Gyurkity Péter
Fél évig kötelezően őrzik adatainkat az EU-ban
A Unió szabadságjogokat vizsgáló bizottsága nagy többséggel támogatja az adatmegőrzés hat hónapra történő meghosszabbítását, így a javaslat esélyei nagyban javultak a végső szavazás előtt.
Az Európai Parlament bizottsága tegnap döntött a meglehetősen nagy port felkavaró adatmegőrzési direktívával kapcsolatban, tudósít a Reuters. Ebben 33 résztvevő - nyolc nemleges válasz és öt tartózkodás mellett - a javaslat elfogadását és továbbítását vélte a helyes megoldásnak, így minden akadály elhárult a teljes parlament decemberi, minden bizonnyal végleges szavazása előtt. Amennyiben ez is pozitívan zárul, már csak az egyes tagállamokon múlik, hogy mikor lép életbe.
A javaslat legnagyobb jelentőségű változtatása, hogy a jelenlegi három hónapról hat hónapra, azaz fél évre meghosszabbodik az adatmegőrzés kötelező időtartama. A telekommunikációs és internetszolgáltatók tehát fél éven keresztül kötelesek lesznek megőrizni előfizetőik beszélgetéseit, világhálón folytatott tevékenységét rögzítő adatokat, hogy adott esetben a hatóságok segítségére siethessenek. Ez ugyanis nagyban hozzájárulhat az internetes bűnözők elleni harc hatékonyságának növeléséhez, de persze sokan attól tartanak, hogy a kiadók és filmstúdiók is felhasználják a főellenségnek tekintett fájlcserélők ellen. A hivatalos indok a terrorizmus visszaszorítása, a terroristák nyomon követése, de innen már csak egy lépés lenne az eljárás kiterjesztése.
A javaslat óriási vitát váltott ki a világhálón, és többen egyértelműen annak elvetése mellett foglaltak állást. Az ötletet feldobó European Digital Rights hangsúlyozta, hogy a kommunikáció tartalmát egyetlen esetben sem tárolnák el, ám minden egyéb információt - a felhasználó neve, címe, telefonszáma, az ügyfél által kezdeményezett vagy fogadott hívások időpontja és időtartama, a kommunikáció módja, valamint a mobilhívások esetében a földrajzi elhelyezkedés - rögzítenének. Nem csoda, hogy a jogvédő szervezetek nem értettek egyet, és rövid időn belül tiltakozásukat fejezték ki a javaslattal kapcsolatban. Augusztusban az EU is elismerte, hogy a kommunikációs adatok megőrzése sérti a személyi jogokat, ám ennek ellenére mégis támogatták az adatmegőrzés időtartamának hat hónapra történő növelését.
Alexander Alvaro német küldött a hírügynökségnek adott nyilatkozatában leszögezte, hogy az általuk megszavazott változat némileg visszafogottabb, és egyensúlyra törekszik az egyes tagállamok és az Európai Bizottság által kívánt módozat között. Erre utal, hogy a tagállamoknak meg kellene téríteniük a szolgáltatók ezzel kapcsolatos kiadásait, és kizárólag birói döntés alapján lehetne betekinteni az adatokba. Mobilhívásoknál az ügyfél azonosító száma, SIM-kártyájának száma, és a hívás kezdeményezésekor észlelt földrajzi elhelyezkedése lenne a kiindulópont, míg a világhálón az IP-cím, telefonszám, a ki- és belépés dátuma, valamint az előfizető neve és címe tartozna a megőrzendő adatok körébe.
Az Európai Parlament bizottsága tegnap döntött a meglehetősen nagy port felkavaró adatmegőrzési direktívával kapcsolatban, tudósít a Reuters. Ebben 33 résztvevő - nyolc nemleges válasz és öt tartózkodás mellett - a javaslat elfogadását és továbbítását vélte a helyes megoldásnak, így minden akadály elhárult a teljes parlament decemberi, minden bizonnyal végleges szavazása előtt. Amennyiben ez is pozitívan zárul, már csak az egyes tagállamokon múlik, hogy mikor lép életbe.
A javaslat legnagyobb jelentőségű változtatása, hogy a jelenlegi három hónapról hat hónapra, azaz fél évre meghosszabbodik az adatmegőrzés kötelező időtartama. A telekommunikációs és internetszolgáltatók tehát fél éven keresztül kötelesek lesznek megőrizni előfizetőik beszélgetéseit, világhálón folytatott tevékenységét rögzítő adatokat, hogy adott esetben a hatóságok segítségére siethessenek. Ez ugyanis nagyban hozzájárulhat az internetes bűnözők elleni harc hatékonyságának növeléséhez, de persze sokan attól tartanak, hogy a kiadók és filmstúdiók is felhasználják a főellenségnek tekintett fájlcserélők ellen. A hivatalos indok a terrorizmus visszaszorítása, a terroristák nyomon követése, de innen már csak egy lépés lenne az eljárás kiterjesztése.
A javaslat óriási vitát váltott ki a világhálón, és többen egyértelműen annak elvetése mellett foglaltak állást. Az ötletet feldobó European Digital Rights hangsúlyozta, hogy a kommunikáció tartalmát egyetlen esetben sem tárolnák el, ám minden egyéb információt - a felhasználó neve, címe, telefonszáma, az ügyfél által kezdeményezett vagy fogadott hívások időpontja és időtartama, a kommunikáció módja, valamint a mobilhívások esetében a földrajzi elhelyezkedés - rögzítenének. Nem csoda, hogy a jogvédő szervezetek nem értettek egyet, és rövid időn belül tiltakozásukat fejezték ki a javaslattal kapcsolatban. Augusztusban az EU is elismerte, hogy a kommunikációs adatok megőrzése sérti a személyi jogokat, ám ennek ellenére mégis támogatták az adatmegőrzés időtartamának hat hónapra történő növelését.
Alexander Alvaro német küldött a hírügynökségnek adott nyilatkozatában leszögezte, hogy az általuk megszavazott változat némileg visszafogottabb, és egyensúlyra törekszik az egyes tagállamok és az Európai Bizottság által kívánt módozat között. Erre utal, hogy a tagállamoknak meg kellene téríteniük a szolgáltatók ezzel kapcsolatos kiadásait, és kizárólag birói döntés alapján lehetne betekinteni az adatokba. Mobilhívásoknál az ügyfél azonosító száma, SIM-kártyájának száma, és a hívás kezdeményezésekor észlelt földrajzi elhelyezkedése lenne a kiindulópont, míg a világhálón az IP-cím, telefonszám, a ki- és belépés dátuma, valamint az előfizető neve és címe tartozna a megőrzendő adatok körébe.