Gyurkity Péter

IBM: rajtra készen a 45 nanométer

Az új gyártástechnológiával készült első áramköröket négy gyártó mutatta be közösen. A fejlesztők elégedettek, és legalább 30 százalékos gyorsulásról beszélnek a 65 nanométeres elődökhöz képest.

Bár asztali vonalon - az Intel jóvoltából - csak nemrég kóstolhattunk bele a 65 nanométeres technológia nyújtotta előnyökbe, az ágazat legnagyobb szereplői már az utódokon dolgoznak. Az IBM, az AMD partnerévé vált Chartered, az Infineon, valamint a Samsung közös kutatócsapata a napokban állt elő az első eredményekkel, amelyek meglehetősen biztatóak a jövőre nézve. A gyártók megnyugodtak, hogy továbbra is járhatónak bizonyult az eddigi út, alacsony energiájú CMOS eljárásuk valóban kivitelezhető.

A Nagy Kék 300 mm-es ostyákkal dolgozó East Fishkill-i üzemében ugyanis előállították az első működő áramköröket, vagyis sikerrel zárult a próbagyártás. Közlemény az Infineon által szállított I/O elemeket, a szövetség által kifejlesztett beágyazott memóriát említi, külön kiemelve a német memóriagyártó tesztelésre szánt komponensét, amelynek segítségével közelebbről szemügyre vehetik az ostyák működését, az architektúra nyújtotta előnyöket. A vizsgálatok pozitív eredménnyel zárultak, a kisebb csíkszélesség révén tovább növelhetik a teljesítményt, ezzel egy időben csökkentve az áramfelvételt.

A gyártók mérése szerint a 45 nanométeres technológiával előállított eszközök teljesítménye legkevesebb 30 százalékkal haladja meg az elődökét. A következő generációs kommunikációs rendszerekbe szánt fejlesztésekre azonban még várni kell, hiszen az eljárást a tervek szerint legkorábban 2007 végére állítják hadrendbe az IBM, a Samsung és a Chartered üzemeiben. Természetesen a számítógépeknél sem kell lemondanunk az újításokról, hiszen az Intel már jó ideje dolgozik a csíkszélesség lefaragásán, a Chartered pedig az AMD partnereként nyilvánvalóan ezen a téren is hasznosítja majd a fejlesztést, nem beszélve az AMD-IBM szövetségről.

Minden készen áll tehát a 2007-es váltásra, amit a processzorgyártók egymást túlígérve már jó előre meglebegtettek a szemünk előtt. A technológia hasznosítására nyilvánvalóan több területen is sor kerül, így kíváncsian várjuk a jövőre megjelenő újdonságokat, a mobiltelefonoktól és PDA-któl kezdve a laptopokon és asztali számítógépeken át a szerverekig és munkaállomásokig.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • mir #17
    meg arrol, hogy a tobbszalusitas igen kemenyen megnoveli a fejlesztesi koltsegeket (tapasztalat)
  • dez #16
    Persze, van pár feladat, amit nem nagyon lehet többszálúsítani, de ez nem indokolja, hogy ilyen kevés többszálú program van: jópár fajta programból (tömörítő, renderer, stb.) van többszálas, csak épp mindegyik fajtából csak néhány, pedig ugye több is lehetne. Játékmotorból is van 1-2, ami tudja ezt (legalábbis 2 szálat), és bizonyára lesz több is. Inkább arról van itt, ezeknél szó, hogy eddig kevés dualcore proci volt a piacon.
  • mir #15
    teljesen jol ertettem, hogy mire gondolt, de az a helyzet, hogy nem veletlenul van olyan keves tobbszalu app, csomo mindent egyszeruen nem lehet ertelmesen tobb szalra bontani.
  • dez #14
    Szerintem is arra gondolt.
    Programozáson meg arra, hogy viszonylag kevés többszálú (olyan értelemben, hogy a fő feladatot több szálon valósítja meg) program van.
  • Power #13
    El kell, hogy keserítselek, a POWER6 65nm-en jön, sőt a POWER6+ is nagyvalószínűséggel.
  • Power #12
    Az intel is készített már aszinkron procit(a Pentium1-nél 4-6x jobb számítási teljesítmény/W), de akkor is az volt a konkluzió, hogy sokkal költségesebb kifejleszteni, mind időben, mind szellemi erőforrásban, hogy nem érné meg.
    Egyébként szerintem Nexus6 arra gondolt, a mai azaz szinkronprocikban, a két vagy több mag egymáshoz képest aszinkron.
  • mir #11
    mondanal egy ilyen procit? mert szerintem baromira nincsenek ilyenek csak experimentalis allapotban... legutobb a SUN probalkozott egy asszinkron procival, 2001 magassagaban lettek keszen vele, 8 bites volt, es hozta egy 8086os teljesitmenyet. azota nem kovetem az eziranyu fejleszteseket, de ebbol azert lehet extrapolalni arra, hogy most milyen ,,sebessegre'' kepesek ezek a cumok.
    Es tenyleg varom a linket egy _letezo_ asszinkron processzorrol mert erdekel.
    Itt jegyzem meg meg halkan, hogy asszinkrom processzorok eseten a ,,mag'' fogalom nem ertelmezett, de tegyuk fel, hogy csak elgepelted amikor vegrehajtoegyseget akartal irni es nem arrol van szo hogy fingod sincs mirol beszelsz csak valahol valamikor olvastal rola hogy ez rulez.
    egyebkent atallni ilyen procikra torteno fejlesztesre finoman szolva is kurvara nem trivialis.
  • NEXUS6 #10
    Sajnos hiába vannak már többmagos procik, amelyek párhuzamos asszinkron módon is tudnak működni, ha senki nem akar átállni olyan programozásra, amik ezt ki is használnák.

    Akkor marad az ilyen technológiai finomítgatás, egyre nagyobb ráfordítással egyre kisebb teljesítmény növekedést elérve.
  • halgatyó #9
    Szerinted vonható határ a kettő között?
  • mir #8
    :) fejlodik az is nemkell beszarni az hogy te nem latod csak annyit jelent hogy nem ismered es nem erted a fejlesztes mibenletet