SG.hu·

Linuxra vált a francia Nemzetgyűlés

A döntés értelmében a következő ülésidőszaktól kezdve már Linux disztribúciókat és nyílt forráskódú szoftvereket futtató számítógépeket fog használni a francia Nemzetgyűlés.

Az intézkedéstől elsősorban azt várják a Nemzetgyűlés vezetői, hogy már belátható időn belül, az alkalmazottak átképzési időszakának letelte után, jelentősen csökkenni fognak a testület informatikai költségei. A váltásra azért került sor, mert egy tanulmány szerint a Linux-disztribúciókat futtató számítógépek ugyanazoknak a funkcióknak az elvégzésére képesek, mint a Windows operációs rendszerekkel ellátott PC-k.

A képviselők irodáit a tervek szerint 2007-től látják el az új számítógépekkel. A Linux-disztribúciók mellett minden PC-re telepíteni fognak OpenOffice irodai programcsomagot, Firefox böngészőt és más nyílt forráskódú alkalmazásokat. Az átállást jövő nyárig akarják befejezni. Ugyanakkor egyelőre arról még nem született döntés, hogy a program mennyibe kerül majd, illetve hogy melyik Linux-disztribúcióra esett a döntéshozók választása. Bernard Carayon képviselő felszólította a francia kormányt, hogy kövesse a francia Nemzetgyűlés példáját és szintén álljon át Linuxra, valamint a nyílt forráskódú szoftverek alkalmazására. A politikus egyúttal kiállt a nyílt fájlformátumok használata mellett is.

Három évvel ezelőtt München város vezetői döntöttek úgy, hogy lecserélik a megszokott Windows környezetet linuxosra. Az átállás azonban különböző okok miatt csúszott és csak az idén kezdődhetett meg. Idén szeptember végén pedig a New York állam északi részén található Rome városi iskolai körzetben kezdték el alkalmazni az Intel processzoros hardveren futó Novell Linux munkaállomásokat egy kísérleti program keretében.

Az összképet pedig legfeljebb a Microsoft és a Novell által nemrég kötött megegyezés árnyékolhatja be. Ám még a redmondi konszern sem tud megálljt parancsolni a pingvines alternatíva terjedésének.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© BlackRose2006. 11. 29.. 18:49||#35
A stabilitás nem más mint illuzió. Ugynis ami mozog ami változik az nem lehet stabil, és a világ nem statikus, gyorsan és elõreláthatatlanul változik. A mult ismerete fontos, mert csak a mult alapján vagyunk képesek némileg következtetést vonni, részben megpróbálni elõrelátni a jövõt, viszont ezt csak kisebb-nagyobb valószínûségel tehetjük, és soha nem lehetünk biztosak valamiben. Ez a stabilitást kizárja. A látszat, hogy valami stabil az csak illuzió, egy olyan illuzió amelyben az emberiség évszázadok óta altatja önmagát. Valószínûleg megfigyelted a jelen fõ úgynevezett buzzword-jait (kiszámíthatóság, fenntartható fejlõdés, stb...) ezek is mind illuziók és annyira nélkülözik a természetes logikát, hogy szinte belefájdul az embernek a feje, a többség mégis elhiszi, hipnotikus erõvel hatnak ki a tömegekre. Kiszámítható jövõt igérünk, fenntartható fejlõdést... de mondja nekem meg akárki is, hogy mit is jelentenek ezek a dolgok, mi az, hogy kiszámítható? mi az, hogy fenntartható? ki tudja ezt meghatározni és ki rendelkezik megfelelõ információkkal, hogy helyettünk döntsön életünkrõl? Mert szerintem senki.

Ugyanakkor teljesen normális, hogy a világon senki sem független, hogy a külföldi dolgok kihatnak a magyar helyzetre és fordíva. És még valamit, ez a szociális világ alapjában kiveszi magának az abszolút igazságra való jogot, ugyanis pl. a szabadpiac kapitalizmust hirdetõket általában barbároknak, önzõ embereknek nevezi, pedig semmi sincs meszebb az igazságtól, ugyanis a szabad ember az teljesen tudatában van, hogy a társadalom nélkül õ maga sem létezik ezért közösségi tudata magas, segíteni is akar, és tud is, de ezt közösség által teszi, közvetlenül, ember az embernek. A szociális korlátlan állam pedig éppen ezt a közöséget tette tönkre, már annyira, hogy a család is elkülönödik, már a cvsaládon belül sem könnyû segítõkézre találni, mert a társadalom nem függ többet töllünk egyénektõl, tehát nem is érzünk érte felelõséget, majd az állam gondoskodik rajta. Csak egy valamit nem szabad elfelejteni, az állam nem tudja helyetesíteni az embert... és nem is az a célja.
© halgatyó2006. 11. 29.. 17:47||#34
Sok dolgot írtál, amiket át kell gondolnom. Addigra pedig tovább megy a SG.
(Nem tudok mindennap számítógép elé ülni. Szervizes vagyok, járom a várost és az országot és meglehetõsen sûrû a meló. Szerencsére, hogy kopogjam le:-)

Az õs-liberalizmus és õs-demokrácia valóban szép dolgok. (Nem tudok most hirtelen jobb kifejezést rá. Az általad említett közgazdászokat nem tudom hogy mikor lesz idõm elolvasni, sajna nem valószínû hogy a közlejövõben.)
Talán legutóbb akkor álltak legközelebb ezekhez az eszményekhez, amikor a pionírok nagyon kemény, áldozatos és a jövõbe tervezõ munkával lassacskán naggyá tették Amerikát. A mai USA azokból az idõkbõl él énszerintem. Az õ példájuk (is) megmutatja, hogy bármely ország ill. birodalom, régió stb. hosszabb távú felemelkedése a dolgozó középosztály megvédésén és tervezésre, álmodozásra, célok kitûzésére és kitartó, intenzív munkára érdemes állapotba hozásán múlik.

Azt hiszem, sok ember elkeseredését többek között pont az az ordító ellentét-tömeg váltja ki, ami az agyunkban meglevõ szabadság-liberalizmus és demokrácia ideál, valamint a napi tapasztalatok között feszül.

Ám egy apró kérdésem volna. Én sokat töprengtem társadalom állapotával illetve ennek az állapotnak a szükségszerû továbbfeljõdésével (pontosabban: idõbeli változások) kapcsolatos modelleken. És nekem úgy tûnik -- és ebben csekély történelmi ismereteim is megtámasztanak -- hogy az ideális, szép és vonzó õs-demokrácia és õs-liberalizmus mint mûködõ társadalmi állapot sajnos NEM STABIL, annak idõbeli változásai sajnos abba az irányba mutatnak, amely felé mostanában megyünk.

De javíts ki ha tévednék, biztos már másnak is eszébe jutottak ilyesféle modellek. A magyar helyzetet jelentõsen befolyásolják külföldi erõk, ezért ez nem tisztán tanulmányozható rendszer. De: mintha a külföld meghatározó országai-régiói is ebbe az irányba haladnának, ha az elmúlt kb. 20-30 évet nézzük.
© BlackRose2006. 11. 29.. 13:44||#33
Ja és a magántõke az nem megoldás, az csak egy "eszköz", a megoldás mint mindég az embereken múlik. Nincs automatikus, nincs mindenre való megoldás. One size fits NONE. Szóval, a megoldás éppen az, hogy hagyni kell az embereket, hogy dolgozzanak, hogy megoldásokat találjonak. És itt veszik el az idealizmus, mert a sok sok probálkozásnak nagy része sikertelen lesz, de az ami sikerül, az nyomja elõre a dolgokat, és együtt a sikertelen próbálkozásokkal az tanítja meg az embereket valamire amit elõtte nem tudtak. Ezt a tudást és tapasztalatot pedig alkalmazni lehet a következõ fordulatban. A gyözelem titka nem a siker, hanem a gyors és fejlõdõ iteráció.
© BlackRose2006. 11. 29.. 13:07||#32
""a kicsi, megfontolt és korlátlan állam hive vagyok" mintha Kunce Gárbort hallanám...nem folytatom, érted"
ne haragudj, de ha véletlen szemtõl szemben állnál velem és egy olyan életformával hasonlítanál össze mint Kunce Gábor, a teljes 130 kg-mal vetõdnék rád, és csak az Isten jószándékából maradnál egészben 😊
Kunce egy gerinctelen, és egy modern liberális, a modern liberalizmus pedig egyenessen az ellentéte a klasszikus liberalizmusnak (amit az USA-ban libertáriánizmusnak neveznek) és amit én képviselek. A modern úgynevezett neo-liberálisok a korlátlan államot akarják, valójában intervencionalisták és nevezheted õket nyugodtan szocialistáknak is.

A kicsi korlátolt állam-nak semmi köze Kunce-hez, inkább John Locke, David Hume, Thomas Jefferson stb. azok akik "kitalálták".

NEM LÉTEZIK politikai párt ami ma azt képviseli amirõl én irok, a jobb-oldal az a nemzeti és konzervatív eszméket képviseli, de manapság teljesgõzzel intervencionalista és szociális politikán keresztül, a baloldalnak meg egyenessen ez az alapja, mindkettõt rühelem amennyire csak lehet, (persze Kunce és modern liberálisai egy picit elõl járnak - mármint a rühelést illetõen).

Nem a szabad tõke miatt szenvedünk vért, hanem az intervencionalizmus miatt ami azt eredményezi, hogy a tõke privilégiákat élvez, érdekvédelembõl áll az egész [email protected] világ, nem szabadversenybõl hanem kopasz érdekvédelembõl. Az állam az aki ezeket az érdekeket védi, a nagyobb tõke jobban megvásárolhatja az állam védelmét, ezért lenne jó ha az állam ilyesmivel nem is foglalkozna, és SENKINEK nem védené az érdekét. Nem azonkívül, hogy az életét, vagyonát és szabadságát védené, mert az államnak ez kellene, legyen a dolga.

Idealizált kép... Igaz, viszont minden terv minden mintakép idealizált és éppen ez az ami lehetõvé teszi, hogy olyan dolgokat észleljünk amilyeneket egyébként nem tudnánk. A realitás, persze megrendithetetlenül vág korlátokat az idealizált világ kiépítésénél, viszont kötelességünk kellene legyen, a lehetõ legjobban megközelíteni ezt az ideális pontot (persze lehetetlen), viszont nagyon nagy baj van amikor az ideális ellenkezõjét tartjuk jónak és azt valósítsuk meg. Persze sokszor könnyebb az út, de biztos a vész az út végén.
Nincs olyan ország amilyet leírtam, sajnos volt egy idõszak amikor ezt akarták megvalósítani (a 19 században, az ipari forradalom ennek az eredménye volt), de a feudalizmus maradványait nem lehetett gyorsan eltüntetni és a szabadkapitalizmust tévessen köpködték le, mert valójában a szegénység nem a kapitalizmus terméke volt (szegény napról napra kevesebb volt - a nyugat és fõleg az USA életszinvonalának növekedése egyenessen a szabadkapitalizmusnak köszönhetõ), hanem a feudalizmus maradványa. Persze nem volt elég idõ, hamar letértek az útról és az intervencionalizmus korszaka kezdett virágozni, ami a hetvenes évekre érte el a csúcspontot, aztán Reagan és Thaecher idejében lazitani kezdett, de az elmúlt 10 évben újra nem látott magasságokat ért el.

Tudod ha egy rakás vasra ráfogják, hogy az repülõ attól az még nem fog repülni, mégha az állambácsi fogja rá akkor sem. A monetáris politika pedig ma így mûködik, azt mondják, hogy ez a darab papír érték, és ezt csak az állambácsi mondja, semmi fedezék nélkül (a dollárnak volt utoljára fedezéke de az is elvesztette 1971-ben), ez a másik ok, a szarnak, és el kell fogadni a pénzt mert az állam garantál érte és mert törvényes fizetõeszköz, miközben a garancia csak az, hogy nem szalad mindenki a bankba, ha csak 5% bemenne a bankba és kérné a pénzét, az állam garanciája szart sem érne, olyan pénzügyi és gazdasági összeomlás lenne, hogy a II. VH elõtti gyerekjáték lenne. Pl. csak a szeptember 11. New Yorki támadást követõen az emberek 800 milliárd dollárt veszítettek az államilag garantált pénzükbõl, és persze senki nem felelt, mert a tõzsde ugye iumagináris dolog. Már ne haragudj, de amikor megvetted a részvényeket, nem imagináris hanem valós pénzt attál értük... na de ez komolyan off topic és nincs sok értelme a dumának, olvasd el a lenti hozászólásomban említett könyveket.
© halgatyó2006. 11. 29.. 09:26||#31
Eléggé ellentmondásos dolgokat írsz, vagy én nem értem. Egyfelõl bizonygatod, hogy az állam néha milyen szükséges, de meglehetõsen rövid és gyengécske érvekkel. Utána részletesen kifejted, hogy az állam miért rossz a szabad tõkével szemben. Hmm...
"a kicsi, megfontolt és korlátlan állam hive vagyok" mintha Kunce Gárbort hallanám...nem folytatom, érted.

Sokan itt Magyarországon vért szenvedünk ennek a szabad tõkének a mérhetetlen arroganciájától, falánkságától, mindenhová behatolásától. Az államapparátust, a sajtót, az emberek agyát lassan teljesen birtokba veszik. Hiába van kis számú értelmes ember, a seggagyú tömeg leszavazza õket. Ez a karikatúrája csak annaka demokráciának, aminek a terjesztése érdekében bombázgatnak szertefelé.

Ennyit arról, hogy -- mint írod -- "az emberek megbízzák az államot..." erre meg arra. Dehogy bízzák meg! Az emberek kiszolgáltatottak, alulinformáltak, megvezetettek, és sem szavuk sem lehetõségük nincs. A hatalom egyre nyíltabban csinál amit akar, egyre gátlástalanabbul tapossa le a dolgozó középosztályt. Ehehz már az állam eszközeire sincs szüksége. A hatalom és az állam (a korábbi értelemben vett "állam") egyre inkább kezd különválni

Az államnak a fegyveres erõ adja a jogokat már 10ezer éve. És itt, magyarországon is, hiába hazudnak összevissza a demokráciáról azok, akik a szólás szabadságát BIRTOKOLJÁK és nem adják ki a kezükbõl.

Amit Te írsz, az egy idealizált kép, SAJNOS. Mondj egy országot bárhol a világon, ahol az állam úgy mûködik, csak közleítõleg is, ahogy leírtad.

Csak egy még megjegyzés. "nem hatalmazhatják fel, hogy valakitõl elvegyen valamit és másnak adja" nos, elvenni nemcsak "állami" erõvel lehet, hanem gazdasági trükkökkel is. Elektronikus pénz "gyártással", uzsorakamattal, anyagi ellehetetlenítéssel. És egyre inkább azzal fosztják ki az embereket. Az erõ alkalmazása csak a végsõ stádium, amikor a megcélzott személy nem akarja elhagyni a lakását.

A szabadság fontos neked. De kinek a szabadsága? Valahogy az az érzésem, hogy a hajléktalanok szabadságát és a munkájukat elveszítõ emberek rettegését a jövõtõl Te még nem élted át. A szabad rettegés szabadságát. A végigdolgozott évtizedek szabadságát, amely után a nehezen összegyûjtött vagyon és a létezéshez szükséges élethelyzet lassan olvadásnak indul. Miközben egyfolytában hallod az angyalok karát: " a magántõke a csodálatos... a magántõke a megoldás mindenre ... szeresd a magántõkét és az is szeretni fog téged..." és akik a kórusban vannak, azok valahogy nem kell féljenek a jövõtõl.
© remark2006. 11. 28.. 11:34||#30
"Namost, az hogy egy cég US-ben és EU-ban is beperel valakit azért nem egészer egyezik meg azzal, hogy us kormány által kezdeményezett perekhez csatlakozik az eu, szerintem."
Pont az elobb irtam (jobban mondva ideztem), hogy nem igy van. Szoval megegyszer:
Nem cegek pereltek az MS-t se az USA-ban se az EU-ban. Cegek panaszt nyujtottak be (versenyellenes magatartast kifogasolva) ami utan az allam (EU-ban is, es az USA-ban is) vizsgalatott inditott (merthogy jelen renszerben az allam hivatott fellepni ilyen esetekben).
Mivel mikor az EU-hoz panaszt nyujtottak be, az USA-ban mar állt a bál, igy az EU igaz hogy lefojtatta a vizsgalatot, de az itelethirdetessel vart.
Az EU vs. MS ugyrol nagyon jo linket kuldott valamikor meg TeFigyeljHaver: EU vs. MS antitrust case
Idezet az egyik itt belinkelt hirbol:
"Joining a slew of federal and state investigations in the United States, the European Commission is probing a complaint about Microsoft's (MSFT) licensing practices."
Ugyhogy nem csak en fogalmazok igy hogy az EU csatalkozott, hanem mas is. (Es mellesleg szerintem ez tortent, az USA-ban mar folyo vizsgalathoz hasonlo vizsgalatot kezdemenyezett az EU is. Igy ezt csatlakozasnak hivjuk, nem?)

"Ráadásul érdekes módon, amikor az eu elkezdte mplayer miatt cincálni az MS-t nekem nagyon úgy rémlik akkori hírekbõl, hogy az usákok kopogtattak, hogy jaj annyira nem kéne ezt igazán fitogtatni, csak EU-t ez nem hatotta meg, és végigvitte az egészet."
Azok az usakok akik kopogtattak akkor nem azok az usakok voltak akik az MS ellen pert nyertek (ugyezseg, vagy a USA tagallamai), vagy elmarasztalo iteletet mondtak ki (az iteletet meghozo birok). Ez ertheto is, nem? Az USA-ban is van akinek ez, van akinek meg az a velemenye... Meg szep hogy ha az EU eljarast indit, akkor lesznek olyan usakok akik ezt kifogasoljak.

"Nem divatból támadom az EU-t. Nem is érzem úgy, hogy ez támadás lenne."
En sem divatbol "vedem" ilyen esetekben, szimplan szeretek a tenyekhez ragaszkodni.

"szerintem egyértelmûen belátható, hogy abban hogy valamit ilyen elszántsággal csak azért is végigvisz erõsen szerepet játszik a bizonyítási kényszer."
Szerintem pedig errol szo nincs, legalabbis jelen esetben (MS vs. EU). En sose mondtam hogy az ertelmes (azaz hatasos) lepes volt hogy mediaplayer nelkuli Windowst adattak ki az MS-sel. De ez a kerdes nem errol szol, lassuk be. Szolhatna (es a valosagban szol is) barmilyen mas programrol amit az MS ingyen ad a Windows melle. Nincs nalam a bolcsek kove, de annyit azert mindneki belathat, hogy ezzel kapcsolatban igencsak megy a vita az egesz vilagban, hogy az MS arukapcsolasi gyakorlata az most hosszutavon jo-e a felhasznalonak, vagy sem. Van aki szerint ez tok jo, van aki szerint meg nem. Es mindket oldalon allnak "szakertok", felhasznalok, politikusok, birok (akik birosagi iteletben is komondtak a velemenyuket), egyetemi tanarok stb. En elfogadom a masik oldal erveit, de az a kerdes teljes torzitasa mikor megprobaljuk elbagatelizalni az ugyet es megprobalni nevetsegesnek beallitani olyan kerdesekrol valo vitat, ami ennyire megosztja az embereket.
Szamomra meg mindig az a legkevesebe felfoghato hogy hogyan lehet figyelmen kivul hagyni pl. azt, hogy az MS ellen tobb elmarasztalo itelet is szuletett. Az USA-ban. Ez az egesz csak azt bizonyitja hogy az MS teljesen jogosan kifogasolhato piaci magatartast folytatott, es mivel az USA-ban az MS-re kiszabott "buntetes" vegul mindenfele hatast kivaltott csak epp azt nem erte el hogy az MS hagyjon fel a sokat kritizalt modszereivel, igy meg folytat is a mai napig. Tehat azert, mert bar az MS nem tette jol amit tett, az itelet gyenge volt (volt ott lobbi boven), igy mara mar ugy emlekezunk vissza a kerdesre, mintha abban az MS-nek lett volna igaza? Legalabb a tenyeket lassuk tisztan.
© Yv@n2006. 11. 28.. 10:03||#29
Namost, az hogy egy cég US-ben és EU-ban is beperel valakit azért nem egészer egyezik meg azzal, hogy us kormány által kezdeményezett perekhez csatlakozik az eu, szerintem. Az, hogy a piaci helyzettel való visszaélésre vezethetõ vissza az egész nyilvánvaló.

Ráadásul érdekes módon, amikor az eu elkezdte mplayer miatt cincálni az MS-t nekem nagyon úgy rémlik akkori hírekbõl, hogy az usákok kopogtattak, hogy jaj annyira nem kéne ezt igazán fitogtatni, csak EU-t ez nem hatotta meg, és végigvitte az egészet.

Nem divatból támadom az EU-t. Nem is érzem úgy, hogy ez támadás lenne. szerintem egyértelmûen belátható, hogy abban hogy valamit ilyen elszántsággal csak azért is végigvisz erõsen szerepet játszik a bizonyítási kényszer.
© remark2006. 11. 28.. 08:55||#28
"nem MS szerverek MS szerverekkel es desktopokkal valo kompatibilitasi nehezsegei"
Itt persze nem kompatibilitasra hanem interoperabilitasra gondoltam, de ezt ugyis tudjatok...
© remark2006. 11. 28.. 08:47||#27
"Beperelték igen, cégek, nem a kormány. Nem ugyanaz."
Olvasd el akkor valahol az US vs. MS trosztellenes pert, a wikipedian is fent van: US vs. MS
Egy rovid idezet belole: "...a court case filed against Microsoft Corporation on May 18, 1998 by the United States Department of Justice (DOJ) and twenty U.S. states."
Szoval ki perelt be es kit?

"És az eu egyáltalán nem az ott zajló perekhez csatlakozott."
Azok a cegek, es par masik is, akik az USA-ban panasszal eltek, es ezert aztan az ugyezseg hivatalbol eljarast inditott, panasszal eltek az EU-ban is, igy az EU hivatalbol eljarast inditott. Mi a kulonbseg? Raadasul az EU-s itelethirdetessel megvartak az USA-ban zajlo per lezarasat. A ket ugy nemcsak hogy osszefugg, hanem ugyanarrol is szol, es itt a 2 fo temara celzok ami vizsgalodast valtott ki nalunk is es a tengerentulon is: 1) middleware sw piaci helyzet (IE, media player, viruskereso stb.) 2) nem MS szerverek MS szerverekkel es desktopokkal valo kompatibilitasi nehezsegei.
Abba az aprosagba meg teljesen felesleges belekapaszkodni hogy az USA-ban az IE vitte az ugyet, az EU-ban meg a WMP, mert a vita ugyanarrol szol.

"WMplayer mentes win csak az eu-ban van az eu vergõdésének következménye képpen. Az is kizárólag erõfitogtatás eredménye volt."
Ebben nem ertunk egyet. Szerintem napjainkban nepszeru az EU-t tamadni mindenfele dologert, az MS ugy csak egy a sok kozul.
Ha az EU vergodik, akkor az USA kifejezetten haldoklik, mivel ott joval tobb ilyen jellegu "erofitogtato" per zajlott ahol az allam az "erejet bizonyitando" "kepes volt elrendelni" (ironikus smiley nincs?) az MS 2 reszre valo osztasat, ami iteletet persze (szerintem) nemi lobbi hatasara megvaltoztattak.
© BlackRose2006. 11. 28.. 00:37||#26
Ami a Linux alkalmazását illeti, az ég világon semmi kifogásom, viszont a módszer miszerint vagy fehér vagy fekete minden, na azt nem tudom elfogadni. Tehát mégegyszer ha Linux jobban megfelel akkor legyen Linux ha nem akkor Windows vagy XYZ.

Az #5... szerintem ott kell a pénzt elkölteni ahol a legtöbb értéket kapjuk, ha ez külföldrõl van akkor OK, ott költsék el, ha van belfödrõl akkor annál jobb, de mégegyszer a vagy fekete vagy fehér filozófiát dobjuk a szemétbe, nem biztos, hogy a belföldon elköltött pénz több értéket eredményez mint a külföldön elköltött pénz, és mint adófizetõ nekem az a fontos, hogy a pénzemért minnél több értéket kapjak én is és az ország is ahol élek. Téves az a felfogás, hogy egy egyszerû pénz-átcsoportosítás (az állam beszedi a pénzt) - tehát nem termelt értéket használ, hanem beszedett pénzt az adókból - a gazdaság és az ország javára megy. Fõleg akkor nem ha ez a "vásárlás" nem eredményez semmi hozzáadott értéket.

Nem beszélve, hogy a meglévõ szakembereket nemproduktív munkafolyamatba köti le (ahelyett, hogy értékeset termeljenek - fejleszenek, vacakolnak a supportal stb.), még az a probléma is fennáll, hogy nem is rendelkezünk megfelelõ számú megfelelõ szakemberel, az meg, hogy most 2 hetes szuperfast tanfoljamokon "kiképzett" embereket fizessen az állam, miközben semmi értéket nem kap, az már tényleg nem hiszem, hogy az amit szeretnénk. Kivéve ha magunk nem vagyunk ilyen Opportunity Hunter-ek. ("...hát nekem szuperjó, bemegyek reggel a melóba, aztán elolvasom az emailt, átutalom Jozsikának (õ az egyetlen aki tud valamit), majd böngészem a netet, aztán lemegyek kajálni, elszívok 1-2 cigit, majd válaszolok még 1-2 email-ra, és indulok haza... ...néha pedig egy hetes tanfoljamra megyek az állam költségén, megtanulni fából vaskarikát csinálni...") gondolom ismert ez a forgatókönyv, és ez nem hiszem, hogy jól elköltött pénz lenne. És Józsika meg... hát õ az aki napi "36" órát dolgozik... ...és ritkán küldik tanfoljamra, mert ha elmegy akkor semmi sem mûxik...