Berta Sándor
Megtartották az Európai Adatvédelem Napját
Sok nemzetközi szakember egyetértett abban, hogy hiába rendezték meg első alkalommal Európában az Adatvédelem Napját, igazán nyomós ok nincsen az ünneplésre.
A jeles napot nem véletlenül tűzték ki az Európa Tanács adatvédelmi konvenciója elfogadásának 25 éves évfordulójára. 1981-ben még aligha hitte volna bárki is, hogy napjainkban az európai uniós tagországok állampolgárainak aggódniuk kell személyes adataik védelme miatt. Pedig az Európa Tanács egyik tagja szerint pontosan ez történik: a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után egyre több a megfigyelés, a lehallgatás, és egyre kevesebb szerep jut az adatvédelemnek. Mindegy, hogy az Európai Unióba való beutazásról vagy légiutakról van szó, a tárolt információk mennyisége - és ezzel párhuzamosan a megválaszolatlan kérdések száma - folyamatosan nő.
Jó példa erre a VISA Információs Rendszer (VIS), amelyben a jövőben a tervek szerint mind a 27 jelenlegi európai uniós tagállamba vízummal beutazók személyes adatait tárolni fogják. Az Európai Bizottság által beterjesztett javaslatról jelenleg is tárgyal az Európai Parlament és az Európa Tanács. Ezenkívül bővítik majd a Schengeni Információs Rendszer (SIS) adatbázisát is. Ebben tárolják többek között az európai uniós tagországokban körözött személyek és lopott gépjárművek, illetve fegyverek adatait. 2008-tól a SIS adatbázisában már biometrikus adatokat, például ujjlenyomatokat is tárolni fognak. Német javaslat szerint ezekhez az információkhoz a titkosszolgálatok is hozzáférhetnének, azonban az Európai Parlament ezt az előterjesztést leszavazta.
Idén februárban az Európai Unió újratárgyalja az Egyesült Államokkal megkötött légiutas-egyezményt. Bár sokan érvelnek a fokozottabb adatvédelem mellett, erre ebben az esetben is kevés esély van. Ezenkívül az európai uniós tagállamok belügyminiszterei egy közös terrorizmus ellenes adatbázis létrehozásáról tanácskoznak, ahol elsősorban a terroristákat segítő magánszemélyek és szervezetek adatait gyűjtenék össze.
Németországban már előrébb tartanak ebben a kérdésben. Néhány héten belül ugyanis létrehozzák a rendőrség és a titkosszolgálatok közös terrorizmus ellenes adatbázisát, amihez később összesen 38 különböző hivatal, köztük például a Szövetségi Bűnügyi Hivatal, a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal, a Bundesnachrichtendienst (BND), a katonai titkosszolgálatok és a német vám- és pénzügyőrség férhet majd hozzá. "Ezzel az utolsó akadály is elhárul a rendőrség, illetve a titkosszolgálatok összemosódása elől" - kritizálta a tervet Alexander Dix berlini adatvédelmi biztos.
A jeles napot nem véletlenül tűzték ki az Európa Tanács adatvédelmi konvenciója elfogadásának 25 éves évfordulójára. 1981-ben még aligha hitte volna bárki is, hogy napjainkban az európai uniós tagországok állampolgárainak aggódniuk kell személyes adataik védelme miatt. Pedig az Európa Tanács egyik tagja szerint pontosan ez történik: a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után egyre több a megfigyelés, a lehallgatás, és egyre kevesebb szerep jut az adatvédelemnek. Mindegy, hogy az Európai Unióba való beutazásról vagy légiutakról van szó, a tárolt információk mennyisége - és ezzel párhuzamosan a megválaszolatlan kérdések száma - folyamatosan nő.
Jó példa erre a VISA Információs Rendszer (VIS), amelyben a jövőben a tervek szerint mind a 27 jelenlegi európai uniós tagállamba vízummal beutazók személyes adatait tárolni fogják. Az Európai Bizottság által beterjesztett javaslatról jelenleg is tárgyal az Európai Parlament és az Európa Tanács. Ezenkívül bővítik majd a Schengeni Információs Rendszer (SIS) adatbázisát is. Ebben tárolják többek között az európai uniós tagországokban körözött személyek és lopott gépjárművek, illetve fegyverek adatait. 2008-tól a SIS adatbázisában már biometrikus adatokat, például ujjlenyomatokat is tárolni fognak. Német javaslat szerint ezekhez az információkhoz a titkosszolgálatok is hozzáférhetnének, azonban az Európai Parlament ezt az előterjesztést leszavazta.
Idén februárban az Európai Unió újratárgyalja az Egyesült Államokkal megkötött légiutas-egyezményt. Bár sokan érvelnek a fokozottabb adatvédelem mellett, erre ebben az esetben is kevés esély van. Ezenkívül az európai uniós tagállamok belügyminiszterei egy közös terrorizmus ellenes adatbázis létrehozásáról tanácskoznak, ahol elsősorban a terroristákat segítő magánszemélyek és szervezetek adatait gyűjtenék össze.
Németországban már előrébb tartanak ebben a kérdésben. Néhány héten belül ugyanis létrehozzák a rendőrség és a titkosszolgálatok közös terrorizmus ellenes adatbázisát, amihez később összesen 38 különböző hivatal, köztük például a Szövetségi Bűnügyi Hivatal, a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal, a Bundesnachrichtendienst (BND), a katonai titkosszolgálatok és a német vám- és pénzügyőrség férhet majd hozzá. "Ezzel az utolsó akadály is elhárul a rendőrség, illetve a titkosszolgálatok összemosódása elől" - kritizálta a tervet Alexander Dix berlini adatvédelmi biztos.
