Specker Balázs
Világuralomra tör a Google
A keresőpiac éllovasaként emlegetett Google 2006-ban sem ült a babérjain. Ha kellett kiállt a személyiségi jogokért, de ha épp arra volt szükség, behódolt a hatalomnak. A birodalom hónapról-hónapra gyarapodott, és az év során a legnépszerűbb videómegosztó oldal, a YouTube is a részévé vált.
Úgy tűnik, a Google-t semmi sem állíthatja meg, legyen szó perekről vagy nemzetközi visszhangot kiváltó botrányokról. Az év azzal kezdődött, hogy a Google az USA-ban síkra szállt a felhasználói adatok védelme mellett, ám nem sokkal később, pár ezer kilométerrel odébb pont azért érte éles kritika, mert a hatalom nyomásának engedve elindította saját, cenzúrázott kínai keresőoldalát. A személyiségi jogokkal foglalkozó szakemberek már évek óta hangoztatják, hogy a túlbuzgó bűnüldöző szervek a felhasználók webes adatainak titkosságát fenyegetik. 2006 elején széles nyilvánosságot kapott az ügy, amikor a Google - egyedül a nagyobb keresőcégek közül - felemelte szavát egy adatkiadásra felszólító szövetségi végzés ellen.
A szövetségi ügyészek - állítólag pedofilok után kutatva - egymillió, véletlenszerűen kiválasztott weblap adatait és egy hét teljes keresési naplóját kérték a Google-tól. Az internetes vállalat kezdetben - személyiségi jogok megsértésére hivatkozva - megtagadta az adatok kiadását, ám végül egy bírósági határozat értelmében, az előzőleg kért webcímeknek felét mégis át kellett adniuk a tengerentúli hatóságoknak.
Azonban minden éremnek két oldal van, és ez alól úgy látszik a legnagyobb kereső sem kivétel. A cég Kínában is elindította saját kereső és híroldalát, amely automatikusan szűri a Peking által kényesnek vélt tartalmakat. Döntésüket azzal magyarázták, hogy limitált elérés még mindig jobb a tartalmak teljes korlátozásánál.
Az ENSZ, az amerikai országgyűlés, illetve az Amnesty International emberi jogi szervezet is bírálta a Ciscot, a Google-t, a Yahoot és a Microsoftot, amiért együttműködött a kínai vezetéssel. A legkeményebb kritikát azonban mind közül a Yahoo kapta, amelyet az a vád ért, hogy olyan netes adatokat szolgáltatott ki, amik hozzásegítették a hatóságokat egy kínai újságíró jogtalan bebörtönzéséhez, és legalább egy másik helyi állampolgár letartoztatásához. Úgy látszik, a közmondás manapság így stílszerűbb: aki keres, azt megtalálják.
Mindezzel párhuzamosan a Google tovább folytatta felvásárló körútját, többek között a webes szövegszerkesztésben utazó Upstartle-re, majd a felhasználók közötti együttműködést segítő, webes felületekre (wikik) szakosodott JotSpotra, illetve a rádiós hirdetéssel foglalkozó DMarc Broadcastingra is kivetette hálóját. Ám az óriás eddigi legnagyobb beruházása kétségtelenül az 1,65 milliárd dollárért bekebelezett YouTube videós oldal volt, melynek megvétele után felröppent a hír, hogy a keresőóriás félmilliárd dolláros keretet különített el a szolgáltatás várható szerzői jogi perköltségeire.
Ha már itt tartunk, 2006-ban a Google-nek sem kellett a szomszédba mennie egy kis jogi hercehurcáért. Először 90 millió dollárt fizetett a hirdetési adatok meghamisításáért, majd jogtalan márkanév használatért ült a vádlottak a padján. Ugyan a Rescue.com pert vesztett a keresőcég ellen, azonban Louis Vuitton Malletiernek sikerült diadalmaskodnia egy francia bíróság előtt. Persze a listának ezzel korántsincs vége. A belga kiadók is keresetet nyújtottak be a piacvezető vállalat ellen, mondván a Google News oldalán lévő, cikkeikre mutató linkek sértik szerzői jogaikat. Bár a Google-nak sikerült megegyezésre jutnia a pert indító újságírókkal és fotóriporterekkel, az elindított lavina úgy tűnik, újabb csoportokat győzött meg arról, hogy van mit keresniük a keresőcég háza táján. A Copiepresse francia és német nyelvű lapokat tömörítő egyesülés továbbra is kitart a probléma jogi úton való rendezése mellett.
A növekedés átka lehet a megroppant imázs is: a "Don't be Evil", azaz "Ne légy gonosz" mottó tűnőben van. Ez a Youtube előtti legnagyobb bevásárlás, a Blogger felületének teljes átszabásával kezdődőtt, mely rengeteg felhasználónak okozott problémát, de a cég ügyfélszolgálatának leszereplése volt az igazi baj. A sötét felhők a kezdetben kiváló Gmail postafiókokat sem kerülték el. A hatalmas méretű tárhelyet nyújtó, kiváló szolgáltatást kezdetben még csak adatvédelmi szempontok miatt kritizálták, eddig: nemrég számtalan felhasználó tömeges e-mail törlésről számolt be, aminek kiküszöbölésére újabb szerverek beállítását igérték.
A kritikák sorában meg kell említenünk egy kisebb jelentőségűt is, mely inkább a keresőpiaci viszonyokra világít rá. Év végi összesítésükben meglepő módon a "Bebo" közösségi oldalt hozták ki leginkább keresettnek, és az is érdekes, hogy a három nagy cég, a Yahoo, a Google és az AOL top tizes listája köszönöviszonyban sincsen egymással.
A pénzügyi adatok azonban a stratégia sikerét mutatják. A Google tovább növelte előnyét a keresőpiacon, amely a profitban is megmutatkozott. A legközelebbi riválisának tartott Yahoo ráadásul a második negyedévben visszaesést kényszerült elkönyvelni a tavalyi eredményekhez képest. A növekvő bevételek mellett a 2006-os év rámutatott arra is, hogy keresőmotorok egyre nagyobb beleszóláshoz jutnak a világ körforgásába, legyen szó gazdasági, jogi vagy politikai kérdésekről.
Úgy tűnik, a Google-t semmi sem állíthatja meg, legyen szó perekről vagy nemzetközi visszhangot kiváltó botrányokról. Az év azzal kezdődött, hogy a Google az USA-ban síkra szállt a felhasználói adatok védelme mellett, ám nem sokkal később, pár ezer kilométerrel odébb pont azért érte éles kritika, mert a hatalom nyomásának engedve elindította saját, cenzúrázott kínai keresőoldalát. A személyiségi jogokkal foglalkozó szakemberek már évek óta hangoztatják, hogy a túlbuzgó bűnüldöző szervek a felhasználók webes adatainak titkosságát fenyegetik. 2006 elején széles nyilvánosságot kapott az ügy, amikor a Google - egyedül a nagyobb keresőcégek közül - felemelte szavát egy adatkiadásra felszólító szövetségi végzés ellen.
A szövetségi ügyészek - állítólag pedofilok után kutatva - egymillió, véletlenszerűen kiválasztott weblap adatait és egy hét teljes keresési naplóját kérték a Google-tól. Az internetes vállalat kezdetben - személyiségi jogok megsértésére hivatkozva - megtagadta az adatok kiadását, ám végül egy bírósági határozat értelmében, az előzőleg kért webcímeknek felét mégis át kellett adniuk a tengerentúli hatóságoknak.
Azonban minden éremnek két oldal van, és ez alól úgy látszik a legnagyobb kereső sem kivétel. A cég Kínában is elindította saját kereső és híroldalát, amely automatikusan szűri a Peking által kényesnek vélt tartalmakat. Döntésüket azzal magyarázták, hogy limitált elérés még mindig jobb a tartalmak teljes korlátozásánál.
Az ENSZ, az amerikai országgyűlés, illetve az Amnesty International emberi jogi szervezet is bírálta a Ciscot, a Google-t, a Yahoot és a Microsoftot, amiért együttműködött a kínai vezetéssel. A legkeményebb kritikát azonban mind közül a Yahoo kapta, amelyet az a vád ért, hogy olyan netes adatokat szolgáltatott ki, amik hozzásegítették a hatóságokat egy kínai újságíró jogtalan bebörtönzéséhez, és legalább egy másik helyi állampolgár letartoztatásához. Úgy látszik, a közmondás manapság így stílszerűbb: aki keres, azt megtalálják.
Mindezzel párhuzamosan a Google tovább folytatta felvásárló körútját, többek között a webes szövegszerkesztésben utazó Upstartle-re, majd a felhasználók közötti együttműködést segítő, webes felületekre (wikik) szakosodott JotSpotra, illetve a rádiós hirdetéssel foglalkozó DMarc Broadcastingra is kivetette hálóját. Ám az óriás eddigi legnagyobb beruházása kétségtelenül az 1,65 milliárd dollárért bekebelezett YouTube videós oldal volt, melynek megvétele után felröppent a hír, hogy a keresőóriás félmilliárd dolláros keretet különített el a szolgáltatás várható szerzői jogi perköltségeire.
Ha már itt tartunk, 2006-ban a Google-nek sem kellett a szomszédba mennie egy kis jogi hercehurcáért. Először 90 millió dollárt fizetett a hirdetési adatok meghamisításáért, majd jogtalan márkanév használatért ült a vádlottak a padján. Ugyan a Rescue.com pert vesztett a keresőcég ellen, azonban Louis Vuitton Malletiernek sikerült diadalmaskodnia egy francia bíróság előtt. Persze a listának ezzel korántsincs vége. A belga kiadók is keresetet nyújtottak be a piacvezető vállalat ellen, mondván a Google News oldalán lévő, cikkeikre mutató linkek sértik szerzői jogaikat. Bár a Google-nak sikerült megegyezésre jutnia a pert indító újságírókkal és fotóriporterekkel, az elindított lavina úgy tűnik, újabb csoportokat győzött meg arról, hogy van mit keresniük a keresőcég háza táján. A Copiepresse francia és német nyelvű lapokat tömörítő egyesülés továbbra is kitart a probléma jogi úton való rendezése mellett.
A növekedés átka lehet a megroppant imázs is: a "Don't be Evil", azaz "Ne légy gonosz" mottó tűnőben van. Ez a Youtube előtti legnagyobb bevásárlás, a Blogger felületének teljes átszabásával kezdődőtt, mely rengeteg felhasználónak okozott problémát, de a cég ügyfélszolgálatának leszereplése volt az igazi baj. A sötét felhők a kezdetben kiváló Gmail postafiókokat sem kerülték el. A hatalmas méretű tárhelyet nyújtó, kiváló szolgáltatást kezdetben még csak adatvédelmi szempontok miatt kritizálták, eddig: nemrég számtalan felhasználó tömeges e-mail törlésről számolt be, aminek kiküszöbölésére újabb szerverek beállítását igérték.
A kritikák sorában meg kell említenünk egy kisebb jelentőségűt is, mely inkább a keresőpiaci viszonyokra világít rá. Év végi összesítésükben meglepő módon a "Bebo" közösségi oldalt hozták ki leginkább keresettnek, és az is érdekes, hogy a három nagy cég, a Yahoo, a Google és az AOL top tizes listája köszönöviszonyban sincsen egymással.
A pénzügyi adatok azonban a stratégia sikerét mutatják. A Google tovább növelte előnyét a keresőpiacon, amely a profitban is megmutatkozott. A legközelebbi riválisának tartott Yahoo ráadásul a második negyedévben visszaesést kényszerült elkönyvelni a tavalyi eredményekhez képest. A növekvő bevételek mellett a 2006-os év rámutatott arra is, hogy keresőmotorok egyre nagyobb beleszóláshoz jutnak a világ körforgásába, legyen szó gazdasági, jogi vagy politikai kérdésekről.