Berta Sándor
Yahoo és Google: igen a kínai internetcenzúrára
Tizennégy portál, köztük a Yahoo helyi oldala jelentette be, hogy a jövőben is támogatják az ázsiai ország vezetői által korábban kihirdetett internetcenzúrát. A kínai piacra készülő Google pedig szintén lándzsát tört a döntés mellett.
A Xinhua állami hírügynökség jelentése szerint a tizennégy portál között van például a Yahoo China, a Sohu.com és a Baidu.com. A cégek egyúttal felszólítottak minden jóérzésű kínai weboldalt hogy csatlakozzon döntésükhöz, hogy így akadályozhassák meg a káros tartalmak további és széleskörű elburjánzását. A lépés célja, hogy megóvják a kínai népet az illegális és bűnös tartalmaktól, így például a pornográf és az erőszakos képektől és videóktól.
"Készek vagyunk szembeszállni a közmorált, a kultúránkat és hagyományainkat megfertőzéssel fenyegető online tartalmak ellen. Vállaljuk, hogy nem kínálunk ilyen tartalmakat letöltésre, nem tesszük őket elérhetővé, és nem hozunk nyilvánosságra ilyen szövegekre, fotókra vagy videókra mutató keresési találatokat és linkeket" - áll a tizennégy portál közös közleményében. A külföldi szakemberek szerint az egész eset különösen annak fényében érdekes és megkérdőjelezhető, mert bár mondjuk Kínában a prostitúció hivatalosan tilos, maga a kormány szervezi az örömlányokat csoportokba és szállásolja el őket olyan épületekben, amelyeket a kormány, a párt vagy a katonaság működtet vagy bérel.
Tegnap további tizenegy helyi híroldal csatlakozott az akcióhoz, köztük a Xinhuanet.com, a People.com.cn, a China.com.cn, a Chinadaily.com.cn és a Chinanews.com is. Ezek a portálok vállalták, hogy elősegítik Kína gazdasági növekedését és szociális stabilitását. Mindez azt jelenti, hogy egyik oldal sem fog beszámolni elégedetlenségekről, sztrájkról, tüntetésekről vagy bármely más olyan eseményről, amikor kínai fiatalok, munkások, nők vagy öregek elnyomásuk, gazdasági kizsákmányolásuk ellen lépnek fel.
Eric Schmidt, a cég elnöke a Google új kínai oldalának névadó ünnepsége alkalmából rendezett fogadáson szintén az internetcenzúra mellett tört lándzsát amikor kijelentette: "a pekingi kormány előtt köteleztük magunkat arra, hogy minden tekintetben betartjuk a helyi törvényeket és jogszabályokat. Nincsen más alternatívánk, ez volt a helyes döntés a Google számára". Mint ismeretes, korábban mind a két céget támadták az emberi jogi szervezetek azért, mert ebben a kérdésben együttműködnek a kínai hatóságokkal.
A Google neve egyébként ezentúl a kínai nyelven Gu Ge lesz, ami magyarul annyit jelent, hogy "Az aratás dala". A kínai online kereső-piacon a Baidu.com a legnépszerűbb jelenleg, piaci részesedése 56 százalék, a Google a második a maga 32 százalékos értékével. A google.cn találatai közül minden olyan információt kicenzúráznak, ami a kínai kormány szemében károsnak minősül vagy ami veszélyezteti a párt hatalmát. Így például hiába is keresne rá bárki is az emberi jogsértésekre, az 1989. június 4-ei Tienanmen téri vérengzésre vagy Tibet Kína által történt bekebelezésére.
A Xinhua állami hírügynökség jelentése szerint a tizennégy portál között van például a Yahoo China, a Sohu.com és a Baidu.com. A cégek egyúttal felszólítottak minden jóérzésű kínai weboldalt hogy csatlakozzon döntésükhöz, hogy így akadályozhassák meg a káros tartalmak további és széleskörű elburjánzását. A lépés célja, hogy megóvják a kínai népet az illegális és bűnös tartalmaktól, így például a pornográf és az erőszakos képektől és videóktól.
"Készek vagyunk szembeszállni a közmorált, a kultúránkat és hagyományainkat megfertőzéssel fenyegető online tartalmak ellen. Vállaljuk, hogy nem kínálunk ilyen tartalmakat letöltésre, nem tesszük őket elérhetővé, és nem hozunk nyilvánosságra ilyen szövegekre, fotókra vagy videókra mutató keresési találatokat és linkeket" - áll a tizennégy portál közös közleményében. A külföldi szakemberek szerint az egész eset különösen annak fényében érdekes és megkérdőjelezhető, mert bár mondjuk Kínában a prostitúció hivatalosan tilos, maga a kormány szervezi az örömlányokat csoportokba és szállásolja el őket olyan épületekben, amelyeket a kormány, a párt vagy a katonaság működtet vagy bérel.
Tegnap további tizenegy helyi híroldal csatlakozott az akcióhoz, köztük a Xinhuanet.com, a People.com.cn, a China.com.cn, a Chinadaily.com.cn és a Chinanews.com is. Ezek a portálok vállalták, hogy elősegítik Kína gazdasági növekedését és szociális stabilitását. Mindez azt jelenti, hogy egyik oldal sem fog beszámolni elégedetlenségekről, sztrájkról, tüntetésekről vagy bármely más olyan eseményről, amikor kínai fiatalok, munkások, nők vagy öregek elnyomásuk, gazdasági kizsákmányolásuk ellen lépnek fel.
Eric Schmidt, a cég elnöke a Google új kínai oldalának névadó ünnepsége alkalmából rendezett fogadáson szintén az internetcenzúra mellett tört lándzsát amikor kijelentette: "a pekingi kormány előtt köteleztük magunkat arra, hogy minden tekintetben betartjuk a helyi törvényeket és jogszabályokat. Nincsen más alternatívánk, ez volt a helyes döntés a Google számára". Mint ismeretes, korábban mind a két céget támadták az emberi jogi szervezetek azért, mert ebben a kérdésben együttműködnek a kínai hatóságokkal. A Google neve egyébként ezentúl a kínai nyelven Gu Ge lesz, ami magyarul annyit jelent, hogy "Az aratás dala". A kínai online kereső-piacon a Baidu.com a legnépszerűbb jelenleg, piaci részesedése 56 százalék, a Google a második a maga 32 százalékos értékével. A google.cn találatai közül minden olyan információt kicenzúráznak, ami a kínai kormány szemében károsnak minősül vagy ami veszélyezteti a párt hatalmát. Így például hiába is keresne rá bárki is az emberi jogsértésekre, az 1989. június 4-ei Tienanmen téri vérengzésre vagy Tibet Kína által történt bekebelezésére.
