Gyurkity Péter
Szigorúbban adóztatná az e-kereskedelmet az EU
Az Európai Bizottság - továbbra is elsősorban az amerikai óriásoktól való félelmében - a befelé irányuló e-kereskedelem fokozottabb adóztatását szeretné megvalósítani, de a döntést egyelőre elhalasztották.
Az e-kereskedelmi forgalmi adó (VAT) elsősorban a közösségen kívüli országok vállalataira van óriási befolyással, amelyek az unión belül értékesítik termékeiket, szolgáltatásaikat. Az érdekelt felek már 2003-ban megállapodtak az új tervezetről, ám az idén júniusra tervezett újabb egyeztető tárgyalásokat elhalasztották, főként a javaslat ellentmondásai miatt.
A jelenleg érvényben lévő direktíva - amely 15-25 százalékos forgalmi adó-fizetési kötelezettség alá vont egyes internetes tranzakciókat - 2003. július 1-től lépett hatályba. Az európai cégek számára nem jelentett változást a jogszabály, hiszen a forgalmi adót a kezdetektől fogva érvényesítették áraikban. Nem így a tengerentúli riválisok, akiknek nagy érvágást jelentett a rendelkezés. Mindez az uniós érdekeltségeknek kedvez, és elsősorban a nagyobb játékosokkal szemben nyújt védelmet, hiszen fordított esetben (amikor európai cég értékesít egyéb piacokon) nem számítanak fel adót. Itt főként olyan cégektől óvnak, mint az amerikai Amazon, de a döntés számos területen, így a játékoknál is érezteti hatását: Magyarország csatlakozása óta a tengerentúli cégek a 17,5 százalékos adót is behajtják az előfizetéses játékok havidíja mellett.
Az igazi változás azonban még odébb van: becslések szerint az idei év végére az e-kereskedelemből származó bevételek Közép- és Kelet-Európában elérik a 2,4 milliárd eurót, míg nyugaton a 226 milliárd eurót, vagyis még mindig jelentős a különbség. A vásárlói oldal azonban ebben a régióban is átveszi a vezetői szerepet az új utak kitaposásában, így hát nem csoda, hogy az amerikai cégek is jókora szeletet igyekeznek kiharapni maguknak.
Az adót ellenző tábor haladékot kért az elektronikus eladásokra, ami szerintük jótékonyan hatna az e-kereskedelem fejlődésére. A bizottság azonban azzal érvel, hogy ez diszkriminációt jelentene a hagyományos kereskedőkre, forgalmazókra nézve, akik ráadásul jóval hosszabb ideje kénytelenek fizetni. Az e-kereskedelmi adó beszedésének problémája mindazonáltal bonyolult, mivel az olyan vállalkozásokra is vonatkozik, akik online üzletelnek, és emellett néhány államban hagyományos gazdálkodást is folytatnak.
Az e-kereskedelmi forgalmi adó (VAT) elsősorban a közösségen kívüli országok vállalataira van óriási befolyással, amelyek az unión belül értékesítik termékeiket, szolgáltatásaikat. Az érdekelt felek már 2003-ban megállapodtak az új tervezetről, ám az idén júniusra tervezett újabb egyeztető tárgyalásokat elhalasztották, főként a javaslat ellentmondásai miatt.
A jelenleg érvényben lévő direktíva - amely 15-25 százalékos forgalmi adó-fizetési kötelezettség alá vont egyes internetes tranzakciókat - 2003. július 1-től lépett hatályba. Az európai cégek számára nem jelentett változást a jogszabály, hiszen a forgalmi adót a kezdetektől fogva érvényesítették áraikban. Nem így a tengerentúli riválisok, akiknek nagy érvágást jelentett a rendelkezés. Mindez az uniós érdekeltségeknek kedvez, és elsősorban a nagyobb játékosokkal szemben nyújt védelmet, hiszen fordított esetben (amikor európai cég értékesít egyéb piacokon) nem számítanak fel adót. Itt főként olyan cégektől óvnak, mint az amerikai Amazon, de a döntés számos területen, így a játékoknál is érezteti hatását: Magyarország csatlakozása óta a tengerentúli cégek a 17,5 százalékos adót is behajtják az előfizetéses játékok havidíja mellett.
Az igazi változás azonban még odébb van: becslések szerint az idei év végére az e-kereskedelemből származó bevételek Közép- és Kelet-Európában elérik a 2,4 milliárd eurót, míg nyugaton a 226 milliárd eurót, vagyis még mindig jelentős a különbség. A vásárlói oldal azonban ebben a régióban is átveszi a vezetői szerepet az új utak kitaposásában, így hát nem csoda, hogy az amerikai cégek is jókora szeletet igyekeznek kiharapni maguknak.
Az adót ellenző tábor haladékot kért az elektronikus eladásokra, ami szerintük jótékonyan hatna az e-kereskedelem fejlődésére. A bizottság azonban azzal érvel, hogy ez diszkriminációt jelentene a hagyományos kereskedőkre, forgalmazókra nézve, akik ráadásul jóval hosszabb ideje kénytelenek fizetni. Az e-kereskedelmi adó beszedésének problémája mindazonáltal bonyolult, mivel az olyan vállalkozásokra is vonatkozik, akik online üzletelnek, és emellett néhány államban hagyományos gazdálkodást is folytatnak.
