A teljes esztendőre rányomta a bélyegét a terroristatámadások elleni harc, a biztonság elsőszámú prioritássá vált mind a kormányzatok, mind a vállalatok számára. A sort Bill Gates kezdte év eleji beszédével, melyben bejelentette hogy a Microsoft központi kérdéssé teszi a megbízhatóságot, a biztonságot és a személyiségi jogokat. Ennek fényében mutatták be a cég Palladium architektúráját, mely a számítógépet zártabbá tenné, ezáltal zene, film és vállalati titkok számára jóval nagyobb védelmet nyújtana. Ennek egyedüli eredménye eddig a .Net szerver háromszori halasztása és 100 millió dolláros pluszkiadás volt a Windows részlegben.

Az Egyesült Államok terrorizmus elleni háborújának lehetséges hogy az elektronikus magánszféra is áldozatául esik. A cyberterroristák elleni harc új doktrinák megjelenését indukálta, és számtalan vitát okozott, hogy jelentősen eltolódott a személyiségi jogok és az állami megfigyelés közötti határvonal. Az USA Patriot Act nevű törvény kiterjesztette az elektronikus megfigyelés minden formáját, megnövelte a CIA és a szövetségi rendőrség közötti információcsere mértékét, és az internetszolgáltatókat még szorosabb együttműködésre késztette a rendőrséggel. De persze nemcsak a kormány, hanem a vállalatok is a vásárlókról származó információk növelésében voltak érdekeltek. A Microsoft elektronikus kereskedelmet egyszerűsítő .Net Passport rendszere ellen EU vizsgálat indult, mivel kételyek merültek fel az adatvédelmi elvek betartásával kapcsolatban. A Verizon és a RIAA (Amerikai Lemezkiadók Szövetsége) a filecsere hálózatókat működtetők személyes adatainak kiadását követelték.


"Soha nem felejtünk" - a WTC romjait a 230 méteres U.S.S. New York hadihajóba is beépítik
A férgek és vírusok folyamatos készültségben tartották a rendszeradminisztrátorokat. A Slapper linuxos féreg közel 10000 szervert fertőzőtt meg, és a filecserélő hálózatok is lehetséges támadási forrásokká váltak. Végrehajtottak egy jelentős DOS támadást is a DNS root szerverek ellen, ami megmutatta hogy az Internet - decentralizáltsága ellenére is - nagyon sérülékeny. A vállalati hálózatok minden biztonsági felkészülésük dacára továbbra is igen sebezhetőek, mely egyben azt is jelenti, hogy a biztonsági cégek tavaly is jelentős bevételeknek örvendhettek.

A számítógép- és chipgyártók

A PC-ipar elmúlt 12 hónapjának leirására a hullámvasút a legjobb szó. A számítógép és a chipgyártók is nagy reményekkel kezdték az évet. Az év elején váratlanul növekedtek az eladások, de a lendület csak a negyedév végéig tartott. Áprilisban már megkezdődött a visszaesés, és az üzleti szféra megrendelései elmaradtak. A cégek inkább infrastruktúrális fejlesztésekre költötték technológiai keretüket, ami megmutatkozott a tárolóeszközök és a szerverek forgalmában is. A vásárlók többsége számítógépe lecserélése helyett inkább másfajta elektronikus eszközt vásárolt. Az asztali gépek órajele eközben az év eleji 2-ről novemberre 3.06 GHz-re nőtt.

Néhány specializált gépen (pl. VIA Eden) kívül a verseny nem mutatott nagy kreativítást, inkább az árak egymás alá licitálásában merült ki. Az Apple januárban bemutatott síkképernyos iMac-én kívül a PC-k dizájnja továbbra is unalmas maradt, habár az egyenszűrke helyett a fekete szín egyre inkább kezd teret hódítani. Ezzel szemben a laptoppiac egyértelmű húzóerőnek számított, a mobilitás és a multimédia összekötése révén a Microsoft Tablet PC és Media Center projektje nagy reményekkel nézhet a jövőbe.


Bill Gates a Windows XP Tablet PC változatának bemutatásakor
A csökkenő kereslet a PC gyártókat átszervezésekre, költségcsökkentésre és létszámleépítésre kényszerítette. A HP a májusban megszerzett Compaq beolvasztásán dolgozott, az IBM pedig 15000 alkalmazottat bocsájtott el világszerte - ebből Székesfehérváron 3700-at. Az Intel és az AMD is hasonlóan cselekedett; előbbi csökkentette pénzügyi kiadásait, eladott néhány kisebb üzletrészt és kirúgott 4000 dolgozót. Az AMD az év elején rekordmennyiségű processzort gyártott, de a túlzott raktárkészletek és a csökkenő eladások őket is 2000 ember leépítésére kényszerítette. Csak a Dell Computer volt képes novelni piaci részesedését a riválisok - főként a HP - rovására.

Habár a szerverek gyártói sajátos piaci helyzetűkbol fakadóan jóval kevésbé árérzékenyek mint PC-s társaik, a "nagy vasak" előállítói sem tudták elkerülni a 2002-es év gazdasági recessziójából fakadó lassulást. A piac már második esztendeje zsugorodott, a RISC-Unix alapú masinák ára folyamatosan csökkent. Az IBM és a Dell növelte részesedését, míg az egyesüléssel lekötött HP-Compaq páros és a Sun hátrébb szorult. A kemény verseny kereskedelmi és technológiai váltást is kikényszerített. Az Intel alapú gépek terén hosszú ideje listavezető Compaq eltűnésével a HP nemcsak átvette a vezető poziciót, de a Tandemhez hasonló értékes részlegekhez is jutott. A piac koncentrálódásával a variánsok száma is csökkent, mivel a HP a PA-RISC és az Alpha szerverek 4 éven belüli kivonásárol határozott. Az Intel szerverek az év végére így is több mint 80%-os részesedéssel bírtak, és habár legtöbbjuk csupán egy vagy kétprocesszoros gép, növekvő teljesítményuk a 4 és 8 processzoros gépek piacára is növekvő hatással van.

A gazdaságilag kedvezőtlen légkör ellenére a fejlesztések korántsem torpantak meg. Majd minden gyártó bevezetette már vagy tervezi a különlegesen vékony kialakítású pengeszerverek megjelentetését, melyek a szokványos gépeknél jóval egyszerűbben menedzselhetőek és idővel a Cisco hálózati eszközeire is nagy veszélyt jelenthetnek.
A szuperszámítógép-piacot a japánok uralták. A NEC 2001 végén aktivált Földszimulátora lett a világ legnagyobb teljesítményű masinája, de főként nemzetbiztonsági célokból az amerikaiak is növelték a nagyszámítógépes projektek számát. A játékpiac és a szórakoztatóipar

Míg a technológiai ipar a recesszió mocsarában tocsogott, addig a játékipar vad rohanással töltötte a 2002-es esztendőt. A Microsoft 2001 végén megjelent Xbox konzolja jelentősen felpezsdítette a piacot, és habár nyilvánvalóan semmi esélye nem volt a világverő PlayStation 2 eladásainak befogására, a versenyre attól még jelentős hatást gyakorolt. A Microsoft milliókat fektetett az Xbox Live online szolgáltatás kiépítésére, és jelenléte méginkább megmutatkozott a szerzői jogok frontján, a "modchipek" és más játékbefolyásoló eszközök elleni háborúban.

A játékkiadók főként az újabb aranykort igérő online piac lehalászására koncentráltak, de újabb irányvonalak is jelentőssé váltak, mint a mobiltelefonok vagy a PDA-k. A Sony sikeres, előfizetéses rendszeren alapuló EverQuest játéka számtalan MMORPG megjelenését/tervezését eredményezte. A hálózati hozzáférés terjedésével - és főként a sávszélesség növekedésével - a weblapokon lévő flash/java játékok is egyre nagyobb teret hódítanak, és grafikai megjelenítésük javulásával, bonyolultságuk növekedésével szép jövő előtt állnak.
A reklámozók szempontjából 2002 a reménykedés éve volt. A növekedés megindulását az év második felére várták az elemzők, de a helyzet semmit nem változott. A várakozás mellett a webes cégek többfrontos agressziv támadást indítottak az életbenmaradás érdekében: a tartalom javulása mellett nőtt az előfizetéses zárt rendszerek száma, és a számtalan új reklámozási módszer jelent meg. Nőtt az online audió és videószolgáltatások száma, megjelentek a villogó, TV-szerű hirdetések, még több lehetőséget adva a hirdetőknek a látogatók figyelmének felkeltésére. Habár ez már jelentősen átcsúszott bosszantás kategóriába, 2003-ban ezek emelkedése várható.

A keresőpiacon a Google egyértelmű vezető helyzetbe került, a legnagyobb portál, a Yahoo pedig - történetében előszőr - nyereségessé tudott válni. A nemkivánt reklámlevelek száma rekordot ért el, mely kormányzati és technológiai ellenmegoldások tervezését is elindította. A számítógépfelhasználók a "lopakodó" marketing egyre növekvő tárházával kénytelenek szembenézni, nőtt az információszerző programok tárháza.

A zene- és videófájlok illegális online terjesztéséhez kapcsolódó kapcsolódó ügyek a helyi bíróságoktól egyenesen az amerikai Kongresszusig emelkedtek. Miközben a lemezkiadók továbbra is perekkel igyekeztek megakadályozni a különféle fájlcsere hálózatokat fejlesztő cégek muködését, a hollywoodi filmstúdiók az amerikai kormány szintjén igyekeztek kezelni a problémát, és törvényekkel szerették volna korlátozni az internetezok jogait. Az új fájlcsere hálózatok, mint a KaZaA vagy a Morpheus eközben megszilárdították pozíciójukat mint a Napster helyébe lépő utódok, a fizetős szolgáltatások azonban nem arattak sikert.


2002-ben az is nyilvánvalóvá vált, hogy a P2P-alapú fájlcsere hálózatokat még akkor sem lehet perekkel felszámolni, ha az adott hálózatot fejlesztő cég alul maradt a bíróságon folytatott küzdelemben. Az amerikai törvényhozók ezért olyan, meglehetősen átfogó lépéseket helyeztek kilátásba, mint például az összes PC beépített másolásvédelemmel való ellátása. Elképzelhető, hogy a szerzői jogok tulajdonosainak a jövőben jogában áll majd hackertámadást indítani az illegális tevékenységet folytató felhasználók számítógépe, valamint a fájlcsere hálózatok ellen. Ezek a tervek szembefordították a technológiai ipart a lemezkiadókkal és a filmstúdiókkal, sőt az utóbbiakkal szemben a hackerek is látványos online támadásokkal fejezték ki ellenérzésüket.

Mivel az eddigi próbálkozások mind eredménytelenek voltak az online zene- és videóterjesztés megfékezésében, a kiadók az internetszolgáltatókat is célba vették, és a kalóz oldalak elérésének megakadályozását, a működtetők személyes adatainak kiadását követelték tőlük. Számos nagyvállalat is értesítést kapott, hogy súlyos büntetésre számíthat ha engedi, hogy alkalmazottai a vállalati hálózaton illegális fájlcserét folytassanak.

De a pozitivum se maradjon ki a listából, megjelent az Interneten az első komoly, studióháttérrel rendelkező videóbérlési rendszer is. A szórakoztatóipar és az Internet űtközőpályán vannak, és veszteségek valószínűleg mindkét oldalon lesznek. A Linux és a nyíltforrású szoftverek megtették az első lépést a komoly szerveralkalmazások irányába, és a Red Hat vezetésével és a Sun Microsystems támogatásával folytatódtak az asztali számítógépek irányába történő fejlesztések is. Ebben kulcsszerepet a StarOffice csomag és testvére, az OpenOffice játszott. Az év folyamán a nevesebb cégek is egyre növekvő számban nyitották meg szoftvereik forrását. Megjelentek az első konzolokba épített változatok, és továbbterjedtek a mobil alkalmazásokba (PDA, mobiltelefon) szánt lebutított verziók.

Az eredeti asztali linuxterveket a Microsoft áremelései hajtották előre, és olyan egyszerű alkalmazások felváltását célozták, mint a pusztán adatrögzitési munkát végző alkalmazottak drága programjának lecserélése. Ez a jelenleg eladásokban második helyen álló SuSe kemény fellépésével ambiciózusabb tervvé változott, és mára már az üzlethálózatok is bekapcsolódtak a terjesztésbe. Míg a Microsoft a másik térfélről a veszély elhárításán szándékozik, addig az Eazel és a Corel a pálya széléről figyeli a meccset. A Sun februári belépésével utolsó nagyobb szervereladóként lépett be a játékba - helyet adva a Linuxnak saját Solaris operációs rendszere mellett-, továbbá a lépés az Intel alapú szerverek versenyképességét is javította.


A linux a PDA-kon is terjed
A Microsoft eközben néhány kiválasztott vállalatnak a Windows forráskódját átadva folytatta a nyiltforrású közösség felhigítását és számos külső céget bízott meg felmérések elkészítésével, melyek szerint a Windows alacsony fenntartási költségei miatt szerverként is jobb a Linuxnál. Válaszcsapásként a nyílt forrás elkötelezett hívei folytatták politikai agitációjukat a cég ellen. Belső mozgások is történtek, a UnitedLinux szép lassan kiegyensúlyozza a Red Hatot, a céges háttér nélküli Debian pedig egyre jobban növeli vezető szerepét.

Mindeközben a technológiai alapkutatások sem álltak meg, az egyetemeken molekuláris gépek és önjavító rendszerek öltenek testet. Az automatizált számítástechnika jelentős lépést tett előre, mikor Pennsylvania állam Egyetemének kutatói bejelentették egy olyan szoftver kifejlesztését, amelyik képes egy támadás miatt megsérült adatbázis munka közbeni kijavítására. Az Oracle és a Microsoft is megkezdték már egyszerű beépített diagnosztikai eszközök fejlesztését, miközben a kutatások terén mindig is vezető IBM fórumot nyitott a tevékenységek összehangolására.

Ugyan a fény jellemzőinek titkositási célra való felhasználása ma még a sci-fi kategóriába tartozik, de több vállalat is megkezdte a kvantumkriptográfia alapjainak lefektetését. Az Intel és az IBM által működtetett nanotechnológiai központok komoly áttörést értek el, bebizonyítva hogy az atomi szintű technológia nem csak az egyetemi laborok kiváltsága. Az IBM megépítette a világ legkisebb áramkörét, ahol atomi felszínen egyedi molekulák dominószerű folyamot alkotnak. Az Intel eközben a Harvard és más egyetemekkel közreműködve szilíciumatom-bázisú önépítő/struktuáló rendszeren dolgozik, melyek reményeik szerint egy évtizeden belül felhasználhatók egyes chipen belüli részek felépítéséhez is.


A Honda kétéves ASIMO robotjának továbbfejlesztett változatát decemberben mutatták be. Már képes üdvözlésre, emberek felismerésére és a kézmozdulatokkal jelzett irányba megy
A tudósok újfajta energiaforrások fejlesztésén is dolgoznak, melyek a jövő hordozható elektronikai eszközeit fogják táplálni kisebb, még hosszabb élettartamú műtyűröket hozva létre. A szuperkomputerek helyét növekvő arányban veszik át a megosztott számítógéphálózatok, a máskülönben kihasználatlanul dolgozó vállalati hálózatok vagy internetes gépek százainak, ezreinek ereje. A Stanford Egyetem kutatói bejelentették, hogy egy ilyen segítségével sikeresen becsülték meg egy komplex kémiai reakció sebességét.