SG.hu
A Chrome eladása és az Android leválasztása szüntetné meg a Google monopoliumát
Az internetfelhasználók 61 százaléka által kedvelt Google Chrome böngésző túl nagy szerepet játszik a technológiai óriás keresőmonopóliumának fenntartásában - döntött az amerikai Igazságügyi Minisztérium (DOJ).
A trösztellenes ügyek legfelsőbb illetékesei azt tervezik, hogy arra kérik a bíróságot, hogy kötelezze a Google-t a Chrome eladására. A társaság kizárólagos alapértelmezett megállapodásainak betiltása mellett a Google-nek a világ legnépszerűbb böngészője feletti ellenőrzésének megszüntetése is szükséges lehet ahhoz, hogy a riválisok számára kiegyenlítődjenek a versenyfeltételek. Emellett a DOJ egy sor más jogorvoslatot is kérni fog, például az adatlicencekre vonatkozó követelmények előírása és a hirdetők számára nagyobb átláthatóság megkövetelése azzal kapcsolatban, hogy hol jelennek meg a hirdetéseik, valamint „a mesterséges intelligenciával és az Android okostelefon operációs rendszerével kapcsolatos intézkedések” megkövetelése. Ezek a lépések meg fogják akadályozni, hogy a Google felhalmozza a felhasználói adatokat mind a keresési eredmények, mind az AI-termékek számára, és a DOJ megnyitja az utat az előtt, hogy a felhasználók kitiltsák tartalmaikat az MI-képzésekből.
Figyelemre méltó, hogy a DOJ nem fogja a Google-t az Android eladására kényszeríteni, amit „súlyosabb lehetőségnek” tartottak. Ehelyett a minisztérium azt szeretné, ha a Google „függetlenítené az Android okostelefon operációs rendszerét más termékeitől, beleértve a keresést és a Google Play mobil alkalmazásboltot, amelyeket most csomagban értékesítenek”. A Google továbbra is azt tervezi, hogy fellebbez a döntés ellen, remélve, hogy elkerülheti az alaptevékenységét érintő masszív változásokat. A keresőcég szabályozási ügyekért felelős alelnöke, Lee-Anne Mulholland elmondta, hogy a DOJ „továbbra is radikális lépéseket követel, amely messze túlmutat az ügy jogi kérdésein”. Figyelmeztetett, hogy „a kormányzat, amely ilyen módon teszi a mérlegre egy hüvelykujját, éppen akkor ártana a fogyasztóknak, a fejlesztőknek és az amerikai technológiai vezető szerepnek, amikor arra a legnagyobb szükség van”.
Elképzelhető, hogy a DOJ a Chrome leválasztását előíró végzést fog kérni, de valójában soha nem fogja ezt a jogorvoslatot alkalmazni. A hivatal ezt a „lehetőséget” csak akkor tarthatja fenn, ha más, nem strukturális jogorvoslati lehetőségek kudarcot vallanak. Ez a stratégia segíthet a DOJ-nek a fellebbezés sikerében, attól függően, hogy a bíróság hogyan ítéli meg a javasolt szétválasztást. Egy nyilatkozatában Adam Kovacevich, a Google-t és más nagy technológiai vállalatokat képviselő Chamber of Progress nevű kereskedelmi csoport alapítója és vezérigazgatója megjegyezte, hogy a DOJ a fellebbezés elvesztését kockáztathatja, ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy az ajánlott jogorvoslati lehetőségek túl „széles körűek”. Kovacevich szerint ez történt a 2001-es Microsoft-ügyben is, amelyben a DOJ trösztellenes főnöke, Jonathan Kanter az "egója miatt" túlzott jogorvoslatokat követelt.
A DOJ által javasolt jogorvoslatok még változhatnak, mivel az egyes szövetségi államok még mindig saját javaslatokat fontolgatnak. Az is elképzelhető, hogy Donald Trump beiktatása után beleszól majd a DOJ által javasolt jogorvoslati intézkedésekbe; egy kampánykörútján azt mondta, hogy a Google szétválasztása nem lenne kívánatos, mivel az „tönkretehet” egy olyan vállalatot, amelyet az USA nagyra értékel. A jogorvoslatokról szóló kéthetes meghallgatásra csak áprilisban kerül sor, de a DOJ és az államok még a héten megteszik hivatalos javaslataikat.
Damian Rollison, a SOCI, egy keresési eredmények javítására irányuló mesterséges intelligenciaplatform piaci meglátásokért felelős igazgatója szerint „a következő kormányzat valószínűleg felborítja a DOJ számos jelenlegi tervét, beleértve talán az ügyészségi stratégiát is ebben az ügyben”. De ha Trump „üzletbarát hajlamai” nem akadályozzák meg a Chrome elszakítását, a DOJ győzelme „mindenképp komoly csapást jelenti a Google 26 éves történetében a vállalat piaci dominanciájára”. Rollison szerint a Google legnagyobb riválisai - köztük a Safari, Firefox, Brave, DuckDuckGo és Edge böngészők készítői - "valószínűleg profitálnának egy olyan piacból, ahol a Chrome már nem a Google családhoz tartozik.”
Cory Doctorow író és technológiai újságíró az X-en (korábban Twitter) arra figyelmeztetett, hogy a felhasználók nem biztos, hogy profitálnak a DOJ átfogó jogorvoslati intézkedéseiből - különösen bírálva a szövetségiek azon tervét, hogy a Google-t a kattintási és lekérdezési adatok licencelésére kötelezzék. Doctorow azt javasolta, hogy ahelyett, hogy „a trösztellenes eszközöket a megfigyelés demokratizálására használnák, hogy mindenki olyan hatékonyan kémkedhessen, mint a Google”, inkább törölni kellene a Google kivételesen nagy adatállományát - amely sok rivális szerint leküzdhetetlen akadálya a keresőversenynek. "A Google kattintási és lekérdezési adatainak szabadjára engedése egy adatvédelmi Csernobil lenne” - véli Doctorow. „A titkok, amelyeket a keresőmotoroknak suttogunk, ezerszeresen képesek elpusztítani bennünket.” A keresőmonopóliummal kapcsolatos perben 2025 augusztusában várható végleges ítélet.
A trösztellenes ügyek legfelsőbb illetékesei azt tervezik, hogy arra kérik a bíróságot, hogy kötelezze a Google-t a Chrome eladására. A társaság kizárólagos alapértelmezett megállapodásainak betiltása mellett a Google-nek a világ legnépszerűbb böngészője feletti ellenőrzésének megszüntetése is szükséges lehet ahhoz, hogy a riválisok számára kiegyenlítődjenek a versenyfeltételek. Emellett a DOJ egy sor más jogorvoslatot is kérni fog, például az adatlicencekre vonatkozó követelmények előírása és a hirdetők számára nagyobb átláthatóság megkövetelése azzal kapcsolatban, hogy hol jelennek meg a hirdetéseik, valamint „a mesterséges intelligenciával és az Android okostelefon operációs rendszerével kapcsolatos intézkedések” megkövetelése. Ezek a lépések meg fogják akadályozni, hogy a Google felhalmozza a felhasználói adatokat mind a keresési eredmények, mind az AI-termékek számára, és a DOJ megnyitja az utat az előtt, hogy a felhasználók kitiltsák tartalmaikat az MI-képzésekből.
Figyelemre méltó, hogy a DOJ nem fogja a Google-t az Android eladására kényszeríteni, amit „súlyosabb lehetőségnek” tartottak. Ehelyett a minisztérium azt szeretné, ha a Google „függetlenítené az Android okostelefon operációs rendszerét más termékeitől, beleértve a keresést és a Google Play mobil alkalmazásboltot, amelyeket most csomagban értékesítenek”. A Google továbbra is azt tervezi, hogy fellebbez a döntés ellen, remélve, hogy elkerülheti az alaptevékenységét érintő masszív változásokat. A keresőcég szabályozási ügyekért felelős alelnöke, Lee-Anne Mulholland elmondta, hogy a DOJ „továbbra is radikális lépéseket követel, amely messze túlmutat az ügy jogi kérdésein”. Figyelmeztetett, hogy „a kormányzat, amely ilyen módon teszi a mérlegre egy hüvelykujját, éppen akkor ártana a fogyasztóknak, a fejlesztőknek és az amerikai technológiai vezető szerepnek, amikor arra a legnagyobb szükség van”.
Elképzelhető, hogy a DOJ a Chrome leválasztását előíró végzést fog kérni, de valójában soha nem fogja ezt a jogorvoslatot alkalmazni. A hivatal ezt a „lehetőséget” csak akkor tarthatja fenn, ha más, nem strukturális jogorvoslati lehetőségek kudarcot vallanak. Ez a stratégia segíthet a DOJ-nek a fellebbezés sikerében, attól függően, hogy a bíróság hogyan ítéli meg a javasolt szétválasztást. Egy nyilatkozatában Adam Kovacevich, a Google-t és más nagy technológiai vállalatokat képviselő Chamber of Progress nevű kereskedelmi csoport alapítója és vezérigazgatója megjegyezte, hogy a DOJ a fellebbezés elvesztését kockáztathatja, ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy az ajánlott jogorvoslati lehetőségek túl „széles körűek”. Kovacevich szerint ez történt a 2001-es Microsoft-ügyben is, amelyben a DOJ trösztellenes főnöke, Jonathan Kanter az "egója miatt" túlzott jogorvoslatokat követelt.
A DOJ által javasolt jogorvoslatok még változhatnak, mivel az egyes szövetségi államok még mindig saját javaslatokat fontolgatnak. Az is elképzelhető, hogy Donald Trump beiktatása után beleszól majd a DOJ által javasolt jogorvoslati intézkedésekbe; egy kampánykörútján azt mondta, hogy a Google szétválasztása nem lenne kívánatos, mivel az „tönkretehet” egy olyan vállalatot, amelyet az USA nagyra értékel. A jogorvoslatokról szóló kéthetes meghallgatásra csak áprilisban kerül sor, de a DOJ és az államok még a héten megteszik hivatalos javaslataikat.
Damian Rollison, a SOCI, egy keresési eredmények javítására irányuló mesterséges intelligenciaplatform piaci meglátásokért felelős igazgatója szerint „a következő kormányzat valószínűleg felborítja a DOJ számos jelenlegi tervét, beleértve talán az ügyészségi stratégiát is ebben az ügyben”. De ha Trump „üzletbarát hajlamai” nem akadályozzák meg a Chrome elszakítását, a DOJ győzelme „mindenképp komoly csapást jelenti a Google 26 éves történetében a vállalat piaci dominanciájára”. Rollison szerint a Google legnagyobb riválisai - köztük a Safari, Firefox, Brave, DuckDuckGo és Edge böngészők készítői - "valószínűleg profitálnának egy olyan piacból, ahol a Chrome már nem a Google családhoz tartozik.”
Cory Doctorow író és technológiai újságíró az X-en (korábban Twitter) arra figyelmeztetett, hogy a felhasználók nem biztos, hogy profitálnak a DOJ átfogó jogorvoslati intézkedéseiből - különösen bírálva a szövetségiek azon tervét, hogy a Google-t a kattintási és lekérdezési adatok licencelésére kötelezzék. Doctorow azt javasolta, hogy ahelyett, hogy „a trösztellenes eszközöket a megfigyelés demokratizálására használnák, hogy mindenki olyan hatékonyan kémkedhessen, mint a Google”, inkább törölni kellene a Google kivételesen nagy adatállományát - amely sok rivális szerint leküzdhetetlen akadálya a keresőversenynek. "A Google kattintási és lekérdezési adatainak szabadjára engedése egy adatvédelmi Csernobil lenne” - véli Doctorow. „A titkok, amelyeket a keresőmotoroknak suttogunk, ezerszeresen képesek elpusztítani bennünket.” A keresőmonopóliummal kapcsolatos perben 2025 augusztusában várható végleges ítélet.