A Frankfurt am Main-i Tartományi Főbíróság szerint az internetszolgáltatók nem adhatják ki automatikusan a zeneiparnak a felhasználók személyes adatait.

A bíróság a precedens értékû ítélet indoklásában leszögezte, hogy ugyan a német szerzői és szomszédos jogokról szóló törvény szerint az internetszolgáltatóktól kikérhető minden olyan információ, amely büncselekményben érintett személyre és cselekményére vonatkozik, ám az úgynevezett termékkalóz-törvényen alapuló kitétel csak abban az esetben teszi lehetővé az adatok kiadását, amennyiben az egy konkrét cselekményre, például illegális szoftver-, film- vagy zenei CD-másolatok készítésére, illetve terjesztésére vonatkozik.

Egyik törvény sem tér ki azonban konkrétan arra, hogy mi a teendő, ha egy felhasználó az interneten terjeszti, árulja vagy csak letöltésre kínálja zeneszámok és audio-CD-k illegális másolatait, illetve, hogy ha a világhálón a szerzői és egyéb jogok által védett mûveket használ fel.

A bíróság tizenegyedik polgári peres ügyekben ítélkező bírói testülete elutasította egy zeneipari vállalat keresetét, amiben a cég azt kérte a bíróságtól, hogy adja ki neki egy felhasználó személyes adatait. A testület azzal az indokkal utasította el a beadványt, miszerint az internetszolgáltató csak a technikai feltételekért vonható felelősségre azért, hogy az előfizetője milyen tevékenységet folytat, nem.

Ugyan a német internetszolgáltatók kötelesek azonnal blokkolni az előfizetőik hozzáférését, amennyiben azt tapasztalják, hogy illegális tartalmakat másolnak fel az internetre vagy töltenek le a világhálóról, ám ezek a cégek nem kötelezhetők arra, hogy egy harmadik félnek adjanak ki információkat az előfizetőikről. Még akkor is igaz ez, ha tudják, hogy az illető személy filmek, zenei albumok, vagy szoftverek illegális kópiáit tölti fel az internetre vagy tölti le onnan.