MTI
Rekordveszteség a Vodafone-nál
A vártnál valamivel jobb eredmény mellett - értékleírások után - csaknem 15 milliárd font rekordveszteséget jelentett legutóbbi pénzügyi évéről a brit Vodafone mobiltelefon-szolgáltató, amelyet a Fitch Ratings azonnal le is minősített.
A világ legnagyobb mobilszolgáltatójának pénzforgalmi többlete 11,77 milliárd font - egy részvényre 10,11 penny - volt a márciussal zárult pénzügyi évben, 13 százalékkal több, mint egy évvel korábban, és több a piaci várakozásnál is. Az adó előtti veszteség ugyanakkor 14,9 milliárd font volt - rekord a brit vállalatok történetében - az előző évi, 7,285 milliárdos többlet helyett, miután a cég 23,5 milliárd font értékleírást számolt el a befektetéseire, főleg a 2000-ben 100 milliárd fontért - az egyetemes globális gazdaságtörténet legnagyobb egyedi felvásárlási összegéért - megvásárolt német Mannesmann konglomerátum után.
A bevétele 29,35 milliárd fontra emelkedett az előző évi 26,678 milliárdról, meghaladva a vállalati előrejelzést. A Vodafone mindazonáltal meredeken, 49 százalékkal, részvényenként 6,07 pennyre emelte a részvényeseknek javasolt osztalékát. A cég papírja a keddi kereskedésben 1,88 százalékkal, 2,25 pennyvel 1,22 fontra emelkedett a Londoni Értéktőzsdén (LSE).
A Fitch Ratings Londonban bejelentette, hogy "A mínusz"-ra rontja az eddigi "A"-ról a Vodafone hosszú távú cégadósi besorolását, és "F1"-ről "F2"-re a rövid lejáratú kötelezettségek osztályzatát. A legnagyobb európai hitelminősítő a Vodafone "mérséklődő" bevételi és működési szintű szabadkészpénz-képzési kilátásaival és a részvényeseknek idén szánt 9 milliárd fontos visszatérítéssel indokolta a leminősítést. Mindez a Fitch szerint gyengíti a cég likviditását, és az adóssága növekedését valószínűsíti. A hitelminősítő továbbra is arra számít, hogy a Vodafone üzleti és pénzügyi profilja erőteljes marad; erre utal az új besorolások stabil kilátása.
A Vodafone a mai eredményjelentés után cáfolta azokat a piaci híreszteléseket, hogy ki akarna szállni fő amerikai mobilérdekeltségéből, a Verizon Wirelessből. Hétvégi londoni sajtóértesülések szerint a befektetők abban reménykednek, hogy a Vodafone el fogja adni a Verizon csoport mobilszolgáltatójában meglévő 45 százalékos részét, amiből akár 60 milliárd dollár is befolyhat. Arun Sarin, a Vodafone vezérigazgatója azonban keddi sajtótájékoztatóján azt mondta: a cég "elégedett" a Verizon-érdekeltség teljesítményével, és nincsenek tervek az amerikai befektetés eladására. Hozzátette ugyanakkor, hogy a Vodafone "további terjeszkedési ambíciói korlátozottak", és a cég most elsősorban a szélessávú vezetékes internetpiaci megjelenésen gondolkodik.
A befektetők régebb óta megkérdőjelezik a Vodafone növekedési lehetőségeit, az erős versennyel terhelt, érett piacok viszonylag gyenge hozama miatt, és mert a cég a kizárólagos mobilszolgáltatásával lemaradni látszik a legújabb fejleményekről, hiszen számos versenytársa már egyesített mobil-, vezetékes, internet- és tévés multimédia szolgáltatásokkal igyekszik tért nyerni. A Vodafone maga már korábban jelezte, hogy a felzárkózó piacokat akarja jobban megdolgozni, miután a túlérettnek vélt japán piacról márciusban kilépett, és egyes híresztelések szerint csökkenteni akarja amerikai jelenlétét is - habár éppen ez az, amit kedden a cég vezetője igyekezett megcáfolni.
A legnagyobb japán széles sávú internetszolgáltató, a Softbank Corp. vette meg a Vodafone-tól annak japán részlegét. A Vodafone-nál 8,9 milliárd fontnak megfelelő vételárat közöltek, hozzátéve, hogy abból 6 milliárd fontot rendkívüli osztalékként kifizetnek részvényeseiknek. Az ügylet, értékleírás miatt, 4,9 milliárd fonttal terhelte meg a Vodafone mérlegét a márciussal zárult pénzügyi évben. Az eladás miatt azonban a Vodafone javította bevétel-növekedési előrejelzését, 8-9 százalékra a korábban jelzett 6-9 százalék helyett. A tényleges bevétel-növekedés végül halványan meghaladta a 10 százalékot.
Az érett piaci nehézségeket növelni fogja, ha elkészül az új EU-szabályozás a barangolási díjakra. Ezt megelőlegezve a Vodafone május elején bejelentette, hogy jövőre 40 százalékkal csökkenti a külföldi mobiltelefon-használatért felszámított, úgynevezett barangolási díjakat. Ez azt jelenti, hogy Európán belül a jelenlegi átlagos 90 eurócentről 55-re csökken percenként a díj. Egyik versenytársa, a Deutsche Telekom nagy-britanniai mobilszolgáltatója, a T-Mobile UK azt közölte, hogy már most júniustól 45 százalékkal szállítja le a feltöltőkártyás telefonokról való európai hívások díjait, 81 eurócentre percenként.
Az Európai Bizottság távközlési szabályozó egységének munkaokmánya szerint a barangolás alapdíját percenként 30 eurócentre kellene csökkenteni. A díjak csökkentését célzó új szabályozás biztosítaná, hogy az üzemeltetők nem rónak ki a jelenlegi költségeknél jelentősen magasabb árakat más országok üzemeltetőire, szabályozná a kiskereskedelmi szintet is, emellett bevezetné a hazai árak szerinti díjszabás alapelvét, amely szerint az EU-n belül külföldre utazó mobilhasználóra mindig csak azokat a díjakat rónák ki, amelyeket a lakóhelye szerinti országban fizet. Az új uniós rendelet különösen azokat a barangolási-díjakat szüntetné meg, amelyek az EU-n belüli külföldi tartózkodás során fogadott hívásokra vonatkoznak.
A mobiltársaságok bevételének körülbelül a 10 százalékát adják a barangolási díjak, évi 10 milliárd eurós nagyságrendben. Szerintük nincs szükség új szabályozásra, mert a verseny magától is lejjebb szorítja a barangolási díjakat, ám az EU-bizottság legújabb felmérése ezt nem igazolta.
A világ legnagyobb mobilszolgáltatójának pénzforgalmi többlete 11,77 milliárd font - egy részvényre 10,11 penny - volt a márciussal zárult pénzügyi évben, 13 százalékkal több, mint egy évvel korábban, és több a piaci várakozásnál is. Az adó előtti veszteség ugyanakkor 14,9 milliárd font volt - rekord a brit vállalatok történetében - az előző évi, 7,285 milliárdos többlet helyett, miután a cég 23,5 milliárd font értékleírást számolt el a befektetéseire, főleg a 2000-ben 100 milliárd fontért - az egyetemes globális gazdaságtörténet legnagyobb egyedi felvásárlási összegéért - megvásárolt német Mannesmann konglomerátum után.A bevétele 29,35 milliárd fontra emelkedett az előző évi 26,678 milliárdról, meghaladva a vállalati előrejelzést. A Vodafone mindazonáltal meredeken, 49 százalékkal, részvényenként 6,07 pennyre emelte a részvényeseknek javasolt osztalékát. A cég papírja a keddi kereskedésben 1,88 százalékkal, 2,25 pennyvel 1,22 fontra emelkedett a Londoni Értéktőzsdén (LSE).
A Fitch Ratings Londonban bejelentette, hogy "A mínusz"-ra rontja az eddigi "A"-ról a Vodafone hosszú távú cégadósi besorolását, és "F1"-ről "F2"-re a rövid lejáratú kötelezettségek osztályzatát. A legnagyobb európai hitelminősítő a Vodafone "mérséklődő" bevételi és működési szintű szabadkészpénz-képzési kilátásaival és a részvényeseknek idén szánt 9 milliárd fontos visszatérítéssel indokolta a leminősítést. Mindez a Fitch szerint gyengíti a cég likviditását, és az adóssága növekedését valószínűsíti. A hitelminősítő továbbra is arra számít, hogy a Vodafone üzleti és pénzügyi profilja erőteljes marad; erre utal az új besorolások stabil kilátása.
A Vodafone a mai eredményjelentés után cáfolta azokat a piaci híreszteléseket, hogy ki akarna szállni fő amerikai mobilérdekeltségéből, a Verizon Wirelessből. Hétvégi londoni sajtóértesülések szerint a befektetők abban reménykednek, hogy a Vodafone el fogja adni a Verizon csoport mobilszolgáltatójában meglévő 45 százalékos részét, amiből akár 60 milliárd dollár is befolyhat. Arun Sarin, a Vodafone vezérigazgatója azonban keddi sajtótájékoztatóján azt mondta: a cég "elégedett" a Verizon-érdekeltség teljesítményével, és nincsenek tervek az amerikai befektetés eladására. Hozzátette ugyanakkor, hogy a Vodafone "további terjeszkedési ambíciói korlátozottak", és a cég most elsősorban a szélessávú vezetékes internetpiaci megjelenésen gondolkodik.
A befektetők régebb óta megkérdőjelezik a Vodafone növekedési lehetőségeit, az erős versennyel terhelt, érett piacok viszonylag gyenge hozama miatt, és mert a cég a kizárólagos mobilszolgáltatásával lemaradni látszik a legújabb fejleményekről, hiszen számos versenytársa már egyesített mobil-, vezetékes, internet- és tévés multimédia szolgáltatásokkal igyekszik tért nyerni. A Vodafone maga már korábban jelezte, hogy a felzárkózó piacokat akarja jobban megdolgozni, miután a túlérettnek vélt japán piacról márciusban kilépett, és egyes híresztelések szerint csökkenteni akarja amerikai jelenlétét is - habár éppen ez az, amit kedden a cég vezetője igyekezett megcáfolni.
A legnagyobb japán széles sávú internetszolgáltató, a Softbank Corp. vette meg a Vodafone-tól annak japán részlegét. A Vodafone-nál 8,9 milliárd fontnak megfelelő vételárat közöltek, hozzátéve, hogy abból 6 milliárd fontot rendkívüli osztalékként kifizetnek részvényeseiknek. Az ügylet, értékleírás miatt, 4,9 milliárd fonttal terhelte meg a Vodafone mérlegét a márciussal zárult pénzügyi évben. Az eladás miatt azonban a Vodafone javította bevétel-növekedési előrejelzését, 8-9 százalékra a korábban jelzett 6-9 százalék helyett. A tényleges bevétel-növekedés végül halványan meghaladta a 10 százalékot.
Az érett piaci nehézségeket növelni fogja, ha elkészül az új EU-szabályozás a barangolási díjakra. Ezt megelőlegezve a Vodafone május elején bejelentette, hogy jövőre 40 százalékkal csökkenti a külföldi mobiltelefon-használatért felszámított, úgynevezett barangolási díjakat. Ez azt jelenti, hogy Európán belül a jelenlegi átlagos 90 eurócentről 55-re csökken percenként a díj. Egyik versenytársa, a Deutsche Telekom nagy-britanniai mobilszolgáltatója, a T-Mobile UK azt közölte, hogy már most júniustól 45 százalékkal szállítja le a feltöltőkártyás telefonokról való európai hívások díjait, 81 eurócentre percenként.
Az Európai Bizottság távközlési szabályozó egységének munkaokmánya szerint a barangolás alapdíját percenként 30 eurócentre kellene csökkenteni. A díjak csökkentését célzó új szabályozás biztosítaná, hogy az üzemeltetők nem rónak ki a jelenlegi költségeknél jelentősen magasabb árakat más országok üzemeltetőire, szabályozná a kiskereskedelmi szintet is, emellett bevezetné a hazai árak szerinti díjszabás alapelvét, amely szerint az EU-n belül külföldre utazó mobilhasználóra mindig csak azokat a díjakat rónák ki, amelyeket a lakóhelye szerinti országban fizet. Az új uniós rendelet különösen azokat a barangolási-díjakat szüntetné meg, amelyek az EU-n belüli külföldi tartózkodás során fogadott hívásokra vonatkoznak. A mobiltársaságok bevételének körülbelül a 10 százalékát adják a barangolási díjak, évi 10 milliárd eurós nagyságrendben. Szerintük nincs szükség új szabályozásra, mert a verseny magától is lejjebb szorítja a barangolási díjakat, ám az EU-bizottság legújabb felmérése ezt nem igazolta.
pattints már fel inkább egy skoda motorháztetőt, a legközelebbi bemutató teremben....mindenhol vw+audi feliratok...
Arrol van szo, hogy a voda megvette pl. a mannesmann nemet ceget nem keves pizert es e miatt a kiadasa miatt a merlege minuszos. Ezt persze majd igyekszik kitolni meg par evre, igy nem kell adoznia. Ez nem jelenti, hogy veszteseges lenne, sot!
