SG.hu
Vállalhassanak munkát képzett külföldiek egy bevándorlásellenes elnök alatt?
Heves vita robbant ki a megválasztott elnök táborában a bevándorlás keményvonalasai és a technológiai ipar vezetői, köztük Elon Musk között.
Magyar szempontból nagyon ismerős dolog zajlik most az Egyesült Államokban, amely téma valamiért Magyarországon nem paradoxon. Trump ugyanúgy a bevándorlás-ellenességgel kampányolt, mint azt Orbán Viktor teszi majd egy évtizede, viszont eközben a magyar kormány tizezrével ad ki letelepedési és munkavállalási engedélyeket kínai, ukrán, mongol, fülöp-szigeteki és egyéb távol-keleti állampolgároknak. Ugyanez a mutatvány már nehezebben megy le az amerikai állampolgárok torkán, és alig hetekkel a megválasztott elnök, Donald J. Trump hivatalba lépése előtt komoly szakadék alakult ki támogatói között a bevándorlásról és a külföldi munkavállalók helyéről az amerikai munkaerőpiacon. A vita arról folyik, hogy a következő kormányzatnak mekkora toleranciát kell tanúsítania - ha egyáltalán van ilyen - a munkavállalási vízummal az országba érkező szakképzett bevándorlókkal szemben.
A megosztottság a bevándorlás keményvonalas hívei és a megválasztott elnök legjelentősebb technológiai ipari támogatói között van - köztük Elon Musk, a világ leggazdagabb embere, aki több mint negyedmilliárd dollárral támogatta Trump választási erőfeszítéseit, és David Sacks kockázati tőkés, akit a mesterséges intelligencia és a kriptopénz politikájának cárjává választottak. A technológiai ipar már régóta támaszkodik külföldi szakképzett munkaerőre, hogy segítsen vállalatainak működtetésében, és ez a munkaerő-kínálat a kritikusok szerint csökkenti az amerikai állampolgárok bérét. A vita politikai dilemmát vet fel Trump számára. A megválasztott elnök a múltban kifejezte hajlandóságát arra, hogy több munkavállalási vízumot adjon a szakképzett munkaerőnek, de azt is ígérte, hogy szigorúan korlátozza a bevándorlást, lezárja a határt és vámokat vezet be, hogy több munkahelyet teremtsen az amerikai állampolgárok számára.
Laura Loomer szélsőjobboldali aktivista és lelkes Trump-hívő a hét elején robbantotta ki a vitát azzal, hogy bírálta, hogy Trump Sriram Krishnant, egy indiai-amerikai kockázati tőkést választott tanácsadónak a mesterséges intelligencia politikájához. Egy posztban azt írta, hogy aggódik amiatt, hogy Krishnan, aki honosított amerikai állampolgár, de Indiában született, befolyással lesz a Trump-kormányzat bevándorlási politikájára, és „harmadik világbeli betolakodókat” emlegetett. "Aggasztó látni, hogy hány karrierista baloldali embert neveznek ki most Trump adminisztrációjába, akik olyan nézeteket osztanak, amelyek szöges ellentétben állnak Trump 'Amerika az első' napirendjével” - írta Loomer az X-en, a Musk tulajdonában lévő közösségi médiaplatformon.
Loomer megjegyzései felszínre hozták a Trump régi támogatói - akik elfogadják a heves bevándorlóellenes retorikáját - és a technológiai iparban újabban szerzett támogatói közötti feszültséget, akik közül sokan olyan vállalkozásokat építettek vagy finanszíroztak, amelyek a kormány H-1B vízumprogramjára támaszkodnak a külföldről érkező szakképzett munkaerő alkalmazása érdekében. Válaszul Sacks "durvának” nevezte Loomer kritikáit, míg Musk arról posztolt, hogy az amerikai technológiai cégeknél nincs elegendő hazai tehetség az összes szükséges pozíció betöltésére. "Az amerikai cégek egyszerűen nem találnak elegendő mennyiségű szakértőt Amerikában” - írta Musk, és meghúzta a határt a legális és az illegális bevándorlás között.
A Dél-Afrikában született, honosított állampolgár Musk gyakran szólalt fel a bevándorlás ellen, a nemzeti szuverenitást fenyegető veszélyként jellemezve azt, és támogatva a nem állampolgárokat „betolakodóknak” nevező üzeneteket. A választási ciklus során segített felerősíteni azt a megcáfolt elméletet, miszerint a Demokrata Párt arra bátorítja a papírok nélküli bevándorlókat, hogy a határon átmenve szavazzanak, és így helyettesítsék az amerikai szavazókat. Ezen a héten azonban határozottan kiállt a H-1B vízumok mellett, amelyeket speciális külföldi munkavállalóknak adnak. Musk elmondta, hogy már az állampolgársága előtt is rendelkezett H-1B-vel, és elektromos autókat gyártó cége, a Tesla idén 724 ilyen vízumot adhat ki. A H-1B-vízumok általában hároméves időtartamra szólnak, bár a birtokosok meghosszabbíthatják őket, vagy zöldkártyát igényelhetnek.
Loomer azt mondta, hogy azért vetette fel a vízumkérdést, mert nem bízik Musk és más technológiai mágnások motivációiban, akik segítettek Trump megválasztásában. Elmondása szerint aggódik amiatt, hogy különösen Musk megpróbálja majd befolyását arra használni, hogy rávegye az új elnököt, hogy engedélyezzen több bevándorlót ahelyett, hogy lezárná a határt, ahogy ő és mások a jobboldalon szeretnék. "Ő nem 'MAGA' (Make America Great Again), csak hátráltatja a Trump-féle átmenetet” - mondta Loomer, aki úgy vélte, hogy Musk arra használja fel a Trumppal való kapcsolatát, hogy tovább gazdagodjon. "Elon azt akarja, hogy mindenki azt higgye, ő egy hős, mert 250 millió dollárt adott a Trump-kampánynak. De ez nem nagy befektetés, ha ezzel trilliomossá válhat”.
Trump júniusban egy podcastban azt mondta, hogy minden nemzetközi diáknak, aki amerikai egyetemen szerez diplomát, "képesnek kell lennie arra, hogy ebben az országban maradjon”. A felvételt egy San Franciscó-i adománygyűjtés követte Trump kampánya számára, és amelynek Sacks volt a házigazdája. Azóta a külföldi szakképzett munkaerőre támaszkodó technológiai cégek vezetői, köztük Mark Zuckerberg a Meta, Jeff Bezos az Amazon és Sundar Pichai a Google vezetője, telefonhívásokkal, Mar-a-Lagóban tett látogatásokkal és beiktatására szánt adományokkal udvaroltak Trumpnak. Ez más dinamika, mint Trump első ciklusa, amely azzal kezdődött, hogy az iparág átfogóan elítélte a Trump-kormányzat első beutazási tilalmát, amely felfüggesztette a vízumkiadást hét olyan ország kérelmezői számára, amelyek mindegyike muszlim többségű lakossággal rendelkezett.
A technológiai vezetők az elnöki átmenetben is fontos szerepet vállaltak, munkatársakat javasoltak magas rangú kormányzati pozíciókba, és tanácsot adtak a megválasztott elnöknek a lehetséges politikákkal és külkapcsolatokkal kapcsolatban. Trump Muskot egy új „kormányzati hatékonysági” bizottság társvezetőjének is kinevezte. A technológiai vezetők növekvő jelentősége Trump környezetében mostanában vizsgálat tárgyává vált.
Nikki Haley, Dél-Karolina volt kormányzója, aki Trump ellen indult az elnökválasztáson, és aki korábban „indiai bevándorlók büszke lányának” nevezte magát, „lustának” minősítette a technológiai ipart és annak vezetőit, amiért automatikusan külföldi munkaerőt keresnek, hogy kielégítsék igényeiket. "Ha a technológiai iparnak munkaerőre van szüksége, fektessen be az oktatási rendszerünkbe” - írta az X-en. "Fektessenek be az amerikai munkaerőnkbe. Először az amerikaiakba kell befektetnünk, mielőtt máshol keresgélnénk”. Stephen K. Bannon, Trump régi bizalmasa, a népszerű „War Room” podcastjában egy sor olyan influencer és kutatót látott vendégül, akik bírálták a „nagy tech-oligarchákat” a H-1B program támogatása miatt, és a bevándorlást a nyugati civilizációra jelentett fenyegetésnek állították be.
Mások megértőbb álláspontot képviselnek a Szilícium-völgy azon törekvésével kapcsolatban, hogy továbbra is külföldről hozzanak be mérnököket és más szakképzett munkaerőt. Vivek Ramaswamy, a volt republikánus elnökjelölt, akit a múlt hónapban Musk mellett a kormányzati hatékonysági kezdeményezés vezetésére jelöltek ki, az amerikai kultúrát hibáztatta azért, hogy a képzett technológiai állásokra alkalmatlan embereket hoz létre. "A H-1B rendszer súlyosan elromlott, és olyan rendszerrel kellene felváltani, amely a legjobbak legjobbjainak kiválasztására összpontosít” - írta Ramaswamy az X-en.
A bevándorlással kapcsolatos heves vita hamarosan a jobboldal egy másik, a jobboldalon kialakult vitás pontjára, az online beszédre is kiterjedt. Mióta 2022-ben 44 milliárd dollárért megvásárolta az akkori Twittert, Musk "a szólásszabadság abszolutistájaként” jellemzi magát. A vállalat élén tett első intézkedései között szerepelt, hogy visszaállította az előző vezetés által betiltott fiókokat, köztük Loomerét is, amelyet 2018-ban töröltek, miután muszlimellenes bejegyzéseket osztott meg. Csütörtökön azonban az X ideiglenesen letiltotta Loomert az oldalon való posztolástól, és megszüntette ellenőrzött státuszát, ezzel elvágva őt a fizetett előfizetőkből származó bevételektől. Számos más fiók is arról számolt be, hogy elvesztette ellenőrzött státuszát, bár úgy tűnik, csak Loomert tiltották meg a posztolástól.
Loomer elmondta, hogy péntek reggel óta újra tudott posztolni, de még mindig nem kapta vissza az ellenőrzött státuszát. Az X szóvivője nem válaszolt az újságírói megkeresésekre. Loomer - akinek fiókját 1,4 millióan követik - megtorlásnak nevezte az esetet, rámutatva arra, hogy Musk csütörtök este egy népszerű tech-párti influencer posztját támogatta, amely szerint „játssz hülye játékokat, nyerj hülye díjakat”, utalva Loomerre, aki cenzúrának nevezte a korlátozást.
Magyar szempontból nagyon ismerős dolog zajlik most az Egyesült Államokban, amely téma valamiért Magyarországon nem paradoxon. Trump ugyanúgy a bevándorlás-ellenességgel kampányolt, mint azt Orbán Viktor teszi majd egy évtizede, viszont eközben a magyar kormány tizezrével ad ki letelepedési és munkavállalási engedélyeket kínai, ukrán, mongol, fülöp-szigeteki és egyéb távol-keleti állampolgároknak. Ugyanez a mutatvány már nehezebben megy le az amerikai állampolgárok torkán, és alig hetekkel a megválasztott elnök, Donald J. Trump hivatalba lépése előtt komoly szakadék alakult ki támogatói között a bevándorlásról és a külföldi munkavállalók helyéről az amerikai munkaerőpiacon. A vita arról folyik, hogy a következő kormányzatnak mekkora toleranciát kell tanúsítania - ha egyáltalán van ilyen - a munkavállalási vízummal az országba érkező szakképzett bevándorlókkal szemben.
A megosztottság a bevándorlás keményvonalas hívei és a megválasztott elnök legjelentősebb technológiai ipari támogatói között van - köztük Elon Musk, a világ leggazdagabb embere, aki több mint negyedmilliárd dollárral támogatta Trump választási erőfeszítéseit, és David Sacks kockázati tőkés, akit a mesterséges intelligencia és a kriptopénz politikájának cárjává választottak. A technológiai ipar már régóta támaszkodik külföldi szakképzett munkaerőre, hogy segítsen vállalatainak működtetésében, és ez a munkaerő-kínálat a kritikusok szerint csökkenti az amerikai állampolgárok bérét. A vita politikai dilemmát vet fel Trump számára. A megválasztott elnök a múltban kifejezte hajlandóságát arra, hogy több munkavállalási vízumot adjon a szakképzett munkaerőnek, de azt is ígérte, hogy szigorúan korlátozza a bevándorlást, lezárja a határt és vámokat vezet be, hogy több munkahelyet teremtsen az amerikai állampolgárok számára.
Laura Loomer szélsőjobboldali aktivista és lelkes Trump-hívő a hét elején robbantotta ki a vitát azzal, hogy bírálta, hogy Trump Sriram Krishnant, egy indiai-amerikai kockázati tőkést választott tanácsadónak a mesterséges intelligencia politikájához. Egy posztban azt írta, hogy aggódik amiatt, hogy Krishnan, aki honosított amerikai állampolgár, de Indiában született, befolyással lesz a Trump-kormányzat bevándorlási politikájára, és „harmadik világbeli betolakodókat” emlegetett. "Aggasztó látni, hogy hány karrierista baloldali embert neveznek ki most Trump adminisztrációjába, akik olyan nézeteket osztanak, amelyek szöges ellentétben állnak Trump 'Amerika az első' napirendjével” - írta Loomer az X-en, a Musk tulajdonában lévő közösségi médiaplatformon.
Loomer megjegyzései felszínre hozták a Trump régi támogatói - akik elfogadják a heves bevándorlóellenes retorikáját - és a technológiai iparban újabban szerzett támogatói közötti feszültséget, akik közül sokan olyan vállalkozásokat építettek vagy finanszíroztak, amelyek a kormány H-1B vízumprogramjára támaszkodnak a külföldről érkező szakképzett munkaerő alkalmazása érdekében. Válaszul Sacks "durvának” nevezte Loomer kritikáit, míg Musk arról posztolt, hogy az amerikai technológiai cégeknél nincs elegendő hazai tehetség az összes szükséges pozíció betöltésére. "Az amerikai cégek egyszerűen nem találnak elegendő mennyiségű szakértőt Amerikában” - írta Musk, és meghúzta a határt a legális és az illegális bevándorlás között.
A Dél-Afrikában született, honosított állampolgár Musk gyakran szólalt fel a bevándorlás ellen, a nemzeti szuverenitást fenyegető veszélyként jellemezve azt, és támogatva a nem állampolgárokat „betolakodóknak” nevező üzeneteket. A választási ciklus során segített felerősíteni azt a megcáfolt elméletet, miszerint a Demokrata Párt arra bátorítja a papírok nélküli bevándorlókat, hogy a határon átmenve szavazzanak, és így helyettesítsék az amerikai szavazókat. Ezen a héten azonban határozottan kiállt a H-1B vízumok mellett, amelyeket speciális külföldi munkavállalóknak adnak. Musk elmondta, hogy már az állampolgársága előtt is rendelkezett H-1B-vel, és elektromos autókat gyártó cége, a Tesla idén 724 ilyen vízumot adhat ki. A H-1B-vízumok általában hároméves időtartamra szólnak, bár a birtokosok meghosszabbíthatják őket, vagy zöldkártyát igényelhetnek.
Loomer azt mondta, hogy azért vetette fel a vízumkérdést, mert nem bízik Musk és más technológiai mágnások motivációiban, akik segítettek Trump megválasztásában. Elmondása szerint aggódik amiatt, hogy különösen Musk megpróbálja majd befolyását arra használni, hogy rávegye az új elnököt, hogy engedélyezzen több bevándorlót ahelyett, hogy lezárná a határt, ahogy ő és mások a jobboldalon szeretnék. "Ő nem 'MAGA' (Make America Great Again), csak hátráltatja a Trump-féle átmenetet” - mondta Loomer, aki úgy vélte, hogy Musk arra használja fel a Trumppal való kapcsolatát, hogy tovább gazdagodjon. "Elon azt akarja, hogy mindenki azt higgye, ő egy hős, mert 250 millió dollárt adott a Trump-kampánynak. De ez nem nagy befektetés, ha ezzel trilliomossá válhat”.
Trump júniusban egy podcastban azt mondta, hogy minden nemzetközi diáknak, aki amerikai egyetemen szerez diplomát, "képesnek kell lennie arra, hogy ebben az országban maradjon”. A felvételt egy San Franciscó-i adománygyűjtés követte Trump kampánya számára, és amelynek Sacks volt a házigazdája. Azóta a külföldi szakképzett munkaerőre támaszkodó technológiai cégek vezetői, köztük Mark Zuckerberg a Meta, Jeff Bezos az Amazon és Sundar Pichai a Google vezetője, telefonhívásokkal, Mar-a-Lagóban tett látogatásokkal és beiktatására szánt adományokkal udvaroltak Trumpnak. Ez más dinamika, mint Trump első ciklusa, amely azzal kezdődött, hogy az iparág átfogóan elítélte a Trump-kormányzat első beutazási tilalmát, amely felfüggesztette a vízumkiadást hét olyan ország kérelmezői számára, amelyek mindegyike muszlim többségű lakossággal rendelkezett.
A technológiai vezetők az elnöki átmenetben is fontos szerepet vállaltak, munkatársakat javasoltak magas rangú kormányzati pozíciókba, és tanácsot adtak a megválasztott elnöknek a lehetséges politikákkal és külkapcsolatokkal kapcsolatban. Trump Muskot egy új „kormányzati hatékonysági” bizottság társvezetőjének is kinevezte. A technológiai vezetők növekvő jelentősége Trump környezetében mostanában vizsgálat tárgyává vált.
Nikki Haley, Dél-Karolina volt kormányzója, aki Trump ellen indult az elnökválasztáson, és aki korábban „indiai bevándorlók büszke lányának” nevezte magát, „lustának” minősítette a technológiai ipart és annak vezetőit, amiért automatikusan külföldi munkaerőt keresnek, hogy kielégítsék igényeiket. "Ha a technológiai iparnak munkaerőre van szüksége, fektessen be az oktatási rendszerünkbe” - írta az X-en. "Fektessenek be az amerikai munkaerőnkbe. Először az amerikaiakba kell befektetnünk, mielőtt máshol keresgélnénk”. Stephen K. Bannon, Trump régi bizalmasa, a népszerű „War Room” podcastjában egy sor olyan influencer és kutatót látott vendégül, akik bírálták a „nagy tech-oligarchákat” a H-1B program támogatása miatt, és a bevándorlást a nyugati civilizációra jelentett fenyegetésnek állították be.
Mások megértőbb álláspontot képviselnek a Szilícium-völgy azon törekvésével kapcsolatban, hogy továbbra is külföldről hozzanak be mérnököket és más szakképzett munkaerőt. Vivek Ramaswamy, a volt republikánus elnökjelölt, akit a múlt hónapban Musk mellett a kormányzati hatékonysági kezdeményezés vezetésére jelöltek ki, az amerikai kultúrát hibáztatta azért, hogy a képzett technológiai állásokra alkalmatlan embereket hoz létre. "A H-1B rendszer súlyosan elromlott, és olyan rendszerrel kellene felváltani, amely a legjobbak legjobbjainak kiválasztására összpontosít” - írta Ramaswamy az X-en.
A Trump-hívő, de Muskot bíráló Loomer nem érti miért került cenzúrázásra az X-enThis is pure censorship. I paid for a premium account and @elonmusk has hidden all of my replies as labeled them as spam.
— Laura Loomer (@LauraLoomer) December 28, 2024
Is this what we have to look forward to? A billionaire silencing people he doesn’t like?
How is my identity not my identity? @elonmusk
I am who I say I am. https://t.co/2cludhu9ap
A bevándorlással kapcsolatos heves vita hamarosan a jobboldal egy másik, a jobboldalon kialakult vitás pontjára, az online beszédre is kiterjedt. Mióta 2022-ben 44 milliárd dollárért megvásárolta az akkori Twittert, Musk "a szólásszabadság abszolutistájaként” jellemzi magát. A vállalat élén tett első intézkedései között szerepelt, hogy visszaállította az előző vezetés által betiltott fiókokat, köztük Loomerét is, amelyet 2018-ban töröltek, miután muszlimellenes bejegyzéseket osztott meg. Csütörtökön azonban az X ideiglenesen letiltotta Loomert az oldalon való posztolástól, és megszüntette ellenőrzött státuszát, ezzel elvágva őt a fizetett előfizetőkből származó bevételektől. Számos más fiók is arról számolt be, hogy elvesztette ellenőrzött státuszát, bár úgy tűnik, csak Loomert tiltották meg a posztolástól.
Loomer elmondta, hogy péntek reggel óta újra tudott posztolni, de még mindig nem kapta vissza az ellenőrzött státuszát. Az X szóvivője nem válaszolt az újságírói megkeresésekre. Loomer - akinek fiókját 1,4 millióan követik - megtorlásnak nevezte az esetet, rámutatva arra, hogy Musk csütörtök este egy népszerű tech-párti influencer posztját támogatta, amely szerint „játssz hülye játékokat, nyerj hülye díjakat”, utalva Loomerre, aki cenzúrának nevezte a korlátozást.