Berta Sándor

Belgiumban van a legtöbb szélessávú hozzáférés

A Strategy Analytics londoni piackutató csoport felméréséből az is kiderül, hogy az előrejelzések szerint Európában az év végéig már 33,5 millió szélessávú internet-eléréssel rendelkező felhasználó lesz.

Mindez azt jelenti, hogy ezt az adatot figyelembe véve minden ötödik európai háztartásban lesz ilyen hozzáférés. Ami azonban igazán meglepő, az nem ez, hanem sokkal inkább az a megállapítás, miszerint a szélessávú internet-eléréseket leginkább a kis és közepes európai államok fejlesztik, míg a nagyobb országok e területen a mezőny végén találhatók. A legtöbb szélessávú internet-hozzáféréssel Európában Belgium rendelkezik, ahol a háztartások 29,5 százalékában van ilyen kapcsolat. A második helyen Hollandia (27,2%), a harmadikon Dánia (26,4%), míg a negyediken Svájc (26,1%) található. Ausztria a lista közepén helyezkedik el 16,2 százalékos eredményével. Nagy-Britanniában, Németországban és Olaszországban ezek az értékek csupán 11-13 százalékot tesznek ki.

A Strategy Analytics elemzői szerint a lemaradás oka, hogy a nagyobb államokban nincs akkora versenyhelyzet ezen a területen. A legkevesebb szélessávú internet-elérés Írországban és Görögországban van. Előbbiben a háztartásoknak csupán a 2,4, míg utóbbiban csupán a 0,3 százaléka rendelkezik ilyen hozzáféréssel.

A szakemberek úgy vélik, hogy 2008-ra már az európai háztartások 41 százalékában lesz valamilyen szélessávú (DSL, kábel, üvegszálas stb.) internet-elérés. A legnagyobb mértékű növekedés ezen a területen ismét a kis(ebb) országokban lesz érzékelhető, így például Belgiumban, Svájcban vagy Svédországban, ahol 2008-ra már a lakások 55-60%-ában lehet majd ilyen internet-elérése. David Mercer, a Strategy Analytics elemzője szerint a kisebb államok megmutatták, hogy a megfelelő versenyhelyzet megteremtésével igenis hozzá lehet járulni ahhoz, hogy minél gyorsabb mértékben elterjedjen a szélessávú internet.

Ezeknek a kapcsolatoknak a típus szerinti megoszlása szintén érdekes. Általában a különböző DSL-hozzáférések a legnépszerűbbek, azonban Belgiumban, Hollandiában, Svájcban, Ausztriában, Portugáliában és Nagy-Britanniában nagyon elterjedt a kábeles internet is. Az üvegszál pedig főleg Svédországban és Olaszországban hódít.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • TeszteloPontHu #12
    Aki ki akarja próbálni, az nem netezik sokat, nem vágja a földhöz a modemes netár. Aztán be is lehet ülni könyvtárba, teleházba, ott is ki lehet próbálni.
    A gond inkább az, hogy sok helyen még mindig nincs szélessáv.
  • SwITcHMaN #11
    Most ez miért baj? Ezért kellett aláírni, nem? Nekik is jó, neked is jó. Ha felmondhatnád miután odafirkantottad a nevedet az elég érdekes lenne...
  • gz8 #10
    Nagy kezdőbetűvel
  • Sub #9
    Nehezedre esne hazánk nevét NAGY betűvel írni ha már annyira okos vagy, hogy a létező összes fórumtémához hozzá tudsz szólni és mindekit kioktatni?
  • Cat #8
    nem érzed az arányokat, és a gond az hogy nincs olcsó kiprobálási/megimerési lehetőség - a telefonos netet ebbe a kategóriába sorolom

    200ezer embernek van magyarországon szélessávu netje, mert aki netezni akar, gyakorlatilag ez az egyetlen választása, a modem NEM ALTERNATÍVA, és ez marhanagy baj
    ma magyarországon csak párszázezer ember netezik, a modemesek elenyésző arányban vannak, és nagyon sok helyen azért nem neteznek, mert egyszerüen nincs lehetőség szélessávra. Az olcsó modemes net pedig megoldható, lásd másfél éven át volt olcsó modemezési lehetőség, 150Ft este hattol reggel 7ig

    ha lenne olcsó modemes net, akkor SOKKAL többen ismernék meg az internetet, és párezer ftbol rájönnének hogy jo dolog, és többre, gyorsabbra vágynának. Ezután fizetnének elő szélessávra havi 10-12ért, de nálunk ez a fokozatosság nincs meg, ezáltal rengetegen szorulnak ki az információs társadalomból.
  • Cat #7
    igen, elengedik a bekötési dijat, ha aláirod hogy két évig nem mondod fel a szolgáltatást
    ha felmondod, rádverik a bekötési dijat is
  • TeszteloPontHu #6
    "és kevés az a megszállott hülye, aki látatlanban előfizet évekre egy 10e ftos havidijas szolgáltatásra."

    Ezt nem tudom, honnan veszed, de a szélessávon netezők 99%-a aláírta az 1-2 éves hűségnyilatkozat, és az nem kevés ember... Látatlanban? Mit kell ezen látni? Eddig netezett modemmel, most pedig sokkal gyorsabban tud, olcsóbban (vagy ugyanannyiért). Felesleges kipróbálni, aki számol és sokat netezik, egyértelmű, hogy jobban megéri.
  • GABOR16 #5
    A nagyobb cégeknél szokott lenni olyan AKCIÓ, hogy a bekötési díjat elengedik. Érdemes lehet kivárni.
  • GABOR16 #4
    Én is kábeles vagyok (chello 768/256)
  • Cat #3
    érdekes modon mi ebben az arányban elég jól állunk, egyetlen ok miatt amit ugy hivnak hogy MATÁV
    mivel iszonyat magasak a telefondijak, ezért aki netezni akar, jobban jár ha adslt vagy chellot kötett be havi tizezerért, mintha modemezne havi 20-30ezerért

    tehát a mostani magyarországi netezőknek NAGYON JELENTŐS aránya rendelkezik szélessávu kapcsolattal, kb. 220e ember, ebből cirka 60e chellos, 100-120e adsl, és a maradék egyéb (mikróhullám, muhold vagy egyéb vezetéknélküli elérés)

    más kérdés hogy az internet terjedését a magas belépési küszöb alapból hazavágja, ugyanis a magas bekötési dij (melyet akkor engednek el ha 1-2 évet aláirsz) miatt nem sokan tudják kipróbálni, és kevés az a megszállott hülye, aki látatlanban előfizet évekre egy 10e ftos havidijas szolgáltatásra.