Berta Sándor
Európai technológiai csúcsintézmény alakult
Az intézmény létrehozásáról szóló terveket az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso jelentette be. A csúcsegyetem megalapítását támogatja többek között Bill Gates, a Microsoft vezetője is.
A bizottság eredetileg tavaly, a növekedést és a munkahelyteremtést célzó uniós stratégia félidős felülvizsgálata során vetette fel a javaslatot, amelyről mindazonáltal sajtóértesülések szerint a bizottságon belül és a tagországokban is megoszlanak a vélemények: a támogatók szerint valóban segíthet a versenyképesség javításában, az ellenzők szerint viszont inkább pénzt von el a kutatástól.
Leglelkesebb pártolói közé tartozik José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke, aki a mai döntést bejelentve azt hangoztatta, hogy az intézet "laza szerkezetű és rugalmas szervezet lesz".
Az uniónak "stabil Európai Technológiai Intézetre van szüksége, amely összefogja a legnagyszerűbb elméket és vállalatokat, és Európa-szerte hirdeti az eredményeket" - mondta Barroso. "Az intézet diplomások és doktoranduszok számára nyújtana képzést, kutatásoknak adna otthont, emellett pedig a stratégiai, a tudományos és az innovációmenedzsment terén az innováció tevékeny fóruma is lenne."
Az intézet célja, hogy összegyűjtse a világ legkiválóbb és legtehetségesebb hallgatóit, kutatóit és szakembereit, "akik a vezető vállalatokkal közösen vesznek részt a tudás és a kutatások fejlesztésében és kiaknázásában, s ezáltal hozzájárulnak a kutatással és innováció-menedzsmenttel kapcsolatos általános készségek tökéletesedéséhez". Az egyetemekről, kutatóközpontokból és vállalatoktól érkező munkacsoportok befogadásával az intézet "helyzeti előnybe kerül a hagyományosan szervezett egyetemekkel vagy hálózatokkal szemben". A bizottsági érvek szerint azáltal, hogy kapcsolatot teremt az oktatás és a kutatás között, az intézet "új integrált partnerséget kínál a magánszektor számára, új lehetőségeket nyit meg a kutatás üzleti alapokra helyezése terén, és szorosabbra fűzi a magán- és az állami szféra közötti szálakat".
A tervek szerint az Európai Technológiai Intézet előbb-utóbb méltó társa lesz a világ egyik legmagasabb színvonalú tudományos intézményének, a Massachusettsi Technológiai Intézetnek (MIT). A másodlagos cél az, hogy az EU felzárkózzon az Egyesült Államok mögé a kutatás-fejlesztés területén.
"Ha Európa meg akarja őrizni versenyképességét, akkor szorosabbra kell fűznünk az oktatás, a kutatás és az innováció közötti kapcsolat szálait" - hangoztatta Ján Figel, az Európai Bizottság oktatásért, képzésért, kultúráért és többnyelvűségért felelős biztosa. "Mindannyian tudjuk, hogy Európában ez a kapcsolat nem optimális. Európa rendszeresen alulteljesít abban, hogy a kutatás-fejlesztés terén elért eredményeket a kereskedelmi lehetőségekben, innovációkban illetve munkahelyteremtésben kamatoztassa." A javaslatot - amelynek alapjául egy több mint 700 észrevétel mellett zajló, széles körű nyilvános konzultáció eredményei szolgáltak - a közeljövőben megvizsgálják a tagországok állam- és kormányfői. Más országok mellett korábban Magyarország is jelezte, hogy szívesen otthont adna egy ilyen típusú intézetnek, ha létrejön. A bizottsági elképzelés szerint az intézet 2009-ben kezdhetné meg tényleges működését.
Bill Gates korábban, egy lisszaboni rendezvényen már támogatásáról biztosította ebben az ügyben Barrosót. "A Microsoft támogatja azt a törekvést, hogy az európai kutatás-fejlesztés egyre jelentősebb szerepet kapjon és egyre versenyképesebb legyen" - áll az amerikai vállalat sajtóközleményében. Szakemberek szerint egy érdekes kérdés vetődik fel, miszerint miért áll érdekében a Microsoftnak az amerikai informatikai ipar ellenfelének számító európai IT-ipar támogatása? Az egyik lehetséges válasz, hogy a redmondi szoftveróriás ily módon akar szimpátiát kelteni maga iránt az ellene folyó európai bírósági perben. Mivel a vállalat szénája ebben a kérdésben nem áll jól, így érthető lenne egy ilyen lépés. Ezt bizonyítja az is, hogy a konszern az elmúlt hónapokban számos európai informatikai rendezvényt támogatott. Az persze már más kérdés, hogy mennyire lesz hatásos ez a fajta stratégia.
A Microsoft mellett szintén támogatja egy európai informatikai elitegyetem létrehozását a finn Nokia, illetve az olasz Pirelli autógumi- és kábelgyártó cég. Ezenkívül várható, hogy számos, az energiaszektorban érdekelt óriásvállalat is az intézmény támogatása mellett dönt.
Az EIT megalapítása ugyanakkor számos európai kutatóintézetben ellenállást váltott ki, mivel az ott dolgozó kutatók félnek attól, hogy ezáltal csökkenni fog munkahelyeik európai költségvetési támogatása. Az EIT a 2010 és 2013 közötti időszakra már elfogadott büdzsével rendelkezik, ennek összege 2 milliárd euró. Az EU döntött arról is, hogy csupán egy kis központi egységet hoznak létre és az egyes kutatólaboratóriumok viszonylag függetlenül működhetnek majd egymás mellett.
A bizottság eredetileg tavaly, a növekedést és a munkahelyteremtést célzó uniós stratégia félidős felülvizsgálata során vetette fel a javaslatot, amelyről mindazonáltal sajtóértesülések szerint a bizottságon belül és a tagországokban is megoszlanak a vélemények: a támogatók szerint valóban segíthet a versenyképesség javításában, az ellenzők szerint viszont inkább pénzt von el a kutatástól.Leglelkesebb pártolói közé tartozik José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke, aki a mai döntést bejelentve azt hangoztatta, hogy az intézet "laza szerkezetű és rugalmas szervezet lesz".
Az uniónak "stabil Európai Technológiai Intézetre van szüksége, amely összefogja a legnagyszerűbb elméket és vállalatokat, és Európa-szerte hirdeti az eredményeket" - mondta Barroso. "Az intézet diplomások és doktoranduszok számára nyújtana képzést, kutatásoknak adna otthont, emellett pedig a stratégiai, a tudományos és az innovációmenedzsment terén az innováció tevékeny fóruma is lenne."
Az intézet célja, hogy összegyűjtse a világ legkiválóbb és legtehetségesebb hallgatóit, kutatóit és szakembereit, "akik a vezető vállalatokkal közösen vesznek részt a tudás és a kutatások fejlesztésében és kiaknázásában, s ezáltal hozzájárulnak a kutatással és innováció-menedzsmenttel kapcsolatos általános készségek tökéletesedéséhez". Az egyetemekről, kutatóközpontokból és vállalatoktól érkező munkacsoportok befogadásával az intézet "helyzeti előnybe kerül a hagyományosan szervezett egyetemekkel vagy hálózatokkal szemben". A bizottsági érvek szerint azáltal, hogy kapcsolatot teremt az oktatás és a kutatás között, az intézet "új integrált partnerséget kínál a magánszektor számára, új lehetőségeket nyit meg a kutatás üzleti alapokra helyezése terén, és szorosabbra fűzi a magán- és az állami szféra közötti szálakat".
A tervek szerint az Európai Technológiai Intézet előbb-utóbb méltó társa lesz a világ egyik legmagasabb színvonalú tudományos intézményének, a Massachusettsi Technológiai Intézetnek (MIT). A másodlagos cél az, hogy az EU felzárkózzon az Egyesült Államok mögé a kutatás-fejlesztés területén.
"Ha Európa meg akarja őrizni versenyképességét, akkor szorosabbra kell fűznünk az oktatás, a kutatás és az innováció közötti kapcsolat szálait" - hangoztatta Ján Figel, az Európai Bizottság oktatásért, képzésért, kultúráért és többnyelvűségért felelős biztosa. "Mindannyian tudjuk, hogy Európában ez a kapcsolat nem optimális. Európa rendszeresen alulteljesít abban, hogy a kutatás-fejlesztés terén elért eredményeket a kereskedelmi lehetőségekben, innovációkban illetve munkahelyteremtésben kamatoztassa." A javaslatot - amelynek alapjául egy több mint 700 észrevétel mellett zajló, széles körű nyilvános konzultáció eredményei szolgáltak - a közeljövőben megvizsgálják a tagországok állam- és kormányfői. Más országok mellett korábban Magyarország is jelezte, hogy szívesen otthont adna egy ilyen típusú intézetnek, ha létrejön. A bizottsági elképzelés szerint az intézet 2009-ben kezdhetné meg tényleges működését.
Bill Gates korábban, egy lisszaboni rendezvényen már támogatásáról biztosította ebben az ügyben Barrosót. "A Microsoft támogatja azt a törekvést, hogy az európai kutatás-fejlesztés egyre jelentősebb szerepet kapjon és egyre versenyképesebb legyen" - áll az amerikai vállalat sajtóközleményében. Szakemberek szerint egy érdekes kérdés vetődik fel, miszerint miért áll érdekében a Microsoftnak az amerikai informatikai ipar ellenfelének számító európai IT-ipar támogatása? Az egyik lehetséges válasz, hogy a redmondi szoftveróriás ily módon akar szimpátiát kelteni maga iránt az ellene folyó európai bírósági perben. Mivel a vállalat szénája ebben a kérdésben nem áll jól, így érthető lenne egy ilyen lépés. Ezt bizonyítja az is, hogy a konszern az elmúlt hónapokban számos európai informatikai rendezvényt támogatott. Az persze már más kérdés, hogy mennyire lesz hatásos ez a fajta stratégia.
A Microsoft mellett szintén támogatja egy európai informatikai elitegyetem létrehozását a finn Nokia, illetve az olasz Pirelli autógumi- és kábelgyártó cég. Ezenkívül várható, hogy számos, az energiaszektorban érdekelt óriásvállalat is az intézmény támogatása mellett dönt.
Az EIT megalapítása ugyanakkor számos európai kutatóintézetben ellenállást váltott ki, mivel az ott dolgozó kutatók félnek attól, hogy ezáltal csökkenni fog munkahelyeik európai költségvetési támogatása. Az EIT a 2010 és 2013 közötti időszakra már elfogadott büdzsével rendelkezik, ennek összege 2 milliárd euró. Az EU döntött arról is, hogy csupán egy kis központi egységet hoznak létre és az egyes kutatólaboratóriumok viszonylag függetlenül működhetnek majd egymás mellett.