SG.hu·
Egyre többet neteznek a magyarok
A netezésre fordított idő fokozatosan növekszik; a diákok körében az internetezés leggyakoribb és legfontosabb helyszíne az iskola, a dolgozók inkább az otthoni hozzáférést használjak.
Magyarországon az internetezők körében az otthoni netezés számít a legelterjedtebbnek. Az internet-használók közel fele, 47 százaléka a lakásában is szokott internetezni, s legnagyobb hányaduk számára az igénybe vett kapcsolatok között az otthoni az elsődleges. Az "online népesség" bizonyos kiemelt csoportjaiban azonban eltérőek a használati szokások - emelték ki a BellResearch kutatói. A 15-24 éves eltartottak körében például az iskolai hozzáférés áll első helyen, jóval megelőzve minden egyéb hozzáférési pontot. Tíz internetező diákból közel nyolc az iskolában is használja a világhálót, és 40 százalékuk számára a legfontosabb hozzáférési pontnak is ez számít, míg otthon csak minden negyedik tanuló szokott internetezni - igaz, számukra ez utóbbi az elsődleges használati helyszín.
Az aktív dolgozóknál eltérő a helyzet: körükben az otthoni internetezés a leginkább elterjedt, 63 százalékuk a családi számítógépén is szokott netezni, s minden második használó ezt tekinti elsődlegesnek, míg munkahelyen valamivel kevesebben böngésznek az interneten. Viszonylag ritkának számít az otthoni, munkahelyi és iskolai infrastruktúrán kívüli hozzáférések használata, bár a hazai felhasználók körülbelül negyede - elsősorban a tanulók - olykor barátaik, ismerőseik számítógépét is használják, a nyilvános internetezési lehetőségeket - a könyvtárak, teleházak, internetkávézók kapcsolatait - kevesebb, mint egytizedük veszi igénybe.
Átlagosan 6 és fél órát töltenek hetente hálóböngészéssel a hazai felhasználók. A korcsoportokat jellemző értékeket összehasonlítva a kutatók rámutattak: legtöbbet a 35-44 és a 25-34 évesek neteznek (7,8, illetve 7,7 óra), őket a legfiatalabb, 15-24 éves korosztály követi 6,8 órás átlaggal, míg a 45 év felettiek kevesebb, mint 5 órát fordítanak internetezésre hetente. A jelenlegi használók 43 százaléka több időt tölt a világhálón, mint egy évvel korábban (nagyobbik részük lényegesen többet), a használati idő csökkenéséről csupán minden hatodik válaszadó számolt be.
Az elektronikus kormányzati szolgáltatások és tartalmak lakossági használata - a fokozatosan bővülő kínálat dacára - Magyarországon még gyerekcipőben jár, a különféle ügyek intézésében az Internet egyelőre csekély szerepet tölt be. Az utóbbi egy évben a hazai netezők alig egyhatoda vette igénybe a kormányzati és önkormányzati honlapokat hasznos információk megszerzésére, és ehhez hasonló arányt mutat az ilyen weboldalakról nyomtatványokat letöltők száma. Az információs szolgáltatásokat és adatbankokat egyelőre ennél is kevesebben veszik igénybe, míg a kutatásban vizsgált egyéb funkciók között a közérdekű kérdésekhez való hozzászólás lehetőségét használják ki a legkisebb arányban.
Magyarországon az internetezők körében az otthoni netezés számít a legelterjedtebbnek. Az internet-használók közel fele, 47 százaléka a lakásában is szokott internetezni, s legnagyobb hányaduk számára az igénybe vett kapcsolatok között az otthoni az elsődleges. Az "online népesség" bizonyos kiemelt csoportjaiban azonban eltérőek a használati szokások - emelték ki a BellResearch kutatói. A 15-24 éves eltartottak körében például az iskolai hozzáférés áll első helyen, jóval megelőzve minden egyéb hozzáférési pontot. Tíz internetező diákból közel nyolc az iskolában is használja a világhálót, és 40 százalékuk számára a legfontosabb hozzáférési pontnak is ez számít, míg otthon csak minden negyedik tanuló szokott internetezni - igaz, számukra ez utóbbi az elsődleges használati helyszín.
Az aktív dolgozóknál eltérő a helyzet: körükben az otthoni internetezés a leginkább elterjedt, 63 százalékuk a családi számítógépén is szokott netezni, s minden második használó ezt tekinti elsődlegesnek, míg munkahelyen valamivel kevesebben böngésznek az interneten. Viszonylag ritkának számít az otthoni, munkahelyi és iskolai infrastruktúrán kívüli hozzáférések használata, bár a hazai felhasználók körülbelül negyede - elsősorban a tanulók - olykor barátaik, ismerőseik számítógépét is használják, a nyilvános internetezési lehetőségeket - a könyvtárak, teleházak, internetkávézók kapcsolatait - kevesebb, mint egytizedük veszi igénybe.
Átlagosan 6 és fél órát töltenek hetente hálóböngészéssel a hazai felhasználók. A korcsoportokat jellemző értékeket összehasonlítva a kutatók rámutattak: legtöbbet a 35-44 és a 25-34 évesek neteznek (7,8, illetve 7,7 óra), őket a legfiatalabb, 15-24 éves korosztály követi 6,8 órás átlaggal, míg a 45 év felettiek kevesebb, mint 5 órát fordítanak internetezésre hetente. A jelenlegi használók 43 százaléka több időt tölt a világhálón, mint egy évvel korábban (nagyobbik részük lényegesen többet), a használati idő csökkenéséről csupán minden hatodik válaszadó számolt be.
Az elektronikus kormányzati szolgáltatások és tartalmak lakossági használata - a fokozatosan bővülő kínálat dacára - Magyarországon még gyerekcipőben jár, a különféle ügyek intézésében az Internet egyelőre csekély szerepet tölt be. Az utóbbi egy évben a hazai netezők alig egyhatoda vette igénybe a kormányzati és önkormányzati honlapokat hasznos információk megszerzésére, és ehhez hasonló arányt mutat az ilyen weboldalakról nyomtatványokat letöltők száma. Az információs szolgáltatásokat és adatbankokat egyelőre ennél is kevesebben veszik igénybe, míg a kutatásban vizsgált egyéb funkciók között a közérdekű kérdésekhez való hozzászólás lehetőségét használják ki a legkisebb arányban.