Dojcsák Dániel
Az év emberei mi vagyunk!
Thomas Carlyle skót filozófus szerint a világ történelme nem más, mint nagy emberek életrajza, azaz szerinte egész fajunk létezését csupán néhány ember befolyásolja. A Time magazin rendszeresen kiosztott év embere díjával ezt látszik erősíteni, de idén az egyén helyett a közösséget, a közös munkát, a közös tudást, azaz az internetező embereket díjazták.
Elgondolkodtató, hogy miért is éppen 2006 lett az az év, amikor ennyire kiemelt szerepet kap a hálózat, hiszen az internet már évtizedek óta működik. Nem is idén ugrott meg a világon az internetezők száma, igaz hazánk és a környező országok, sőt a Távol-Kelet erős felfutásban van épp, de bizonyos, hogy nem a 800.000-ik magyar szélessávú kapcsolat bekötését tüntette ki az amerikai folyóirat. De akkor vajon mit?
A válasz nem feltétlenül egyértelmű mindenkinek, de a rendszeres internethasználók napi rutinjukban érzik, hogy a webkettő nevezetű csoda és a szerteágazó közösségi szolgáltatások valóban idén robbantak óriásit. Írásunkban megemlékezünk a hazai és a világviszonylatban is nagy jelentőségű közösségi megoldásokról, melyek naggyá tettek minket internetezőt, aki immáron nem egy a nyájas olvasók közül, hanem egy izgő-mozgó, élő, véleményét elmondó, interaktívan kommunikáló entitás része.
Közösségi szájtok
Az Egyesült Államokban a Myspace, Braziliában az Orkut, kis hazánkban pedig az iWiW közösségi szájtok érdemelték ki leginkább a felhasználók figyelmét és rokonszenvét. Az év elején a T-Online felvásárolta a négy fiatal által babusgatott óriáscsecsemőt, ami komoly félelmeket váltott ki a paranoiásokból és a jogvédőkből, mondván vissza lehet majd élni az adatainkkal, amit egyébként önként adtunk meg, senki által erre nem kötelezve. A zaj - ahogy várható volt - elcsendesült, majd néhány trendi kilépőtől eltekintve lassan a közösségi felhasználásra hajlamos egyének közül szinte mindenki regisztrálta magát a rendszerben.
Sajnálatos tény ugyanakkor, hogy a lehetőségek messze nincsenek kihasználva, hiszen a T-Online - mint oly sokszor - most is ígéretekkel pakolta tele a padlást. A nem millió feletti felhasználóra tervezett rendszert először életben kellett tartani és átmenteni egy komolyabb szerver bázisra, amit Tüdős András szerkesztőségünknek adott interjújában csak úgy aposztrofált, hogy olyan feladat elé néznek, mintha egy utasokkal teli repülőgépen menet közben kellene hajtóművet cserélni. A hajtóművet úgy tűnik kicserélték, de mind a mai napig csak turista osztályon lehet utazni. A jelölgetés szép lassan lecseng, a fórumok és az aprók egyelőre eltartják a rendszert, de komolyabb közösségi funkciók bevezetése nélkül elhalványodhat a kezdeti láng.
Az amerikai hasonszőrű Myspace ugyanakkor fejlettebb kommunikációs felületével, videomegosztó részével méltán lehet népszerű. Annyira elterjedt már a tengerentúlon, hogy néha bűnözőket is úgy fülelnek le, hogy megnézik honnan jelentkezett be a profiljába. Az igazi penetráció az, mikor a társadalom szélsőséges elemei is kiveszik a részüket a jóból. A közösségi oldalakkal kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy számos alternatív célkitűzéssel létrejött közösségi szájt is létezik, mint az egy korábbi cikkünkben bemutatott Last.fm, zenei social network.
Videómegosztók
Ugyan nem újkeletű dolog a videómegosztás, de a közösségi szájtok ébredésével egyidőben kezdtek el terjedni az önkéntes műsorszolgáltatók a nagy világban, illetve minimális csúszással nálunk is. Itthon is legalább öt szereplősre duzzadt a piac, ami akkor sem baj, ha egy kaptafára készült szinte mindegyik oldal. A kaptafa nyilvánvalóan a Youtube, amit nemrégiben kebelezett be 1,65 milliárd dollárért a Google így ebben a szegmensben is megszerezte a piaci elsőséget 10+23%-kal.
A hazai videómegosztási trendek azt mutatják, hogy még nem igazán közösségi a tevékenység. Nem túl sokan regisztrálják magukat ezeken az oldalakon, kevesen élnek a publikálás lehetőségével és inkább a szórakoztató, vicces videók dívnak, míg amerikai oldalon rendszeresen videóbloggolók hada áll rendelkezésre, sőt gyakran egymás videóira is videóklippben reagálnak. Külön mért adatok jellemzően nem állnak publikusan rendelkezésre arról, hogy mennyien látogatják a hazai videómegosztókat, de talán a teljes webes forgalom növekedési rátája is elegendő bizonyíték arra, hogy fejlődésben vagyunk. A szokásos hétfői csúcs december 11-én 2 millió 762 ezer látogatót és 188 millió oldalletöltést hozott a hazai netkonyhára.
Közös tudás
A Wikipedia sem új a nap alatt, bár éppen a napokban jelentette be a Wikia (a Wikipedia mögött álló kereskedelmi cég), hogy egy új közösségi felületet hoz létre speciálisan a szabad felhasználású szoftverek és szolgáltatások készítői számára, ami egy jól gondozott kerthez, táptalajhoz hasonlítható. A kikötés csupán annyi, hogy az ingyen felületen nem lehet a terméket árulni, megélni hirdetésekből kell.
Az anyaszájt, az online enciklopédia sem volt mentes apróbb botrányoktól, hiszen a fentebb soroltakhoz hasonlóan ez is új dolognak számít. Többször kerültek célkeresztbe a politikai és marketing célból bejegyzéseket átalakító személyek, illetve itthon apróbb duzzogásba torkollott az egyik leglelkesebb wikis önérzetének megsértése, mivel ugyan kiérdemelte a hónap wikise címet, azt hosszú hónapokon keresztül nem kapta meg.
Sajnos a magyar Wiki lelkének beteg voltára utalhat, hogy mindössze 45 ezer szócikkünk van, míg az eredeti angolban már 1,5 millió, de a lengyelek is leköröztek minket 325 ezer cikkel. Vígasz vagy további sajnálatra ad okot, hogy szlovák és cseh kollégáink is alig tíz-tízezer cikkel előznek meg minket.
Kissé 22-es csapdája, de a hazai heavy userek (én sem) nem használják a magyar Wikipediát, hiszen az erősen hiányos, a sokat internetezők körében pedig nem ritka az angolul jól beszélő egyén. Elég megnézni a nemrég elhunyt Puskás Ferencről szóló cikkeket a magyar és az angol változatban. Hajrá, fordítson mindenki egy cikket legalább, és ezzel hozzásegítené idegen nyelvet nem beszélő társait is ahhoz, hogy szocializálódjon a webkettes társadalomban. Blogtársadalom
Szintén minapi hír, hogy valószínűleg az idei év a csúcspontja a blogoknak, hiszen a hype lecsengése után normalizálódik a helyzet és szép lassan csökkenni kezd a bloggerek száma, differenciálódik a terület. Idén már 200 millió olyan ember él a Földön, aki ex-blogger, tehát abbahagyta a közírást, ugyanakkor az aktív bloggerek száma így is 100 millió körül van. A hazai szféra még tágulóban van, hiszen az általános blogszájtok szintén idén kaptak szárnyra.
Különböző üzleti modellek köré épülve a három nagy blogszájt immáron megújult külsővel fogadja a vendégeit, ha valaki saját webnaplót szeretne, akkor néhány kattintást követően már írhatja is első bejegyzését. Talán legsikeresebb blognak a Tékozló Homár mondható, de ezen érezhető leginkább az Index technológiai gyengesége: valódi fogyasztóvédelmi fórummá avanzsálódhatott volna, ha kurtán-furcsán nem szüntették volna meg a hozzászólások lehetőségét. A cégek viszont szinte kivétel nélkül reflektálnak a panaszokra, az egyedi sérelmek több esetben megoldódnak. Ugyan ettől az általános mentalitás még nem változik meg, de itt kézzel fogható hatása van a közösség erejének.
Online applikációk
Ezen a területen hazai szereplők épp csak szárnyat próbálgatnak, de a fejlesztés úgy tűnik túl nagy falat. Természetesen a vezető szerep ismét a keresőjével befutott mindent tudó Google-nek jár. Testreszabható keresések, online határidőnaplő, szövegszerkesztő, táblázatkezelő, nagy étvágyú, de viszonylag spam mentes postafiók, számológép, mértékegységváltó, azonnali üzenetküldő és még sorolhatnánk mi minden van a Google alkalmazáslistájában.
Ide kapcsolódó szintén frissnek mondható hír, hogy a Firefox 2 megjelenése után röviddel máris bejelentették a harmadikat, amiből fejlesztői próbaváltozatokkal időről-időre bombázzák majd a kalandorokat. Az érdekessége az, hogy ugyan külsőre szinte semmit nem változik majd, de a cél, hogy a webes alkalmazások olyan módon fussanak az új böngészőben, hogy alig lehessen majd megkülönböztetni asztali társaiktól.
A Microsoft is érzi az elbukott keresőverseny után, hogy az újabb futam a webes alkalmazásokról és a gyors reakciókról szól majd, ezért is erősített bele Live vonalon, ami immár magyarul is elérhető, némi magyar tartalommal (rss) megfűszerezve. Ennél persze többre lesz szükség, de biztosak lehetünk benne, hogy a Vista volt/lesz az utolsó klasszikus Windows operációs rendszer, hiszen a moduláris/webes szolgáltatásoké a jövő, ezt az MS is belátta.
Itthon jelenleg startup szájtokra korlátozódik a saját kreálású applikációk köre, ráadásul ezek nagyrésze is elég szerencsétlenre sikerült, de legalább magyarul vannak. Ahogy fentebb is említve volt, sokaknak a nyelvi korlátok szabnak gátat, ezért fontos misszió a lokalizáció. Ennek megtörténtéhez a webes alkalmazásokat sok embernek kellene használnia, a fizetős szoftverek esetében pedig többeknek kellene megvásárolni a programokat és csak utána hőzöngeni, hogy miért nincs honosítva. Dicséretes viszont, hogy az egyik legnépszerűbb startoldalnak, a NetVibes-nak elkészült a honos változata négy lelkes fordítónak köszönhetően.
Online játékok
Bombaként robbant a korábban 200 ezres előfizetői csúcsokkal operáló MMORPG-k (Massively Multiplayer Online Role-Playing Game / Többjátékos online szerepjáték) világába a World of Warcraft nevű csodadrog, ami két év alatt több, mint 7 millió aktív játékost gyűjtött össze világszerte. Egy új korszak kezdődött a játékiparban, ahol szintén a napról-napra fejlődő, közösségi és csapatszellemre építő játékok kezdtek gomba módra szaporodni. Készül Gyűrűk Ura és Warhammer világ is, de aki Star Wars vagy Matrix rajongó annak is van hova csatlakoznia.
Az új játékélmény kuriózuma abban van, hogy a játékosok több tízezer társuk közt mozognak folyamatosan, virtuális barátokat és ellenségeket szerezhetnek, közös kalandokba keveredhetnek egy második életben, ami vigyázat! Függőséget okoz! A második élet második hypeja a tengerentúlon a Second Life nevű játék, ami nem ígér sokat, csupán egy olyan pixeléletet, ahol bármit megtehetünk. Ugyan csúnya és optimalizálatlan a második élet grafikája, de valutája konvertibilis a dollárral, azaz el lehet verni kisebb vagyonokat az igazi pénzünkből, de akár meg is lehet belőle gazdagodni. Ezt azért már egy kicsit nehezebben lehet elmagyarázni nagyszüleinknek, mint a Wikipediát.
Zárszó
A felsorolt témákban tagadhatatlanul ez az év volt az áttörés, a lendület, ami remélhetőleg meg is marad. Talán szép lassan egy óriási globális faluvá zsugorodik a világ és nem lesznek távolságok, megoldatlan problémák és megválaszolatlan kérdések. Habár számtalan előnye van a webkettes életnek és a közösség önmaga fejleszi a környezetét, mégis figyelmeztetni kell mindenkit arra, hogy túlzásokba lehet esni. Annyira csábító és annyira csillogó világ Alíz webkettes csodaországa, hogy sokan túlesnek a ló másik oldalára. Az év embere ünnepelje méltó módon megszerzett címét és ne a "munkájával" törődjön. Használja ki a felszabadult időt IRL (in real life - a valós életben).
Elgondolkodtató, hogy miért is éppen 2006 lett az az év, amikor ennyire kiemelt szerepet kap a hálózat, hiszen az internet már évtizedek óta működik. Nem is idén ugrott meg a világon az internetezők száma, igaz hazánk és a környező országok, sőt a Távol-Kelet erős felfutásban van épp, de bizonyos, hogy nem a 800.000-ik magyar szélessávú kapcsolat bekötését tüntette ki az amerikai folyóirat. De akkor vajon mit? A válasz nem feltétlenül egyértelmű mindenkinek, de a rendszeres internethasználók napi rutinjukban érzik, hogy a webkettő nevezetű csoda és a szerteágazó közösségi szolgáltatások valóban idén robbantak óriásit. Írásunkban megemlékezünk a hazai és a világviszonylatban is nagy jelentőségű közösségi megoldásokról, melyek naggyá tettek minket internetezőt, aki immáron nem egy a nyájas olvasók közül, hanem egy izgő-mozgó, élő, véleményét elmondó, interaktívan kommunikáló entitás része.
Közösségi szájtok
Az Egyesült Államokban a Myspace, Braziliában az Orkut, kis hazánkban pedig az iWiW közösségi szájtok érdemelték ki leginkább a felhasználók figyelmét és rokonszenvét. Az év elején a T-Online felvásárolta a négy fiatal által babusgatott óriáscsecsemőt, ami komoly félelmeket váltott ki a paranoiásokból és a jogvédőkből, mondván vissza lehet majd élni az adatainkkal, amit egyébként önként adtunk meg, senki által erre nem kötelezve. A zaj - ahogy várható volt - elcsendesült, majd néhány trendi kilépőtől eltekintve lassan a közösségi felhasználásra hajlamos egyének közül szinte mindenki regisztrálta magát a rendszerben.
Sajnálatos tény ugyanakkor, hogy a lehetőségek messze nincsenek kihasználva, hiszen a T-Online - mint oly sokszor - most is ígéretekkel pakolta tele a padlást. A nem millió feletti felhasználóra tervezett rendszert először életben kellett tartani és átmenteni egy komolyabb szerver bázisra, amit Tüdős András szerkesztőségünknek adott interjújában csak úgy aposztrofált, hogy olyan feladat elé néznek, mintha egy utasokkal teli repülőgépen menet közben kellene hajtóművet cserélni. A hajtóművet úgy tűnik kicserélték, de mind a mai napig csak turista osztályon lehet utazni. A jelölgetés szép lassan lecseng, a fórumok és az aprók egyelőre eltartják a rendszert, de komolyabb közösségi funkciók bevezetése nélkül elhalványodhat a kezdeti láng.
Az amerikai hasonszőrű Myspace ugyanakkor fejlettebb kommunikációs felületével, videomegosztó részével méltán lehet népszerű. Annyira elterjedt már a tengerentúlon, hogy néha bűnözőket is úgy fülelnek le, hogy megnézik honnan jelentkezett be a profiljába. Az igazi penetráció az, mikor a társadalom szélsőséges elemei is kiveszik a részüket a jóból. A közösségi oldalakkal kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy számos alternatív célkitűzéssel létrejött közösségi szájt is létezik, mint az egy korábbi cikkünkben bemutatott Last.fm, zenei social network.
Videómegosztók
Ugyan nem újkeletű dolog a videómegosztás, de a közösségi szájtok ébredésével egyidőben kezdtek el terjedni az önkéntes műsorszolgáltatók a nagy világban, illetve minimális csúszással nálunk is. Itthon is legalább öt szereplősre duzzadt a piac, ami akkor sem baj, ha egy kaptafára készült szinte mindegyik oldal. A kaptafa nyilvánvalóan a Youtube, amit nemrégiben kebelezett be 1,65 milliárd dollárért a Google így ebben a szegmensben is megszerezte a piaci elsőséget 10+23%-kal.
A hazai videómegosztási trendek azt mutatják, hogy még nem igazán közösségi a tevékenység. Nem túl sokan regisztrálják magukat ezeken az oldalakon, kevesen élnek a publikálás lehetőségével és inkább a szórakoztató, vicces videók dívnak, míg amerikai oldalon rendszeresen videóbloggolók hada áll rendelkezésre, sőt gyakran egymás videóira is videóklippben reagálnak. Külön mért adatok jellemzően nem állnak publikusan rendelkezésre arról, hogy mennyien látogatják a hazai videómegosztókat, de talán a teljes webes forgalom növekedési rátája is elegendő bizonyíték arra, hogy fejlődésben vagyunk. A szokásos hétfői csúcs december 11-én 2 millió 762 ezer látogatót és 188 millió oldalletöltést hozott a hazai netkonyhára.
Közös tudás
A Wikipedia sem új a nap alatt, bár éppen a napokban jelentette be a Wikia (a Wikipedia mögött álló kereskedelmi cég), hogy egy új közösségi felületet hoz létre speciálisan a szabad felhasználású szoftverek és szolgáltatások készítői számára, ami egy jól gondozott kerthez, táptalajhoz hasonlítható. A kikötés csupán annyi, hogy az ingyen felületen nem lehet a terméket árulni, megélni hirdetésekből kell.
Az anyaszájt, az online enciklopédia sem volt mentes apróbb botrányoktól, hiszen a fentebb soroltakhoz hasonlóan ez is új dolognak számít. Többször kerültek célkeresztbe a politikai és marketing célból bejegyzéseket átalakító személyek, illetve itthon apróbb duzzogásba torkollott az egyik leglelkesebb wikis önérzetének megsértése, mivel ugyan kiérdemelte a hónap wikise címet, azt hosszú hónapokon keresztül nem kapta meg.
Sajnos a magyar Wiki lelkének beteg voltára utalhat, hogy mindössze 45 ezer szócikkünk van, míg az eredeti angolban már 1,5 millió, de a lengyelek is leköröztek minket 325 ezer cikkel. Vígasz vagy további sajnálatra ad okot, hogy szlovák és cseh kollégáink is alig tíz-tízezer cikkel előznek meg minket.
Kissé 22-es csapdája, de a hazai heavy userek (én sem) nem használják a magyar Wikipediát, hiszen az erősen hiányos, a sokat internetezők körében pedig nem ritka az angolul jól beszélő egyén. Elég megnézni a nemrég elhunyt Puskás Ferencről szóló cikkeket a magyar és az angol változatban. Hajrá, fordítson mindenki egy cikket legalább, és ezzel hozzásegítené idegen nyelvet nem beszélő társait is ahhoz, hogy szocializálódjon a webkettes társadalomban. Blogtársadalom
Szintén minapi hír, hogy valószínűleg az idei év a csúcspontja a blogoknak, hiszen a hype lecsengése után normalizálódik a helyzet és szép lassan csökkenni kezd a bloggerek száma, differenciálódik a terület. Idén már 200 millió olyan ember él a Földön, aki ex-blogger, tehát abbahagyta a közírást, ugyanakkor az aktív bloggerek száma így is 100 millió körül van. A hazai szféra még tágulóban van, hiszen az általános blogszájtok szintén idén kaptak szárnyra.
Különböző üzleti modellek köré épülve a három nagy blogszájt immáron megújult külsővel fogadja a vendégeit, ha valaki saját webnaplót szeretne, akkor néhány kattintást követően már írhatja is első bejegyzését. Talán legsikeresebb blognak a Tékozló Homár mondható, de ezen érezhető leginkább az Index technológiai gyengesége: valódi fogyasztóvédelmi fórummá avanzsálódhatott volna, ha kurtán-furcsán nem szüntették volna meg a hozzászólások lehetőségét. A cégek viszont szinte kivétel nélkül reflektálnak a panaszokra, az egyedi sérelmek több esetben megoldódnak. Ugyan ettől az általános mentalitás még nem változik meg, de itt kézzel fogható hatása van a közösség erejének.
Online applikációk
Ezen a területen hazai szereplők épp csak szárnyat próbálgatnak, de a fejlesztés úgy tűnik túl nagy falat. Természetesen a vezető szerep ismét a keresőjével befutott mindent tudó Google-nek jár. Testreszabható keresések, online határidőnaplő, szövegszerkesztő, táblázatkezelő, nagy étvágyú, de viszonylag spam mentes postafiók, számológép, mértékegységváltó, azonnali üzenetküldő és még sorolhatnánk mi minden van a Google alkalmazáslistájában.
Ide kapcsolódó szintén frissnek mondható hír, hogy a Firefox 2 megjelenése után röviddel máris bejelentették a harmadikat, amiből fejlesztői próbaváltozatokkal időről-időre bombázzák majd a kalandorokat. Az érdekessége az, hogy ugyan külsőre szinte semmit nem változik majd, de a cél, hogy a webes alkalmazások olyan módon fussanak az új böngészőben, hogy alig lehessen majd megkülönböztetni asztali társaiktól.
A Microsoft is érzi az elbukott keresőverseny után, hogy az újabb futam a webes alkalmazásokról és a gyors reakciókról szól majd, ezért is erősített bele Live vonalon, ami immár magyarul is elérhető, némi magyar tartalommal (rss) megfűszerezve. Ennél persze többre lesz szükség, de biztosak lehetünk benne, hogy a Vista volt/lesz az utolsó klasszikus Windows operációs rendszer, hiszen a moduláris/webes szolgáltatásoké a jövő, ezt az MS is belátta.
Itthon jelenleg startup szájtokra korlátozódik a saját kreálású applikációk köre, ráadásul ezek nagyrésze is elég szerencsétlenre sikerült, de legalább magyarul vannak. Ahogy fentebb is említve volt, sokaknak a nyelvi korlátok szabnak gátat, ezért fontos misszió a lokalizáció. Ennek megtörténtéhez a webes alkalmazásokat sok embernek kellene használnia, a fizetős szoftverek esetében pedig többeknek kellene megvásárolni a programokat és csak utána hőzöngeni, hogy miért nincs honosítva. Dicséretes viszont, hogy az egyik legnépszerűbb startoldalnak, a NetVibes-nak elkészült a honos változata négy lelkes fordítónak köszönhetően.
Online játékok
Bombaként robbant a korábban 200 ezres előfizetői csúcsokkal operáló MMORPG-k (Massively Multiplayer Online Role-Playing Game / Többjátékos online szerepjáték) világába a World of Warcraft nevű csodadrog, ami két év alatt több, mint 7 millió aktív játékost gyűjtött össze világszerte. Egy új korszak kezdődött a játékiparban, ahol szintén a napról-napra fejlődő, közösségi és csapatszellemre építő játékok kezdtek gomba módra szaporodni. Készül Gyűrűk Ura és Warhammer világ is, de aki Star Wars vagy Matrix rajongó annak is van hova csatlakoznia.
Az új játékélmény kuriózuma abban van, hogy a játékosok több tízezer társuk közt mozognak folyamatosan, virtuális barátokat és ellenségeket szerezhetnek, közös kalandokba keveredhetnek egy második életben, ami vigyázat! Függőséget okoz! A második élet második hypeja a tengerentúlon a Second Life nevű játék, ami nem ígér sokat, csupán egy olyan pixeléletet, ahol bármit megtehetünk. Ugyan csúnya és optimalizálatlan a második élet grafikája, de valutája konvertibilis a dollárral, azaz el lehet verni kisebb vagyonokat az igazi pénzünkből, de akár meg is lehet belőle gazdagodni. Ezt azért már egy kicsit nehezebben lehet elmagyarázni nagyszüleinknek, mint a Wikipediát.
Zárszó
A felsorolt témákban tagadhatatlanul ez az év volt az áttörés, a lendület, ami remélhetőleg meg is marad. Talán szép lassan egy óriási globális faluvá zsugorodik a világ és nem lesznek távolságok, megoldatlan problémák és megválaszolatlan kérdések. Habár számtalan előnye van a webkettes életnek és a közösség önmaga fejleszi a környezetét, mégis figyelmeztetni kell mindenkit arra, hogy túlzásokba lehet esni. Annyira csábító és annyira csillogó világ Alíz webkettes csodaországa, hogy sokan túlesnek a ló másik oldalára. Az év embere ünnepelje méltó módon megszerzett címét és ne a "munkájával" törődjön. Használja ki a felszabadult időt IRL (in real life - a valós életben).
