SG.hu·
Új feszített szilícium-technológiát mutatott be az IBM
A Nagy Kék elkészült a szilícium-germánium-alapú chiptechnológia legújabb generációjával, amely ígéretük szerint pusztán saját megoldásai révén megduplázhatja a mobil és vezetéknélküli eszközök sebességét.
Az IBM közleményben rántotta le a leplet a 8HP névre keresztelt, negyedik generációs gyártási technológiáról, amely a 130 nanométeres csíkszélességgel készülő chipek gyártását gyorsíthatja fel, mégpedig a költségek csökkentésével. A 8HP mellett egy alacsony fogyasztású változat is készül, a 8WL, amely elsősorban vezetéknélküli eszközökben terjedhet el, megnövelve azok élettartamát, de sok egyéb területen, akár a GPS-technológia terén is változásokat hozhat. Az új félvezetők ugyanis a korábbi 100 helyett immár akár a 200 GHz-es frekvencia használatát is lehetővé teszik, így kétszeres növekedést jelentenek az előző generációhoz képest.
"A szilícium-germánium technológia egyre nagyobb hatást gyakorol a fogyasztói eszközök fejlesztésére. Az IBM 1989-ben mutatta be a technológiát, és az elmúlt években a SiGe forradalmasította a vezetéknélküli eszközök gyártását" - jelentette ki Bernie Meyerson, az IBM Systems & Technology Group szakembere. A más néven feszített szilíciumként ismert technológiát azonban nem csak az IBM fejleszti: az Intel már 2002-ben bejelentette új, 90 nm-es technológiáját, amely a harmadik generációs mobil készülékek térhódítását volt hivatott felgyorsítani. A processzorgyártó szintén a technológia legfőbb előnyét igyekezett kihasználni. Az áramkörökben a szilíciumatomok közé helyezett germániumatomok okozta feszülés gyorsabb elektronáramlást eredményez, így - amint azt az IBM mostani bejelentése is mutatja - megnövelhető az alkalmazott frekvencia.
A 200 GHz-es álomhatár elérésének terve sem újdonság. Az Infineon már két évvel ezelőtt kacérkodott ennek megvalósításával, és saját technológiájuk - amelyet elsősorban kommunikációs chipek számára fejlesztettek ki - állításuk szerint akár 200 GHz-es órajel, illetve 40 gigabit/másodperc vonalsebesség elérésére is módot adott. A célt azonban a jelek szerint az IBM érte el elsőként, amely szemmel láthatóan a jelenleg 1,6 milliárd dolláros piac jelentős kibővítésére törekszik. A közlemény szerint az új chipeket számos területen felhasználhatják, a kisméretű, autóknál alkalmazott érzékelőktől a mobiltelefonokon át a vezetéknélküli, GPS-készülékekig.
Az érdeklődők számára a hivatalos közlemény szolgál technikai részletekkel.
Az IBM közleményben rántotta le a leplet a 8HP névre keresztelt, negyedik generációs gyártási technológiáról, amely a 130 nanométeres csíkszélességgel készülő chipek gyártását gyorsíthatja fel, mégpedig a költségek csökkentésével. A 8HP mellett egy alacsony fogyasztású változat is készül, a 8WL, amely elsősorban vezetéknélküli eszközökben terjedhet el, megnövelve azok élettartamát, de sok egyéb területen, akár a GPS-technológia terén is változásokat hozhat. Az új félvezetők ugyanis a korábbi 100 helyett immár akár a 200 GHz-es frekvencia használatát is lehetővé teszik, így kétszeres növekedést jelentenek az előző generációhoz képest.
"A szilícium-germánium technológia egyre nagyobb hatást gyakorol a fogyasztói eszközök fejlesztésére. Az IBM 1989-ben mutatta be a technológiát, és az elmúlt években a SiGe forradalmasította a vezetéknélküli eszközök gyártását" - jelentette ki Bernie Meyerson, az IBM Systems & Technology Group szakembere. A más néven feszített szilíciumként ismert technológiát azonban nem csak az IBM fejleszti: az Intel már 2002-ben bejelentette új, 90 nm-es technológiáját, amely a harmadik generációs mobil készülékek térhódítását volt hivatott felgyorsítani. A processzorgyártó szintén a technológia legfőbb előnyét igyekezett kihasználni. Az áramkörökben a szilíciumatomok közé helyezett germániumatomok okozta feszülés gyorsabb elektronáramlást eredményez, így - amint azt az IBM mostani bejelentése is mutatja - megnövelhető az alkalmazott frekvencia.
A 200 GHz-es álomhatár elérésének terve sem újdonság. Az Infineon már két évvel ezelőtt kacérkodott ennek megvalósításával, és saját technológiájuk - amelyet elsősorban kommunikációs chipek számára fejlesztettek ki - állításuk szerint akár 200 GHz-es órajel, illetve 40 gigabit/másodperc vonalsebesség elérésére is módot adott. A célt azonban a jelek szerint az IBM érte el elsőként, amely szemmel láthatóan a jelenleg 1,6 milliárd dolláros piac jelentős kibővítésére törekszik. A közlemény szerint az új chipeket számos területen felhasználhatják, a kisméretű, autóknál alkalmazott érzékelőktől a mobiltelefonokon át a vezetéknélküli, GPS-készülékekig.
Az érdeklődők számára a hivatalos közlemény szolgál technikai részletekkel.
