Berta Sándor
Tiltakozások a túlzott adatgyűjtések ellen
Németország, Portugália és Szlovénia belügy- és igazságügyi miniszterei fel szeretnék gyorsítani a Schengeni Információs Rendszer (SIS) kiépítését és az adatok cseréjét. Eközben több ezren tiltakoztak már eddig is az információk felhalmozása ellen.
A SIS kiépítésének felgyorsítására elfogadott program a SIS one 4 all nevet kapta. Az elképzelést az Európai Unió mind a 27 tagállama támogatta, annak ellenére, hogy egy megállapodás értelmében a DNS-minták és az ujjlenyomatok cseréje eddig csak Belgium, Németország, Franciaország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria és Spanyolország között lehetséges. Németország, Lengyelország és Szlovénia belügy- és igazságügyi miniszterei emellett megállapodtak abban is, hogy eJustice program néven erősíteni fogják az igazságügyi szervek együttműködését. Az eJustice lehetővé teszi majd, hogy az adatokat ne papíron, hanem elektronikusan tárolják, ezáltal bármely tagország hatóságai kicserélhessék azokat egymással.
Wolfgang Schauble német belügyminiszter kitért arra is, hogy a jövőben az Europolnak nagyobb szerepet kell kapnia a gyermekpornográfia elleni harcban és a szervezetnek a mostaninál gyorsabban kell majd hozzájutnia a nemzeti hatóságok anyagaihoz.
Eközben a Futurezone osztrák hírportál tudósítása szerint folyamatosan nő az állampolgárok szerint túlzott mértékű adattárolások ellen tiltakozók száma. "Több mint 9 000-en csatlakoztak már a tavaly novemberben meghirdetett akciónkhoz. Közülük kétezren jelezték, teljes jogkörrel járhatunk el a nevünkben" - mondta Patrick Breyer, az Arbeitskreis Vorratsdatenspeicherung nevű civil szervezet szóvivője.
Ezenkívül több mint ezren támogatják a szervezetnek azt az elképzelését, miszerint tiltakozólevelet küldenek az ügyben a német parlament minden képviselőjének. "Úgy gondolom, hogy bár a tiltakozók száma kevésnek tűnhet, így is sok mindent elértünk. Sikerült például enyhítenünk a német adattárolási törvény korábbi tervezetén, emellett komoly esélyünk van rá, hogy sikerüljön további (például a felhasználók számára névtelenséget biztosító szolgáltatások alkalmazását tiltó) passzusokat kivetetnünk a törvényből. Persze könnyen lehet, hogy a német alkotmánybíróság még így sem fogja elfogadni a törvényt és alkotmányellenesnek minősíti majd azt" - tette hozzá a szakember.
Nő a tiltakozások száma Ausztriában is, ahol a felhasználók és az internetszolgáltatók már összefogtak. Előbbiek maga az adattárolás, míg utóbbiak viszont az emiatt rájuk háruló plusz költségek ellen tiltakoznak. Az európai uniós jogszabály-ajánlást minden tagországnak el kell fogadnia, azonban a növekvő tiltakozásokat nézve ez aligha lesz minden államban zökkenőmentes. Az elektronikus hírközlésről szóló törvény módosítása a magyar kormány aktuális jogalkotási programjában is szerepel. A szolgáltatók a számlázással kapcsolatosan egy évig és 30 napig kötelesek megőrizni az általuk kezelt adatokat, és a tervezet szerint összességében két évig kell tárolniuk ezeket - ez korábban három év volt.
A SIS kiépítésének felgyorsítására elfogadott program a SIS one 4 all nevet kapta. Az elképzelést az Európai Unió mind a 27 tagállama támogatta, annak ellenére, hogy egy megállapodás értelmében a DNS-minták és az ujjlenyomatok cseréje eddig csak Belgium, Németország, Franciaország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria és Spanyolország között lehetséges. Németország, Lengyelország és Szlovénia belügy- és igazságügyi miniszterei emellett megállapodtak abban is, hogy eJustice program néven erősíteni fogják az igazságügyi szervek együttműködését. Az eJustice lehetővé teszi majd, hogy az adatokat ne papíron, hanem elektronikusan tárolják, ezáltal bármely tagország hatóságai kicserélhessék azokat egymással.
Wolfgang Schauble német belügyminiszter kitért arra is, hogy a jövőben az Europolnak nagyobb szerepet kell kapnia a gyermekpornográfia elleni harcban és a szervezetnek a mostaninál gyorsabban kell majd hozzájutnia a nemzeti hatóságok anyagaihoz.
Eközben a Futurezone osztrák hírportál tudósítása szerint folyamatosan nő az állampolgárok szerint túlzott mértékű adattárolások ellen tiltakozók száma. "Több mint 9 000-en csatlakoztak már a tavaly novemberben meghirdetett akciónkhoz. Közülük kétezren jelezték, teljes jogkörrel járhatunk el a nevünkben" - mondta Patrick Breyer, az Arbeitskreis Vorratsdatenspeicherung nevű civil szervezet szóvivője.
Ezenkívül több mint ezren támogatják a szervezetnek azt az elképzelését, miszerint tiltakozólevelet küldenek az ügyben a német parlament minden képviselőjének. "Úgy gondolom, hogy bár a tiltakozók száma kevésnek tűnhet, így is sok mindent elértünk. Sikerült például enyhítenünk a német adattárolási törvény korábbi tervezetén, emellett komoly esélyünk van rá, hogy sikerüljön további (például a felhasználók számára névtelenséget biztosító szolgáltatások alkalmazását tiltó) passzusokat kivetetnünk a törvényből. Persze könnyen lehet, hogy a német alkotmánybíróság még így sem fogja elfogadni a törvényt és alkotmányellenesnek minősíti majd azt" - tette hozzá a szakember.
Nő a tiltakozások száma Ausztriában is, ahol a felhasználók és az internetszolgáltatók már összefogtak. Előbbiek maga az adattárolás, míg utóbbiak viszont az emiatt rájuk háruló plusz költségek ellen tiltakoznak. Az európai uniós jogszabály-ajánlást minden tagországnak el kell fogadnia, azonban a növekvő tiltakozásokat nézve ez aligha lesz minden államban zökkenőmentes. Az elektronikus hírközlésről szóló törvény módosítása a magyar kormány aktuális jogalkotási programjában is szerepel. A szolgáltatók a számlázással kapcsolatosan egy évig és 30 napig kötelesek megőrizni az általuk kezelt adatokat, és a tervezet szerint összességében két évig kell tárolniuk ezeket - ez korábban három év volt.
