Dojcsák Dániel
Lepaktált az APEH a "szoftverrendőrséggel"
Szövegét tekintve titkos megállapodást írt alá a mai napon az APEH és a nagyobb szoftvergyártók érdekeit védő BSA. Az együttműködés elsősorban az APEH revizorok továbbképzését szolgálja, de mostantól az adócsalók számíthatnak az illegális szoftverkópiák miatti retorzióra is.
Dr. Szikora János, az APEH elnöke szigorú, katonás megnyitójában elmondta, hogy az APEH feladata az államháztartási bevételek biztosítása, melybe beletartozik a kereskedelmi termékek adótartalmának megfizettetése is. Ugyan a számítógép-alkatrészek vizsgálata eddig is nagy hangsúlyt kapott az ellenőrzések során, de ezen túl a figyelem kiterjedhet a szoftverekre is. Nem titkolták, hogy amennyiben bűncselekmény gyanúja áll fent, akkor azt kötelességük jelenteni, ami alól a szerzői és szomszédos jogok megsértése sem kivétel. Az egyetlen probléma eddig az volt, hogy a revizorok általában képtelenek voltak megállapítani a jogsértés ezen formáját, így egy ellenőrzést nyugodtan meg lehetett úszni lopott szoftverekkel is.
Az IT mindig is fontos része volt a fejlődésnek, de ezen belül is a szoftver áll a középpontban - mondta Georg Herrleben, a BSA közép-kelet európai igazgatója. Majd hozzátette: sajnálatosnak tartja, hogy ma világszinten még mindig 35% a lopott szoftverek aránya, de ez egyes országokban a 70-80%-ot is eléri, hazánkban pedig 42% az IDC jelentése szerint. Az államigazgatási szervekkel való együttműködést a BSA világszerte fontos lépésnek tartja, Spanyolországban és Görögországban pedig már korábban meg is valósult ilyen konstrukció. Magyarország a régióban ugyan az első vállalkozó kedvű ország, de a BSA vezető szavaiból sejthető, hogy hamarosan máshol is hasonló dolgokat jelenthetnek majd be.
Már nemcsak a zsebekben turkálnak
A megállapodás gyakorlati részei homályosnak tűnnek még, de Szikora elmondta, hogy kifejezetten szoftverellenőrzést nem fog végezni az APEH, sőt, az ellenőrzések során sem kell attól tartani, hogy automatikusan összehasonlítja a BSA IT továbbképzésén részt vett revizor a szoftverleltárt a Start menü és a Program Files alkönyvtár tartalmával. A csalafinta vállalatoknak elegendő, ha a hardvereik mellé azonos számban operációs rendszerrel és a cégprofilhoz kötődő szoftverek licenceivel rendelkeznek, így a gyanú árnyéka sem vetülhet rájuk.
Ez a hozzáállás főként a nagy gyártók érdekeit védi, mint a Microsoft (operációs rendszer és irodai alkalmazások), Adobe (grafikus alkalmazások) és Graphisoft (tervező szoftverek). Mivel a BSA is ezeket a vállalatokat tömöríti, ezért a céljukat tökéletesen el is érték. Persze ezzel mégsem oldódik meg az illegális szoftverhasználati kérdés és éppen azok a kisebb (akár hazai) fejlesztők nem kerülnek kedvező helyzetbe, akiknek kritikus minden egyes eladott példány.
A megállapodás kitér arra is, hogy hogyan szankcionálnák a rajtakapott vállalatokat. Amennyiben a gyanú komoly, akkor az APEH - lévén nem nyomozóhatóság - a VPOP-t vagy a rendőrséget hívja segítségül. Az illegálisan használt szoftver meg nem vételéből adódó ÁFA értékét be nem fizetett adónak számítják, amihez 50%-os büntetőkamat és késedelmi kamat is járul. Továbbá az írás állítólag szól arról is, hogy a BSA ezentúl az általa potenciális szoftvertolvajnak tartott cégeket jelenti az APEH felé. Ez ugyan elméletileg nem jelent automatikusan adóellenőröket két napon belül, mivel nagyon sok vállalkozásra viszonylag kevés revizor jut, de az APEH valószínűleg ezt is figyelembe veszi majd a látogatási lista készítése során.
A bejelentésnek egyébként nagyobb a füstje, mint a lángja, jól látszott, hogy technikai értelemben még maga az APEH elnök sem tudta pontosan miről van szó. Nem tudott egyértelmű válaszokat adni arra nézve hogyan valósul ez meg a gyakorlatban. Ugyanakkor a vállalatok megrémítése jó eszköz lehet arra, hogy a 42%-os fekete szoftver arányunkat lejjebb tornásszuk valamelyest. Alátámasztandó az akció szükségességét a BSA IDC adatokat közölt, ami szerint kis hazánkban 10%-nyi kifehérítés 30 milliárd forint többlet adóbevételt és 2500 munkahelyet teremtene.
Ezek a számok úgy értendőek, hogy amennyiben ennyivel több (jogtiszta) szoftvert használnának az országban, akkor a gazdaság ideális esetben ennyivel ugrana meg, mivel minden egyes IT beruházás újabb 6-8 dollárnyi pénzt fial egy fejlett gazdaságban. A történet ott sántít, hogy a hatékonyságot nem a szoftver megvásárlása növeli, hanem a használata, tehát a feketén működtetett rendszerek is ugyanolyan termelő eszközként vesznek részt a gazdaságban, mint a fehérek, csupán elfelejtettek fizetni érte. Alkalmasint ez egy kis vállalkozásnak jelenthet még egy alkalmazottat vagy más, egyéb technológiai fejlesztést is, amiért viszont ugyanúgy adózik.
Szerkesztőségünk azon kérdésére, hogy ez az akció kizárólag a BSA által tömörített gyártók szoftvereire vonatkozik-e Dr. Szikora elmondta, hogy az APEH nem vehet figyelembe üzleti érdekeket, így nem szelektál ilyen módon, ráadásul a BSA-nak nincs ráhatása az APEH-ra ilyen ügyekben. Az más kérdés, hogy az APEH ellenőröket a BSA fogja kiképezni, így a nem legális Windows másolatokat biztosan felismerik majd. A bejelentés természetesen magánszemélyekre nem vonatkozik, csupán a csaló cégeknek van félnivalójuk.
Dr. Szikora János, az APEH elnöke szigorú, katonás megnyitójában elmondta, hogy az APEH feladata az államháztartási bevételek biztosítása, melybe beletartozik a kereskedelmi termékek adótartalmának megfizettetése is. Ugyan a számítógép-alkatrészek vizsgálata eddig is nagy hangsúlyt kapott az ellenőrzések során, de ezen túl a figyelem kiterjedhet a szoftverekre is. Nem titkolták, hogy amennyiben bűncselekmény gyanúja áll fent, akkor azt kötelességük jelenteni, ami alól a szerzői és szomszédos jogok megsértése sem kivétel. Az egyetlen probléma eddig az volt, hogy a revizorok általában képtelenek voltak megállapítani a jogsértés ezen formáját, így egy ellenőrzést nyugodtan meg lehetett úszni lopott szoftverekkel is.
Az IT mindig is fontos része volt a fejlődésnek, de ezen belül is a szoftver áll a középpontban - mondta Georg Herrleben, a BSA közép-kelet európai igazgatója. Majd hozzátette: sajnálatosnak tartja, hogy ma világszinten még mindig 35% a lopott szoftverek aránya, de ez egyes országokban a 70-80%-ot is eléri, hazánkban pedig 42% az IDC jelentése szerint. Az államigazgatási szervekkel való együttműködést a BSA világszerte fontos lépésnek tartja, Spanyolországban és Görögországban pedig már korábban meg is valósult ilyen konstrukció. Magyarország a régióban ugyan az első vállalkozó kedvű ország, de a BSA vezető szavaiból sejthető, hogy hamarosan máshol is hasonló dolgokat jelenthetnek majd be.
Már nemcsak a zsebekben turkálnak
A megállapodás gyakorlati részei homályosnak tűnnek még, de Szikora elmondta, hogy kifejezetten szoftverellenőrzést nem fog végezni az APEH, sőt, az ellenőrzések során sem kell attól tartani, hogy automatikusan összehasonlítja a BSA IT továbbképzésén részt vett revizor a szoftverleltárt a Start menü és a Program Files alkönyvtár tartalmával. A csalafinta vállalatoknak elegendő, ha a hardvereik mellé azonos számban operációs rendszerrel és a cégprofilhoz kötődő szoftverek licenceivel rendelkeznek, így a gyanú árnyéka sem vetülhet rájuk.
Ez a hozzáállás főként a nagy gyártók érdekeit védi, mint a Microsoft (operációs rendszer és irodai alkalmazások), Adobe (grafikus alkalmazások) és Graphisoft (tervező szoftverek). Mivel a BSA is ezeket a vállalatokat tömöríti, ezért a céljukat tökéletesen el is érték. Persze ezzel mégsem oldódik meg az illegális szoftverhasználati kérdés és éppen azok a kisebb (akár hazai) fejlesztők nem kerülnek kedvező helyzetbe, akiknek kritikus minden egyes eladott példány.
A megállapodás kitér arra is, hogy hogyan szankcionálnák a rajtakapott vállalatokat. Amennyiben a gyanú komoly, akkor az APEH - lévén nem nyomozóhatóság - a VPOP-t vagy a rendőrséget hívja segítségül. Az illegálisan használt szoftver meg nem vételéből adódó ÁFA értékét be nem fizetett adónak számítják, amihez 50%-os büntetőkamat és késedelmi kamat is járul. Továbbá az írás állítólag szól arról is, hogy a BSA ezentúl az általa potenciális szoftvertolvajnak tartott cégeket jelenti az APEH felé. Ez ugyan elméletileg nem jelent automatikusan adóellenőröket két napon belül, mivel nagyon sok vállalkozásra viszonylag kevés revizor jut, de az APEH valószínűleg ezt is figyelembe veszi majd a látogatási lista készítése során.
A bejelentésnek egyébként nagyobb a füstje, mint a lángja, jól látszott, hogy technikai értelemben még maga az APEH elnök sem tudta pontosan miről van szó. Nem tudott egyértelmű válaszokat adni arra nézve hogyan valósul ez meg a gyakorlatban. Ugyanakkor a vállalatok megrémítése jó eszköz lehet arra, hogy a 42%-os fekete szoftver arányunkat lejjebb tornásszuk valamelyest. Alátámasztandó az akció szükségességét a BSA IDC adatokat közölt, ami szerint kis hazánkban 10%-nyi kifehérítés 30 milliárd forint többlet adóbevételt és 2500 munkahelyet teremtene.
Ezek a számok úgy értendőek, hogy amennyiben ennyivel több (jogtiszta) szoftvert használnának az országban, akkor a gazdaság ideális esetben ennyivel ugrana meg, mivel minden egyes IT beruházás újabb 6-8 dollárnyi pénzt fial egy fejlett gazdaságban. A történet ott sántít, hogy a hatékonyságot nem a szoftver megvásárlása növeli, hanem a használata, tehát a feketén működtetett rendszerek is ugyanolyan termelő eszközként vesznek részt a gazdaságban, mint a fehérek, csupán elfelejtettek fizetni érte. Alkalmasint ez egy kis vállalkozásnak jelenthet még egy alkalmazottat vagy más, egyéb technológiai fejlesztést is, amiért viszont ugyanúgy adózik.
Szerkesztőségünk azon kérdésére, hogy ez az akció kizárólag a BSA által tömörített gyártók szoftvereire vonatkozik-e Dr. Szikora elmondta, hogy az APEH nem vehet figyelembe üzleti érdekeket, így nem szelektál ilyen módon, ráadásul a BSA-nak nincs ráhatása az APEH-ra ilyen ügyekben. Az más kérdés, hogy az APEH ellenőröket a BSA fogja kiképezni, így a nem legális Windows másolatokat biztosan felismerik majd. A bejelentés természetesen magánszemélyekre nem vonatkozik, csupán a csaló cégeknek van félnivalójuk.