SG.hu·2006. május 29.

Száműzné a netcenzúrát az Amnesty International

Az emberi jogi csoport új kampányt indított, amelyben az internetezők segítségére számítanak. A cél a világhálón alkalmazott cenzúra visszaszorítása, a nagyvállalatok eltántorítása a kormányzati politika támogatásától.

Az internetes kampány keretében a cenzúrát alkalmazó kormányokat és az őket esetenként támogató, illetve a körülményekhez alkalmazkodó nagyvállalatokat veszik célba. A 45. születésnapját ünneplő szervezet szerint az internet korlátozása a szabadságot fenyegető legújabb veszély, és mint ilyen, a felhasználókkal együtt közösen elutasítandó.

"A világháló hatalmas és erős eszköz. Egyes kormányok azonban korlátozzák állampolgáraik hozzáférését, sőt elzárnak olyan személyeket, akik a demokráciáról és szabadságról fejtik ki véleményüket. Azt szeretnénk elérni, hogy a kormányok hagyjanak fel ilyen jellegű intézkedéseikkel, a nagyvállalatok pedig ne támogassák őket céljaik megvalósításában" - jelentette ki Kate Allen, az Amnesty brit részlegének igazgatója. Ebben a felhasználók segítségére számíthatnak: a weboldalon elindított petícióban bárki jelezheti támogatását.

Az elmúlt hónapokban visszatérő téma volt a netcenzúra, ahogy egymás után érkeztek hírek a kínai, vietnami, iráni, tunéziai, sőt izraeli intézkedésekről. A szórásból internetes cégek sem maradtak ki: a Yahoo Kínában került kényelmetlen helyzetbe egy felhasználó letartóztatásának állítólagos segítése miatt, a Google pedig az új oldalán alkalmazni kívánt cenzúra révén került rivaldafénybe.

A mintegy 100 országban jelen lévő, 1,8 millió támogatót maga mögött tudó szervezet azonban nemcsak az egyértelműen elnyomó kormányokat támadja. A legutóbbi jelentésükben az Európai Uniót is elmarasztalták, amiért helytelenül állnak hozzá a terrorizmus és a szabadságjogok kérdéséhez. Emlékezetes az adatmegőrzési direktíváról folytatott vita, amelynek során 12, 24, illetve 6 hónapos időtartam került szóba - az EU szerint ezzel megkönnyítik a hatóságok munkáját, míg az ellenzők elsősorban jogaikat féltik.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Pinokkió emojik miatt indulnak vizsgálatok Németországban Az Egyesült Államok portált hoz létre az európai tartalmi tilalmak megkerülésére Francia razzia és amerikai visszavágás a közösségi média szabályozásáért Az amerikai kormány „semmit sem zár ki”, ha az X-et betiltják az Egyesült Királyságban Anglia a meztelen képek blokkolására kötelezi a techcégeket Szociopata kapzsisággal vádolja a tech cégeket az Amerikából kitiltott brit „Még csak arra sem veszik a fáradságot, hogy kitaláljanak egy koherens indoklást”Miért olyan törékeny a mai internet?Amnesty International ↗

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

LowEnd: pont az ilyesmire reflektáltam azzal, hogy a jogi kitételeknek való megfelelés az interneten NEM cenzori tevékenység.
Gyerekpornó, bérgyilkos felbérlése, satöbbi: ezeket a törvény TILTJA, azért nem szerepelnek az interneten, de semmi köze a cenzori munkához.

Cenzori munka pl. USA-ban európai filmek meg- illetve újravágása, mert bírálják a fennálló rendszert, esetleg annak vezéregyéniségeit. És valóban, Kínából lehet hallani ilyeneket, amiket turul16 is mond, de ezeket azért szintén illik fenntartásokkal kezelni.
Ez ugyanaz a tészta, mint a Közel-Kelet "demokratizálása" -> nem kérték, nem akarják, nem is érdekli õket. (Na persze, mint tudjuk, az olaj euróban történõ elszámolásának inkább van köze az USA közel-keleti tevékenységéhez, ez a demokrácia-zászlóshajó csak egy hangzatos érv... aki ismeri valamicskét a történelmet, talál ilyesmit)
És mellesleg valóban nincsen közünk más országok belügyeihez. És nekik sem az EU-éhoz.

"tegyük fel a kérdést? akarunk gyerekpornót az interneten? öngyilkosságra uszító oldalakat? "béreljünk bérgyilkost" illetve "fizessünk le köztisztviselõt" weblapokat?"

Ezek jó része a legtöbb országban bûncselekmény esetleg arra való felbujtás.
-Gyerek pornót elõálítani is bûn, nem csak közzé tenni.
-béreljünk bérgyilkost: gyilkosságra való felbujtás/gyilgosság..
Ezeket nem sorolnám cenzura ugyek közzé.

Az ugymond szolás szabadságnak is vannak korlátai a legtöbb jogállamban, pont az ilyesmit korlátozva , de egy jóérzésû embernek az e-féle korlátozás helyénvaló.

Abban is van igazság, hogy mi közünk nekünk egy másik ország belügyeihez? Az õ országuk õ világuk intézék el egymás között. (Star Trek elsõdleges irányelve is valami ilyesmi 😊 ) De attol még lehet róla véleményünk.

tegyük fel a kérdést? akarunk gyerekpornót az interneten? öngyilkosságra uszító oldalakat? "béreljünk bérgyilkost" illetve "fizessünk le köztisztviselõt" weblapokat?

Nyilván nem. Miért is? Jóerkölcsbe ütközik, illetve bûncselekmény az említett oldalak.

Fogadjuk el, hogy más országoknak más törvényeik vannak. Nekünk is van egy csomó, ép ésszel nehezen felfogható jogszabályunk, de azért elfogadjuk, hogy a törvényt be kell(ene) tartani.
Szerintem ilyen messzirõl kína cenzúrapolitikáját kritizálni finoman szólva is felületes dolog lenne.

Hát én mást is halottam kinai cenzurárol, azt beszélik a népek, hogy ami rendszerellenesnek tûnhet azt cenzurázzák. És nem csak a piacaikat védik. De, ha megnézel bármilyen ~mozgalmat(vagy bármit), vagy a pénzmogatja kezdetektöl vagy késõbiek során, esetleg a ~mozgalamoban részt vesznek cégek is anyagi érdekekböl. De egy cél nem feltétlenül rosz ,csak ezért, mert valaki hasznot huz belõle.

Nincsen pesszimista hozzáállásom, a mai cenzúra teljesen máshogy mûködik, mint ahogyan azt sokan sejtik/gondolják. Amiket cenzori elv alapján letilt egy állam, azok legtöbbször olyan dolgok, amiket átlagos magyar polgárnak eszébe nem jutna megnézni soha.
A jogi kérdések miatti cenzúra meg nem cenzúra.
Ez a szabad-internet mizéria a piacszerzésrõl szól (ez nem összeesküvéselmélet, hanem közgazdaságtan). Mint pl. Kína, aki kiutasította a L'Oreal-t még anno a '90es évek vége felé, vagy Oroszország, ahol sok nyugati termék reklámozását jóideig tiltották az interneten (néha csak az interneten nem lehetett reklámozni).
Ez a dolog a magyaroktól, meg anblokk az EU-tól elég távol áll, úgyhogy nem kell nekünk panaszkodnunk. Nem lesz itt 1984, hacsak... 😊

Azt hiszem a peszimista hozzá álásod elég realista. Tényleg a közeljövõben(in 50év) nem valószíni a cenzurázatlan internet mindenkinek. Kissé tartok attol, hogy valami idióta kitlalja valami ürügyel, hogy nekünk is kell cenzúra, ezért jó elõre elenzem, és kvázi minden olyan törvényt ami elõ akarná irni, hogy mit lehet és mit nem lehet csinálni egy internetezõnek.

Na ez az, de mégis, kinek a szabadsága kell neked a neten?
Az USA szabadsága, esetleg a Közel-Keleté? Ne adj ég Kínáé, vagy az oroszoké?
Így is kismillió dolog van, ami ezért/azért nem elérhetõ vagy cenzúrázott. Szóval nem mindegy, hogy itt kinek az etikai kódexét akarod ráhúzni a saját Internetedre. Olyan, hogy "mindenki azt olvas, amit akar", szimplán nem lesz.

Azt nem értem, hogy miért pont az Internet most megint a téma... pl. az USA-n kívül csak Ausztrália az, aki jobban vagdalja/cenzúrázza a külföldi mozifilmeket (na persze az RTL Klub is beállhat a sorba, de az más tészta😊).

Net legyen szabad, azt irok/olvasok amit akkarok! És tehesse meg ezt mindenki!

Amíg nem sért valódi szerzõi jogokat, ill. nem serti az emberi méltóságot vagy mit.

Csakis mint legsujosabb büntetések egyike jöhet szóba, net bizonyos részeinek elérhetetlenné tétele. <#smile>

Ehhhehehe. Ezt komolyan gondolják? Mert ha igen akkor úgy járna egypár fejesük mint pl. Fenyõ János (nem mondom hogy nem érdemelte meg).

oroszoknál?

További bejegyzések a fórumban...