legtöbb portálon lehetőség van nagyméretű képek nézegetésére is. Különbség a korábbi sebesség és a mostani között leglátványosabban talán itt mutatkozott.
Az eredmény: ugyanannyi idő alatt töltődtek be az oldalak, a képeken érződik a gyorsabb letöltődés, viszont a külföldi oldalak esetén a késleltetés nem változott számottevően, tehát ugyanúgy 1-4 másodperc tellik el, mire elkezd betöltődni az oldal, ezután viszont szélsebesen megjelenik a tartalom.
Szumma: Átlagos adatforgalom: 30 Kbyte/s Havi össz adatforgalom: 3,08 Gbyte (30x1 óra)
Hallgassunk online rádiót!
A médiafogyasztás legtriviálisabb módja az elektronikus médiumok háttér fogyasztása. Rádiót szinte mindenki hallgat autóban, munkahelyen, de akár otthon is. Miért kellene a kommersz adók elcsépelt számait hallgatni, ha ott van a Last.fm, vagy a Winamp tematizált Shoutcast könyvtára, ahonnan kedvünkre szemezgethetünk bármilyen muzsikából vagy szöveges adásból.
A tömörített adatfolyamnak köszönhetően nem jelentős a sávszélesség foglalása, tehát akár online játék, vagy bármilyen netes tevékenység mellett észrevétlenül megbújik. DSL felhasználóknak érdemes a feltöltési sebességüket korlátozni, mert az upload szűkre szabása miatt bármilyen felfelé irányuló adás miatt már szakadozhatnak a stream (adatfolyam) típusú letöltések. A streamek minősége erősen függ a forrástól, de szélessávon bátran ki lehet választani a legjobb minőségű folyamot.
Naponta átlagosan 4-5 óra zenehallgatás elképzelhető, így az Artisjus sem haraphat belénk, hiszen nem tároltunk a merevlemezünkön jogvédett tartalmakat, a Last.fm esetében viszont akár saját lejátszási listát is összeállíthatunk. Ez a jövő.
Szumma: Átlagos adatforgalom: 20 Kbyte/s Havi össz adatforgalom: 8,23 Gbyte (30x4 óra)
Nézzünk TV-t a neten!
Háttértévézésnek kicsit talán túlzás az online nézegetés, főleg hogy a televíziók online adásai általában szörnyű minőségben vannak fenn, emiatt a a konkrétan minket érdeklő műsorokon túl nem igazán éri meg mást megnézni. Kinek van ideje ott ülni a tévé előtt egész nap, amikor célszerűbb megnézni a híradót akkor amikor én akarom? Még akkor is ha ez minőségi kompromisszumot jelent.
A hazai csatornák közül az M1, TV2, HírTV és az ATV adásai közül lehet szemezgetni, az RTL Klub mindeddig elzárkózott az online tartalomszolgáltatástól, csupán néhány műsorukat rakják fel a webre. A nemrégiben elindult IP TV szolgáltatásokat sem lehet ide venni, annak ellenére, hogy a T-Online által nyújtott szolgáltatás ugyanazt a sávszélességet veszi igénybe, mint amin internetezik a felhasználó. Sólyom Balázstól (T-Online sajtókapcsolatok) megtudtuk, hogy az IPTV-t igénybevevő ügyfeleknek az internetszolgáltatás és a TV adás is külön garantált sávszélességet élvez, nem zavarhatják egymást, illetve az IP TV stream természetesen nem számít bele a havi internet adatforgalomba sem.
Szumma: Átlagos adatforgalom: 25 Kbyte/s (200kbit) Havi össz adatforgalom: 1,28 Gbyte (30x0,5óra) Nézegessünk vicces videókat!
A webkettő trend nálunk még csupán befogadói szinten ért el sikereket. A legtöbben nem töltenek fel saját készítésű videókat, de szívesen nézegetik azokat. Menő dolog linkeket is küldözgetni, amiben vicces vagy érdekes videók vannak, legyen az egy édes cica vagy éppen egy véres felvétel arról, hogyan verik agyon a rendőrök a tüntetőket. Ezek a videók darabonként 1-25 Mbyte közötti méretet jelentenek, s amennyiben végig is nézünk minden egyes filmet amit megnyitottunk, az az érdekes meglepetés ér minket, hogy nem sokkal több forgalmat generál, mint a hírolvasás.
Mivel ezeket a filmeket nem mentjük el, kedvenceinket lehetséges, hogy akár harmincszor is letöltjük, mire megmutatjuk a hozzánk betérő minden ismerősünknek.
Szumma: Átlagos adatforgalom: 50 Kbyte/s Havi össz adatforgalom: 5,14 Gbyte (30x1 óra)
Töltsünk le mindenfélét!
Letöltés rovat szinte minden portálon van. Keskenysávon kétszer is meggondolta volna mindenki, hogy rákattintson-e a letöltési linkre, de most már ész nélkül lehet mindenfélét elmenteni. Lehet letölteni játékdemókat, programokat, háttérképeket, filmelőzeteseket, ingyenes zenéket, lehet online videotékába járni, lehet haverokkal fájlokat csereberélni, FTP tárhelyre nagyfelbontású Photoshop fájlokat felmásolni. Időnként érdemes letölteni minden hardverünk legújabb meghajtóprogramját, frissítéseket, sőt, megvehetünk már teljes játékokat is online (pl.: Steam-en keresztül).
Ezek mind sokszáz megabyte-nyit adnak hozzá a számlálónkhoz darabonként, ez az első kategória, amivel már tudunk jelentős mennyiségeket is leszedni. A nemrég nálunk is bemutatott Supreme Commander játék demója például éppen 1 GB, egy mozielőzetes 10-25 Mbyte, egy nagyfelbontású HD videó viszont már percenként 70-80 Mbyte. Hogy ki mennyit tölt le ilyen tartalmakból az teljesen szélsőséges értékek között mozoghat, de egy képzeletbeli átlagos, mégis aktív felhasználó 10-15 Gbyte adatforgalmat képes ebből generálni.
Szumma: Átlagos adatforgalom: 40-1000 Kbyte/s Havi össz adatforgalom: 15 Gbyte
Játszunk online játékokat!
Ennek kétféle módja van. Az egyik a munkahelyeken is igen népszerű online flash játék. Ezek darabonként 1-20 Mbyte méretűek, és ugyan többségére igen gyorsan rá lehet unni, ennek ellenére szinte képtelenség, hogy komoly adatforgalmat hozzunk össze ezekből. A tesztelt időszak alatt 32 Kbyte/s lett az átlag adatforgalom, bár nem találtam olyan játékot, ami 5 percnél tovább lekötött volna.
A másik online játékmód, mikor MMORPG-vel játszunk vagy egyéb multiplayer játékkal interneten keresztül. Mivel ezek a protokollok úgy vannak optimalizálva, hogy betárcsázós internettel is lehetséges legyen játszani velük, ezért szinte kivétel nélkül maximum 2-4 Kbyte adatforgalmat generálnak másodpercenként, azt viszont folyamatosan. Egy addikt World of Warcraft játékos esetén napi 5 órányi játékkal bizony bele lehet csavarni pár gigát a számlálóba.
Szumma: Átlagos adatforgalom: 3 Kbyte/s Havi össz adatforgalom: 1,5 Gbyte (30x5 óra)
Warez - ami tilos
Az egész világon probléma a szellemi és virtuális javak jogainak rendezése. Ezen a téren az illegális letöltések kérdése váltja ki a legnagyobb vitákat. A legtöbb - akár laikus - olvasónak sem kell bemutatni a DC, Bittorrent, Kazaa, SMSweb témákat, ahonnan korlátlan mennyiségben érkezhet a mennyei mannaként ránkzúduló adat. A legnépeszerűbbek természetsen a filmek, sorozatok, hiszen ezek között mindenki talál kedvére valót. Sokan vannak, akik zenét is töltenek le nagyobb mennyiségben, illetve egy közepes réteg, akik játékokat és programokat is leszippantanak a nagy közösből.
A sávszélesség emelés legnagyobb vívmánya itt látható. Eddig a szerényen alacsony feltöltési sebességek és a Chello forgalmi limit miatt sokan írtóztak attól, hogy a letöltött javakat vissza is kellene adni a közösségnek a fájlcserélőkön. Most viszont mindenki bátran hagyja ott a gépét és forgatja vissza a letöltött mennyiségeket. Ennek az eredménye a szociálisabb közösségen túl, hogy a több feltöltő miatt gyorsabbak lesznek a letöltések, a tartalmak jóval tovább és jóval szélesebb skálában elérhetőek maradnak, így mindenki boldog a jogtulajdonosokat leszámítva.
Egy korábbi ASVA témájú cikkben felvetettem, hogy mi történne, ha a kiadók maguk terjesztenék akár pénzért tartalmaikat fájlcserélőkön, most talán kap még egy löketet ez a téma, hisz ezek után már semmi nem tarhatja vissza az átlagfelhasználót sem attól, hogy warezoljon. Nemrégiben egy szervizes barátomat kísértem el egy külső munkára, ahol a WLAN router beállítása mellett a másik probléma a családban az volt, hogy valamiért nem megy a DC. Egyáltalán nem geek családról volt szó, átlagos, jóravaló népek. Ők is warezolnak.
Adatforgalmat tehát egyszer generál a torrentező mikor letölti a tartalmat, illetve egyszer, amikor vissza. Általában elvárt, hogy legalább annyi töltődjön vissza, mint amennyit kivett az illető a rendszerből, így érdemes legalább dupla adatmennyiséget számolni mindenre. Ez az egyetlen olyan téma, amivel valóban igen komoly mennyiséget lehet forgalmazni, de ennek is vannak logikus határai.
Egy nagyon aktív számítógép függő havonta feltételezéseim szerint 10 filmet és egy sorozat teljes évadját nézi meg, játszik három játékkal és letölt 20 új albumnyi zenét. Ez byte-osítva 13-47 Gbyte (divx/DVD-R) filmekre, 17 Gbyte sorozatra (HD minőség), kb. 11 Gbyte játékra és 5 Gbyte zenére (tömörítetlen FLAC). Ennél többet egy ember/család egyszerűen képtelen feldolgozni, így az ezen felüli letöltés felesleges, szükségtelen. Mivel ezeket mind Bittorrent rendszerekről szerezte be a felhasználó, ezért minden érték kétszerese számít.
Szumma: Átlagos adatforgalom: Lehetséges maximum sebesség Havi össz adatforgalom: 92 - 160 Gbyte
Az internetszolgáltatók korábbi megnyilvánulásaiból érezhető, hogy az ennyire aktív felhasználás kevesebb, mint 5%-nyi előfizetőre jellemző, s még akkor is, ha egyre többen kapnak rá az online tartalomfogyasztás ízére, akkor sem hihető, hogy az újonnan meghatározott limiteket jelentős számban képesek lennének elérni emberek. A szomorú tény nem is az, hogy illegális tartalmakat fogyaszt szinte mindenki, hanem a legális jó minőségű, a technológiai limiteket kihasználó tartalmak szinte teljes hiánya.
Jelenleg HD felbontásban itthon kizárólag illegális forrásokból lehet hozzájutni TV műsorokhoz, az értékelhető multimédia tartalmak javarészt külföldi forrásokból származnak és a hazai piac követő magatartása, konzervatizmusa ezt garantálja hosszú távon is. Kirívó példaként említhető, hogy míg az alsókategórián kívül ma már szinte lehetetlen 4:3-mas képarányú tévét venni, addig az összes csatorna így sugározza műsorait, szóval aki ki akarja használni a drága pénzen vett LCD tévéje valós képességeit, kénytelen DVD-re vagy internetről letöltött anyagokra fanyalodni. Egyrészt nem meglepő, hogy a tartalom ipar ismét képtelen követni a technológiát, másrészt úgy tűnik kialakult egy újkori vasfüggöny csak kissé másfelé lett rajzolva és egész Európát sújtja.
A cikkben közölt adatok egyedi mérések, becslések. Reprezentatívnak nem tekinthetőek.