Berta Sándor
Európában is hódít a szélessávú internet
Az Európai Bizottság egyik most elkészült jelentése szerint a szélessávú internetet használó magánszemélyek és vállalatok száma nyolcvan százalékkal emelkedett a 2003 januári információkhoz képest.
A dokumentum készítői az idén januárban felvett adatokat összehasonlították az előző év januári adatokkal. A legnagyobb mértékű növekedés azokban az országokban tapasztalható, ahol versenyhelyzet van az alternatív hálózatok között és nagy kínálat van internet-szolgáltatókból. Ezáltal természetesen csökkentek a szélessávú internet-hozzáférések árai is.
Erkki Liikanen, az információs társadalomért és a vállalatokért felelős európai biztos szerint főleg olyan államokban tapasztalták a növekedést, mint Franciaország vagy Olaszország. A szakember azonban úgy vélte, hogy mindez az jelenti, nem szabad, hogy ennyivel megelégedjenek a tagországok és elfogyjon a szélessávú internet-hozzáférések növelését biztosító lendület, hiszen a világháló új piacokat kínál, de egy biztonságos jogi környezetet is a jövőbeni befektetések és beruházók számára.
Az Európai Unió polgárainak hat százaléka használhatja már az internetet szélessávon. Fontos azonban megjegyezni, hogy még a legjobb szélessávú hozzáférés-növelő mutatókkal rendelkező európai országok és régiók és el vannak maradva például az ezen a területen kiemelkedő Dél-Koreától vagy Kanadától. A szélessávú internet-hozzáférések kiépítésének sebessége egyébként több mindentől függ, így nem csak az adott állam vagy régió gazdasági-pénzügyi fejlettségétől, erejétől vagy lehetőségeitől, de például attól is, hogy milyenek a versenyhelyzeti körülmények. E mellett az is fontos, hogy a mindenhol jelenlévő telefonvonalon kívül hány más típusú szélessávú hálózat (például kábeltelevíziós rendszer) áll rendelkezésre az adott országban, illetve, hogy milyen áron kínálják az internet-szolgáltatók ezeket a hozzáféréseket.
A jelentés készítői végül leszögezik: a különböző európai uniós tagállamoknak 2005-ig át kell dolgozniuk a nemzeti internet-fejlesztési stratégiáikat. Ezekben le kell fektetniük azokat az irányelveket, amelyek alapján az új szélessávú internet-hálózatokat ki tudják építeni, illetve nem árt, ha figyelembe veszik más országok tapasztalatait is.
A dokumentum készítői az idén januárban felvett adatokat összehasonlították az előző év januári adatokkal. A legnagyobb mértékű növekedés azokban az országokban tapasztalható, ahol versenyhelyzet van az alternatív hálózatok között és nagy kínálat van internet-szolgáltatókból. Ezáltal természetesen csökkentek a szélessávú internet-hozzáférések árai is.
Erkki Liikanen, az információs társadalomért és a vállalatokért felelős európai biztos szerint főleg olyan államokban tapasztalták a növekedést, mint Franciaország vagy Olaszország. A szakember azonban úgy vélte, hogy mindez az jelenti, nem szabad, hogy ennyivel megelégedjenek a tagországok és elfogyjon a szélessávú internet-hozzáférések növelését biztosító lendület, hiszen a világháló új piacokat kínál, de egy biztonságos jogi környezetet is a jövőbeni befektetések és beruházók számára.
Az Európai Unió polgárainak hat százaléka használhatja már az internetet szélessávon. Fontos azonban megjegyezni, hogy még a legjobb szélessávú hozzáférés-növelő mutatókkal rendelkező európai országok és régiók és el vannak maradva például az ezen a területen kiemelkedő Dél-Koreától vagy Kanadától. A szélessávú internet-hozzáférések kiépítésének sebessége egyébként több mindentől függ, így nem csak az adott állam vagy régió gazdasági-pénzügyi fejlettségétől, erejétől vagy lehetőségeitől, de például attól is, hogy milyenek a versenyhelyzeti körülmények. E mellett az is fontos, hogy a mindenhol jelenlévő telefonvonalon kívül hány más típusú szélessávú hálózat (például kábeltelevíziós rendszer) áll rendelkezésre az adott országban, illetve, hogy milyen áron kínálják az internet-szolgáltatók ezeket a hozzáféréseket.
A jelentés készítői végül leszögezik: a különböző európai uniós tagállamoknak 2005-ig át kell dolgozniuk a nemzeti internet-fejlesztési stratégiáikat. Ezekben le kell fektetniük azokat az irányelveket, amelyek alapján az új szélessávú internet-hálózatokat ki tudják építeni, illetve nem árt, ha figyelembe veszik más országok tapasztalatait is.