Napi Online
A Vodafone-nak még vannak tartalékai
A Vodafone számos új dolog, szolgáltatás bevezetésére készül annak érdekében, hogy megfordítsa a tavaly kezdődött piacvesztési folyamatot - mondta lapunknak a cég néhány hete kinevezett vezérigazgatója, az IT-piacot jól ismerő, a "Vodafone-t viszont most tanuló" Beck György.
Csaknem két hónapja vezeti a Vodafone Magyarország Zrt.-t. Meddig sikerült eljutnia a vállalat megismerésében?
- Megpróbáltam intenzíven kihasználni ezt az időszakot. Lépésenként haladok a különböző területeken, s legalább három dolgot kell egyszerre, párhuzamosan tennem: szakmát, Vodafone Magyarországot és Vodafone-világot is tanulnom kell. Ezek közül a legtöbb időt a cég és a hozzá kapcsolódó területek, vagyis a kollégák, partnerek, illetve az ügyfelek megismerésére, a velük való kapcsolat kialakítására fordítom. Összességében pedig elmondhatom, hogy ami másfél hónapba belefér, azt megtettem, s már látom, hogy nagyjából mely területeken jelentkeznek a nagy kihívások.
Gondolom, az egyik kihívás a tavalyi eredményekből fakad. A Nemzeti Hírközlési Hatóság adatai szerint a Vodafone piaci részesedése a 2005. decemberi 21,78 százalékról tavaly év végére 21,41 százalékra csökkent.
- A tavalyi volt az első olyan esztendő a Vodafone 1999-es magyarországi megjelenése óta, amikor nem sikerült tovább erősíteni pozíciónkat, hanem ha minimálisan is, de veszítettünk. Ez azt az üzenetet hordozza számunkra, hogy változtatnunk kell azon, amit az elmúlt egy, másfél évben tettünk, vagyis új dolgokkal kell előállnunk.
Milyen irányba kívánnak elmozdulni?
- Az előbbi számok nem értek bennünket meglepetésként, ez a végeredmény már év közben is előrevetíthető volt, ezért az itt dolgozó csapat már a nyáron felvetett néhány új dolgot. Több olyan folyamatot is elindított, amelyekről azt gondoljuk, hogy segítenek piaci pozíciónk további erősítésében. Ezek között említhetem, hogy a klasszikus mobilosok között elsőként nyitottunk vezetékes irányba a Vodafone Otthon csomagunkkal. Ez egyébként igen sikeres, néhány hónap alatt ugyanis már harmincezren fizettek elő rá, s azt gondoljuk, ez egy olyan terület, amelyen jelentősen növekedhetünk.
Részben tehát a fix, illetve az adatkommunikáció irányába kívánunk továbblépni, de tervezünk merőben új dolgokat is. Ahhoz hasonló újdonságokra gondolok, mint amikor lehetővé tettük, hogy ügyfeleink az OTP Bank teljes ATM hálózatában ki tudják fizetni számláikat. A másik terület, amelyről szintén azt gondoljuk, hogy hozzájárulhat ügyfélbázisunk növekedéséhez, a tartalom környékén keresendő - a Vodafone Live tartalomszolgáltatás a következő időszakban tovább gazdagodik. S említhetném még azt az igen csábító akciónkat, amelyet nemrég indítottunk el vodafone-os ügyfeleinknek, s amelynek keretében naponta egy autót lehet nyerni. A nyeremény reményében is sokan választották a Vodafone-t.
Megítélésem szerint ezek inkább a lakossági ügyfeleknek szólnak. Készülnek-e a cégek csábítására, netán átcsábítására? Egyes piaci szereplők úgy tartják, hogy Beck György kiterjedt vállalati kapcsolatai komolyan felvetik ennek lehetőségét.
- Azt gondolom, hogy a vállalati szektorban nagy tartalékaink vannak. A cég e szegmensben nem olyan erős, mint a többi területen.
S mit szól a csábítás "vádjához"?
- Mint említettem, az elmúlt időszak egy részét a Vodafone jelenlegi, illetve reménybeli ügyfeleinél töltöttem, s azt várom, hogy ezen a területen is olyan arány fog kialakulni, mint a többinél. Ehhez minden adottságunk megvan: a meglévő és az új fejlesztésű termékeink, illetve nagyon erős anyacégünk.
Említette, hogy a következőkben jelentős szerepet szánnak az adatkommunikációnak. Eddig a magyarországi mobiltelefon-társaságok közül leginkább a T-Mobile tett jelentős lépéseket a gyors mobilinternet, a HSDPA terén. A Vodafone Magyarország ez irányú lépéseiről keveset hallani. Kivár, nem tartja fontosnak, vagy mi lehet a háttérben?
- Fontosnak tartjuk, s látjuk, hogy a világ e felé halad, de a magyar piacon, az IT-piacon tapasztaltakhoz hasonló tyúk-tojás problémát érzékelek. Az informatikai területen ez abból fakadt, hogy kevés volt a személyi számítógép, mert kevés volt az alkalmazás, s az emberek pedig azért nem vettek PC-t, mert nem tudták mire használni. A gyártók viszont azért nem fejlesztettek, mert kevés volt a potenciális felhasználó. Egy picit ezt érzem a harmadik generációs (3G) mobiltechnológiával kapcsolatban is.
Nekünk is van egy teljesen jól működő 3G-hálózatunk Budapesten, de azt látjuk és halljuk a piacról, hogy mind ez, mind pedig a HSDPA-hálózatok egyelőre eléggé "lötyögősek", vagyis kicsi a forgalmuk. Így mi egyszerre két területen dolgozunk: egyrészt azon, hogy megtaláljuk azokat a szolgáltatásokat, funkciókat, amelyek miatt az előfizetők majd intenzíven használni fogják a 3G-t, illetve a HSDPA-t, s ezzel párhuzamosan megfelelő igény esetén kiépítjük ezeket a hálózatokat. Egyelőre tehát valamifajta üzleti racionalitást keresünk ezek mögé, s ennek ismertében biztos vagyok benne, hogy megcsináljuk, hiszen a világ egyik vezető távközlési vállalkozása nem is lehet meg ezek nélkül.
A 3G-licenc egykori kihirdetésekor nyilvánvaló volt, hogy idővel egy újabb szolgáltató is megjelenhet a piacon. Mit szólna az a Vodafone egy negyedik piaci szereplőhöz, amely maga harmadikként jelent meg Magyarországon? Ön szerint szükség van-e egy újabb szolgáltatóra, és ha igen, akkor milyen konstrukcióban?
- Hamarosan belépünk azon több mint húsz ország közé, ahol a penetráció eléri a lakosság számát, vagyis napokon belül nálunk is meglesz a tízmillió előfizető. Az látszik, hogy a piacon nincs további nagy pálya egy új szereplőnek. Amely viszont ha megjelenne, minden bizonnyal egy radikálisabb versenyt hozna. A statisztikák ugyanakkor azt mutatják, hogy nálunk a mobiltelefon-tarifák már európai szinten is nagyon alacsonyak, még Albániához képest is kedvezőbbek. Nagyon nagy tartalékok tehát nincsenek ebben egy új szereplő számára, ezek alapján tehát úgy vélem, nincs üzleti racionalitása egy újabb résztvevő megjelenésének, de ettől még gondolhatja azt valaki, hogy megtalálja ezen a piacon is azt a részt, ahol eredményesen működhet.
Érezhető hatása lesz-e erre a piacra a kormány megszorító intézkedéseinek?
- Biztosan, hisz kevesebb pénz jut mindenre. De ha megtaláljuk azokat a szolgáltatásokat, funkciókat, amelyekkel az emberek úgy érzik, hogy azok szükségesek napi munkájukhoz, az életük hatékonyabbá tételéhez, akkor ezekre továbbra is pénzt költenek. Összességében egyébként szolid növekedést tervezünk erre az évre mind a bevételek, mind pedig az ügyfélszám terén. Azt gondolom ugyanis, hogy bár rövidesen elérjük a tízmilliós ügyfélszámot, a piac itt nem fog megállni, Csehország például 114 százaléknál tart. Azt hiszem, hogy ez a piac, különösen ha az adatkommunikáció intenzíven beindul, 12-13 millióig tovább növekszik - vannak tehát még tartalékok.
Csaknem két hónapja vezeti a Vodafone Magyarország Zrt.-t. Meddig sikerült eljutnia a vállalat megismerésében?
- Megpróbáltam intenzíven kihasználni ezt az időszakot. Lépésenként haladok a különböző területeken, s legalább három dolgot kell egyszerre, párhuzamosan tennem: szakmát, Vodafone Magyarországot és Vodafone-világot is tanulnom kell. Ezek közül a legtöbb időt a cég és a hozzá kapcsolódó területek, vagyis a kollégák, partnerek, illetve az ügyfelek megismerésére, a velük való kapcsolat kialakítására fordítom. Összességében pedig elmondhatom, hogy ami másfél hónapba belefér, azt megtettem, s már látom, hogy nagyjából mely területeken jelentkeznek a nagy kihívások.
Gondolom, az egyik kihívás a tavalyi eredményekből fakad. A Nemzeti Hírközlési Hatóság adatai szerint a Vodafone piaci részesedése a 2005. decemberi 21,78 százalékról tavaly év végére 21,41 százalékra csökkent.
- A tavalyi volt az első olyan esztendő a Vodafone 1999-es magyarországi megjelenése óta, amikor nem sikerült tovább erősíteni pozíciónkat, hanem ha minimálisan is, de veszítettünk. Ez azt az üzenetet hordozza számunkra, hogy változtatnunk kell azon, amit az elmúlt egy, másfél évben tettünk, vagyis új dolgokkal kell előállnunk.
Milyen irányba kívánnak elmozdulni?
- Az előbbi számok nem értek bennünket meglepetésként, ez a végeredmény már év közben is előrevetíthető volt, ezért az itt dolgozó csapat már a nyáron felvetett néhány új dolgot. Több olyan folyamatot is elindított, amelyekről azt gondoljuk, hogy segítenek piaci pozíciónk további erősítésében. Ezek között említhetem, hogy a klasszikus mobilosok között elsőként nyitottunk vezetékes irányba a Vodafone Otthon csomagunkkal. Ez egyébként igen sikeres, néhány hónap alatt ugyanis már harmincezren fizettek elő rá, s azt gondoljuk, ez egy olyan terület, amelyen jelentősen növekedhetünk.
Részben tehát a fix, illetve az adatkommunikáció irányába kívánunk továbblépni, de tervezünk merőben új dolgokat is. Ahhoz hasonló újdonságokra gondolok, mint amikor lehetővé tettük, hogy ügyfeleink az OTP Bank teljes ATM hálózatában ki tudják fizetni számláikat. A másik terület, amelyről szintén azt gondoljuk, hogy hozzájárulhat ügyfélbázisunk növekedéséhez, a tartalom környékén keresendő - a Vodafone Live tartalomszolgáltatás a következő időszakban tovább gazdagodik. S említhetném még azt az igen csábító akciónkat, amelyet nemrég indítottunk el vodafone-os ügyfeleinknek, s amelynek keretében naponta egy autót lehet nyerni. A nyeremény reményében is sokan választották a Vodafone-t.
Megítélésem szerint ezek inkább a lakossági ügyfeleknek szólnak. Készülnek-e a cégek csábítására, netán átcsábítására? Egyes piaci szereplők úgy tartják, hogy Beck György kiterjedt vállalati kapcsolatai komolyan felvetik ennek lehetőségét.
- Azt gondolom, hogy a vállalati szektorban nagy tartalékaink vannak. A cég e szegmensben nem olyan erős, mint a többi területen.
S mit szól a csábítás "vádjához"?
- Mint említettem, az elmúlt időszak egy részét a Vodafone jelenlegi, illetve reménybeli ügyfeleinél töltöttem, s azt várom, hogy ezen a területen is olyan arány fog kialakulni, mint a többinél. Ehhez minden adottságunk megvan: a meglévő és az új fejlesztésű termékeink, illetve nagyon erős anyacégünk.
Említette, hogy a következőkben jelentős szerepet szánnak az adatkommunikációnak. Eddig a magyarországi mobiltelefon-társaságok közül leginkább a T-Mobile tett jelentős lépéseket a gyors mobilinternet, a HSDPA terén. A Vodafone Magyarország ez irányú lépéseiről keveset hallani. Kivár, nem tartja fontosnak, vagy mi lehet a háttérben?
- Fontosnak tartjuk, s látjuk, hogy a világ e felé halad, de a magyar piacon, az IT-piacon tapasztaltakhoz hasonló tyúk-tojás problémát érzékelek. Az informatikai területen ez abból fakadt, hogy kevés volt a személyi számítógép, mert kevés volt az alkalmazás, s az emberek pedig azért nem vettek PC-t, mert nem tudták mire használni. A gyártók viszont azért nem fejlesztettek, mert kevés volt a potenciális felhasználó. Egy picit ezt érzem a harmadik generációs (3G) mobiltechnológiával kapcsolatban is.
Nekünk is van egy teljesen jól működő 3G-hálózatunk Budapesten, de azt látjuk és halljuk a piacról, hogy mind ez, mind pedig a HSDPA-hálózatok egyelőre eléggé "lötyögősek", vagyis kicsi a forgalmuk. Így mi egyszerre két területen dolgozunk: egyrészt azon, hogy megtaláljuk azokat a szolgáltatásokat, funkciókat, amelyek miatt az előfizetők majd intenzíven használni fogják a 3G-t, illetve a HSDPA-t, s ezzel párhuzamosan megfelelő igény esetén kiépítjük ezeket a hálózatokat. Egyelőre tehát valamifajta üzleti racionalitást keresünk ezek mögé, s ennek ismertében biztos vagyok benne, hogy megcsináljuk, hiszen a világ egyik vezető távközlési vállalkozása nem is lehet meg ezek nélkül.
A 3G-licenc egykori kihirdetésekor nyilvánvaló volt, hogy idővel egy újabb szolgáltató is megjelenhet a piacon. Mit szólna az a Vodafone egy negyedik piaci szereplőhöz, amely maga harmadikként jelent meg Magyarországon? Ön szerint szükség van-e egy újabb szolgáltatóra, és ha igen, akkor milyen konstrukcióban?
- Hamarosan belépünk azon több mint húsz ország közé, ahol a penetráció eléri a lakosság számát, vagyis napokon belül nálunk is meglesz a tízmillió előfizető. Az látszik, hogy a piacon nincs további nagy pálya egy új szereplőnek. Amely viszont ha megjelenne, minden bizonnyal egy radikálisabb versenyt hozna. A statisztikák ugyanakkor azt mutatják, hogy nálunk a mobiltelefon-tarifák már európai szinten is nagyon alacsonyak, még Albániához képest is kedvezőbbek. Nagyon nagy tartalékok tehát nincsenek ebben egy új szereplő számára, ezek alapján tehát úgy vélem, nincs üzleti racionalitása egy újabb résztvevő megjelenésének, de ettől még gondolhatja azt valaki, hogy megtalálja ezen a piacon is azt a részt, ahol eredményesen működhet.
Érezhető hatása lesz-e erre a piacra a kormány megszorító intézkedéseinek?
- Biztosan, hisz kevesebb pénz jut mindenre. De ha megtaláljuk azokat a szolgáltatásokat, funkciókat, amelyekkel az emberek úgy érzik, hogy azok szükségesek napi munkájukhoz, az életük hatékonyabbá tételéhez, akkor ezekre továbbra is pénzt költenek. Összességében egyébként szolid növekedést tervezünk erre az évre mind a bevételek, mind pedig az ügyfélszám terén. Azt gondolom ugyanis, hogy bár rövidesen elérjük a tízmilliós ügyfélszámot, a piac itt nem fog megállni, Csehország például 114 százaléknál tart. Azt hiszem, hogy ez a piac, különösen ha az adatkommunikáció intenzíven beindul, 12-13 millióig tovább növekszik - vannak tehát még tartalékok.