Berta Sándor

Közel a három dimenziós televíziózás

Az eljárás lényege, hogy a kijelzőt néző embernek az az érzése, mintha a megjelenített, illetve az általa látott emberek és tárgyak a kijelzőtől függetlenül lebegnének a térben.

A háromdimenziós élő képek létrehozását egy sztereókamera és egy 3D-s kijelző teszi lehetővé. A berlini Heinrich Hertz Híradástechnikai Intézet az idei CeBIT-kiállításon akarja majd kiállítani az új eszközt. A bemutató során a szakemberek a sztereókamerával készített valós idejű felvételeket egy új, nagyfelbontású képernyőn fogják megjeleníteni. Az eljárás előnye, hogy, ahhoz, hogy bárki megtekinthesse a 3D-s képeket nem kell különleges 3D-s szemüvegeket vagy más speciális kiegészítőket viselnie. Az új technikát a kutatók az Innovációs partner kezdeményezés nevű program keretében fejlesztették ki.


Sztereókamera

A rendszer részét képező sztereókamera az objektumokról különböző szögekből készít felvételeket. A kész fotókat egy szoftver fűzi sorrendbe, majd átküldi azokat egy újtípusú képernyőnek, hogy jelenítse meg őket. Az úgynevezett Free2C-kijelző a felvételeket úgy rakja ki, hogy a bal szem kicsit másként lát minden egyes fotót, mint a jobb, így az agyban egy valódinak látszó térről készült kép jelenik meg. Amennyiben a képernyőt néző személy elfordítja a fejét, akkor is ugyanolyan minőségben látja az egyes felvételeket, erről egy, az arcmozgást-követő alrendszer gondoskodik. A kutatók szerint tehát bármilyen irányba is mozog a néző, a képminőség ugyanolyan jó marad.

A 3D-s felvételek közvetlen adatátvitele a szakemberek szerint több területen is alkalmazható, mivel az új technikával többek között meg lehet határozni az egyes tárgyak mélységét és távolságát is. Így például egy ilyen sztereókamerát szerelhetnének a bombák hatástalanítását vagy a gyanús csomagok, épületek átvizsgálását végző távirányítású robotokra. Egy másik terület lehetne az egészségügy, ahol például az endoszkópos műtéteknél és vizsgálatoknál a Free2C-képernyők nagy szolgálatot tehetnének és segítséget jelentenének az orvosoknak. Nem véletlen, hogy a tübingeni egyetemi klinika orvosai már éles körülmények között tesztelik az új rendszert. Emellett a múzeumokban bárki virtuális sétát is tehetne az eszköz segítségével.

Mint azt Klaus Hopf, a Fraunhofer Intézet Heinrich-Hertz Híradástechnikai Intézetének kutatója elmondta, néhány éven belül a sorozatgyártott modellek már akár a magánszemélyek számára is hozzáférhetők, megvásárolhatók lesznek. Jelenleg azonban a rendszer részét képező különleges kijelzőknek még csak a prototípusaik készültek el.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • dare devil #28
    egy Magyar valaki !!
  • dare devil #27
    ne szold le a Magyar cuccokat most volt nemrég a Tv-ben hogy valami anti garvos cuccot talált fel egy valaki :D
  • Gézu88 #26
    Magyarok fejlesztik azért néhány év(tized)
  • dez #25
    Na hát az igazán tökéletes 3D virtualitáshoz a szemideg-interfész is kevés... :)
  • dez #24
    A "kvázi"-n azt értettem, hogy nagyon hasonlít egy hologramhoz, de nem 100%-ig az. Mire alapozod, hogy nem mondható kvázinak, hanem teljes-tökéletes holografikusnak? Ismered közelebbről a technológiát? Mert akkor mesélhetnél még...
    Képmegjelenítő, de olyan messze van egy "TV képernyő"-től, mint Makó Jeruzsálemtől.. :)
    A videón csak "állóképek" vannak, de van egy szép fokozatos, oldal irányú elmosott átusztatás két tárgy között, tehát úgy tűnik, tudnak mozgó képváltást, csak magasabb szinten van egy szűk keresztmetszet (nekem úgy tűnik, egy-egy állóképhez, mint "voxel-elrendezéshez" újraszámolás kell, de két ilyen elrendezés között szabadabban tudnak váltani).
  • Tetsuo #23
    Tökéletes 3D virtualitást csak szemideg interfésszel lehet megvalósítani, ami még jópár év(tized), persze magyarok fejlesztik.
  • bundee #22
    Ez nem kvazi, hanem igazi holografikus kep, ami egy tv kepernyon jelenik meg, es a tartalmat lehet cserelni - de sajnos csak allokepet tudnak, gondolom itt a gond a savszelesseggel, hogy a masodpercenkent 25 kepet attoljak a rendszeren.
  • dez #21
    Az viszont kissé túlbonnyolítottnak tűnik... És valószínűleg felesleges is. Nézz meg egy hologramot (egy igazit! ha lehet, színeset!): ott a teljesen sík üveglap tökéletesen valósághű teret "mutat", ugyanis pontosan olyan fénysugarak érik a szemedet, mintha valóban ott lenne az a tér.

    Egyébként olyan hologram is van, ami napfényben is tökéletesen látható, mert olyan szűrő van elötte, ami úgy engedi be a fénysugarakat, ahogy szükséges a kép megfelelő visszaadásához. Talán képkészítésnél is be lehet valami hasonlót vetni (vagy egyéb módon ki kell zárni a külső fényforrásokat).

    Az üveglapon egy nagyon nagy felbontású interferencia-kép van valójában, az "hülyíti meg" a fényt. Nos, talán már csak azon múlik az igazi holografikus videózás, mikor tudnak ilyen nagy felbontású CCD-t és képernyőt csinálni.
  • dez #20
    Ez tulajdonképpen inkább "kvázi-holografikus"-nak nevezhető, vagy holográfiát utánzónak. És ez az "utánzás" olyan bonyi, hogy amitt nem tudnak még felvett élő képet visszajátszani, csak számítógéppen előállítottat. De azért nem rossz ez sem.
  • dez #19
    Nem feltétlenül kell itt 2x sávszélesség. Az autosztereo LCD monitorok 2db, de horizontálisan felezett felbontású képet jelenítenek meg (összefésülve). Ez így rosszul hangzik, de valójában, térhatású kép esetén ez nem feltűnő (sőt, élesebbnek tűnik, mint a 2x felbontású, de lapos kép). És pl. 1920x1080-as HD képernyőnél ez főleg nem probléma.

    Egyébként egy másik, hasonló alapokon nyugvó, de kicsit más megoldással állt elő a Philips: ott nem 2 kép van, hanem több (5-9), így van egy néhány fázisos "körüljárhatóság", és ami itt fontosabb: pár centit oldalra mozgatva a fejünket nem fordul meg azonnal a kép (jobb-bal szemnek szóló), hanem a látszólagos szög lép eggyet, és csak több ilyen lépés után áll be a rossz szem-kép párosítás állapot (ami után kicsit továbbmozogva kezdődik elölről a "körüljárás"). Talán érthető, amit írtam. Nos, ez is az eredeti felbontást osztja több felé, de nem horizontálisan, hanem átlósan (és az a véleményük és tapasztalatuk, hogy ez nem zavaró, amiatt, amit írtam, tehát hogy 3D-ben a kisebb felbontás is élesebbnek hat).

    A holografikus képmegjelenítés már tényleg nehezebb dió sávszélesség szempontjából is, de talán kifejlesztenek rá valami jó (és nem feltűnő) tömörítési eljárást.