BlackRose#32
""a kicsi, megfontolt és korlátlan állam hive vagyok" mintha Kunce Gárbort hallanám...nem folytatom, érted"
ne haragudj, de ha véletlen szemtől szemben állnál velem és egy olyan életformával hasonlítanál össze mint Kunce Gábor, a teljes 130 kg-mal vetődnék rád, és csak az Isten jószándékából maradnál egészben :)
Kunce egy gerinctelen, és egy modern liberális, a modern liberalizmus pedig egyenessen az ellentéte a klasszikus liberalizmusnak (amit az USA-ban libertáriánizmusnak neveznek) és amit én képviselek. A modern úgynevezett neo-liberálisok a korlátlan államot akarják, valójában intervencionalisták és nevezheted őket nyugodtan szocialistáknak is.
A kicsi korlátolt állam-nak semmi köze Kunce-hez, inkább John Locke, David Hume, Thomas Jefferson stb. azok akik "kitalálták".
NEM LÉTEZIK politikai párt ami ma azt képviseli amiről én irok, a jobb-oldal az a nemzeti és konzervatív eszméket képviseli, de manapság teljesgőzzel intervencionalista és szociális politikán keresztül, a baloldalnak meg egyenessen ez az alapja, mindkettőt rühelem amennyire csak lehet, (persze Kunce és modern liberálisai egy picit elől járnak - mármint a rühelést illetően).
Nem a szabad tőke miatt szenvedünk vért, hanem az intervencionalizmus miatt ami azt eredményezi, hogy a tőke privilégiákat élvez, érdekvédelemből áll az egész [email protected] világ, nem szabadversenyből hanem kopasz érdekvédelemből. Az állam az aki ezeket az érdekeket védi, a nagyobb tőke jobban megvásárolhatja az állam védelmét, ezért lenne jó ha az állam ilyesmivel nem is foglalkozna, és SENKINEK nem védené az érdekét. Nem azonkívül, hogy az életét, vagyonát és szabadságát védené, mert az államnak ez kellene, legyen a dolga.
Idealizált kép... Igaz, viszont minden terv minden mintakép idealizált és éppen ez az ami lehetővé teszi, hogy olyan dolgokat észleljünk amilyeneket egyébként nem tudnánk. A realitás, persze megrendithetetlenül vág korlátokat az idealizált világ kiépítésénél, viszont kötelességünk kellene legyen, a lehető legjobban megközelíteni ezt az ideális pontot (persze lehetetlen), viszont nagyon nagy baj van amikor az ideális ellenkezőjét tartjuk jónak és azt valósítsuk meg. Persze sokszor könnyebb az út, de biztos a vész az út végén.
Nincs olyan ország amilyet leírtam, sajnos volt egy időszak amikor ezt akarták megvalósítani (a 19 században, az ipari forradalom ennek az eredménye volt), de a feudalizmus maradványait nem lehetett gyorsan eltüntetni és a szabadkapitalizmust tévessen köpködték le, mert valójában a szegénység nem a kapitalizmus terméke volt (szegény napról napra kevesebb volt - a nyugat és főleg az USA életszinvonalának növekedése egyenessen a szabadkapitalizmusnak köszönhető), hanem a feudalizmus maradványa. Persze nem volt elég idő, hamar letértek az útról és az intervencionalizmus korszaka kezdett virágozni, ami a hetvenes évekre érte el a csúcspontot, aztán Reagan és Thaecher idejében lazitani kezdett, de az elmúlt 10 évben újra nem látott magasságokat ért el.
Tudod ha egy rakás vasra ráfogják, hogy az repülő attól az még nem fog repülni, mégha az állambácsi fogja rá akkor sem. A monetáris politika pedig ma így működik, azt mondják, hogy ez a darab papír érték, és ezt csak az állambácsi mondja, semmi fedezék nélkül (a dollárnak volt utoljára fedezéke de az is elvesztette 1971-ben), ez a másik ok, a szarnak, és el kell fogadni a pénzt mert az állam garantál érte és mert törvényes fizetőeszköz, miközben a garancia csak az, hogy nem szalad mindenki a bankba, ha csak 5% bemenne a bankba és kérné a pénzét, az állam garanciája szart sem érne, olyan pénzügyi és gazdasági összeomlás lenne, hogy a II. VH előtti gyerekjáték lenne. Pl. csak a szeptember 11. New Yorki támadást követően az emberek 800 milliárd dollárt veszítettek az államilag garantált pénzükből, és persze senki nem felelt, mert a tőzsde ugye iumagináris dolog. Már ne haragudj, de amikor megvetted a részvényeket, nem imagináris hanem valós pénzt attál értük... na de ez komolyan off topic és nincs sok értelme a dumának, olvasd el a lenti hozászólásomban említett könyveket.