SG.hu
Megbízható lehet a Wikipedia a dezinformáció korában?
Bár a Wikipedia soha nem a profitról szólt, mára a kultúrharcok egyik célpontjává vált: politikai támadások, médiakritikák és állami nyomásgyakorlási kísérletek ütik fel a fejüket körülötte. Jimmy Wales legújabb könyvében, a The Seven Rules of Trust című munkájában azt állítja, hogy a Wikipédia működésének alapelvei ma is mintát adhatnak arra, hogyan lehet újraépíteni a tényeken alapuló közös valóságot. A New York Times interjút készített az egyik legmegbízhatóbbnak tartott online tudásforrás létrehozójával a digitális valóság állapotáról.
Jimmy Wales szerint a mai bizalmi válság egyszerre társadalmi és intézményi természetű. A hétköznapi emberek szerinte továbbra is alapvetően bíznak egymásban, együttműködnek, és jóhiszeműen próbálják megérteni a világot, ugyanakkor a politikai, médiabeli és üzleti szereplők iránti bizalom drámaian leépült. A Wikipedia ebben a környezetben úgy tudott fennmaradni, hogy ragaszkodott a hagyományos, akadémiai jellegű módszerekhez: a megbízható, ellenőrizhető forrásokhoz, az átlátható szerkesztési folyamatokhoz és ahhoz, hogy minden hiba nyíltan korrigálható legyen. Wales szerint ez az egyik alapvető oka annak, hogy az enciklopédia máig magas bizalmi indexszel működik.
A Wikipedia tényfogalma az akadémiai elvekhez közelít: az számít ténynek, amit tekintélyes, szerkesztett, ellenőrzött források megerősítenek. A legfontosabb újságok, a nagy magazinok és a peer-reviewed kutatások ilyen szempontból egyenrangúak, a blogok, véleményposztok és tweetek viszont nem jelentenek megfelelő alapot. A Wikipédia nem foglal állást ideológiai kérdésekben, hanem dokumentálja a vitákat, feltárja, ki mit gondol egy témáról, és egymás mellé helyezi a különböző értelmezéseket. Wales példája szerint egy olyan kérdésben is, mint az abortusz, egymás mellett képes dolgozni egy katolikus pap és egy Planned Parenthood-aktivista, mert a cél nem a saját igazság érvényesítése, hanem a vitáról szóló tényszerű összefoglaló megalkotása.
Egyes kutatások szerint a legszenvedélyesebben vitatott Wikipedia-oldalak gyakran még magasabb színvonalúvá válnak, mert több ellenőrzésen, vitán és forrásvizsgálaton mennek keresztül. Ennek ellenére vannak olyan konfliktusos témák, ahol időnként ideiglenes szerkesztési korlátozásokra van szükség, például geopolitikai konfliktuszónákban, vagy amikor hirtelen nagy mennyiségű rossz minőségű tartalom próbál betörni egy oldalra.
A szerkesztők védelme ugyanakkor nehéz. Bár a Wikipédia lehetőséget ad arra, hogy valaki anonim módon szerkesszen, ez sok országban nem elegendő biztosíték. Egyes kormányok - például Oroszország vagy India - közvetlen nyomást gyakoroltak a Wikipedia helyi szerkesztőire. Előfordult zaklatás, doxxolás, sőt olyan eset is, amikor egy szerkesztőnek el kellett menekülnie az országból. Wales szerint a növekvő autoriter tendenciák világszerte érezhetők, és gyakran olyan átlátszó indokok mögé bújnak, mint a gyermekvédelem vagy az információbiztonság. A probléma gyökere gyakran az, hogy a politikusok nem értik a Wikipédia működését: nem a Wikimedia Foundation irányítja a tartalmat, hanem egy autonóm, decentralizált közösség, így politikai nyomásgyakorlással nem lehet belenyúlni a cikkekbe.
Az Egyesült Államokban is felbukkantak politikai támadások. Két republikánus képviselő például a szerkesztőkre vonatkozó adatok kiadását kérte a Wikipédiától, valamint olyan elemzéseket, amelyek alapján az enciklopédia „elfogultságát” akarták leleplezni. A Heritage Foundation pedig nyíltan beszélt arról, hogy szeretné azonosítani a szerkesztőket, vagyis de facto megfélemlíteni őket. Wales szerint ez félreértésen alapul, és szégyen egy olyan korábban tiszteletreméltó szervezetre nézve, amely a konzervatív mozgalom legfontosabb intézményei közé tartozott.
A beszélgetés egyik legérdekesebb része Elon Muskkal kapcsolatos. Wales elmondja, hogy Musk rendszeresen támadja a Wikipédia működését a nyilvánosság előtt, kifigurázza azt a „woke” címkével, és alternatívát próbál építeni Grokipedia néven, miközben a privát üzenetváltásaik sokkal udvariasabbak és visszafogottabbak. Wales szerint Musk túl gyakran beszél úgy a Wikipédiáról, mintha valamilyen centralizált ideológiai projekt lenne, amelyet egy láthatatlan elit irányít, miközben a valóság ezzel teljesen ellentétes: a Wikipédia önkéntesek decentralizált közösségének munkája. Érdekes megjegyzése, hogy szerinte a Wikipédia még száz év múlva is létezhet, míg Musk karrierje addigra már csak történelmi lábjegyzet lehet.
Az interjú kitér arra is, amikor Charlie Kirket, a Turning Point USA vezetőjét meggyilkolták. A gyilkosság után a politikai jobboldal egy része a Wikipédiát támadta, amiért az a férfit egyes források alapján szélsőjobboldali összeesküvés-terjesztőnek nevezte. Wales elmagyarázta, hogy az enciklopédia minden ilyen jelzőt kizárólag forrásokra támaszkodva tüntet fel, és csak akkor, ha megfelelő kontextusban, körültekintően, többoldalúan lehet megfogalmazni. Soha nem maga a Wikipédia mond ilyet, hanem dokumentálja, hogy mely források minősítik így az illetőt.
A mesterséges intelligencia kérdésénél Wales nagyon óvatos. Úgy fogalmaz, hogy ma még egyetlen MI sem képes megbízható Wikipédiacikket írni, mert a kisebb témáknál a hallucinációk továbbra is túl gyakoriak. A Wikipédia viszont használ mesterséges intelligenciát háttérelemzésre és forrásellenőrzésre, például annak megállapítására, hogy egy hivatkozott forrás valóban azt állítja-e, amit a cikkben rá hivatkozva leírnak. A Wikimedia friss globális trendjelentése arra figyelmeztet, hogy az internetet egyre több gyenge minőségű MI-tartalom árasztja el, és a valódi emberi munka - így a Wikipedia is - egyre nagyobb értéket képvisel majd.
A beszélgetés végén Wales reflektál arra, hogy vajon létrejöhetne-e ma a Wikipedia, ha a nulláról kellene megépíteni. Szerinte igen, bár az internet sokkal mérgezőbb hellyé vált, mint a 2000-es évek elején volt, de a közösségi normák, a transzparencia és a konszenzuskeresés ma is működőképes alapelvek lennének. Belátja, hogy a média hanyatlása részben annak köszönhető, hogy sok újság feladta a tényközpontú újságírást, és a rövid távú profit érdekében clickbaitre és partizán narratívákra váltott. A Wikipedia előnye, hogy nincs ilyen ösztönzőrendszer mögötte: nem akar eladni semmit az olvasónak, és nincsenek rejtett érdekei.
Wales végül optimistán zárja a beszélgetést. Szerinte a jelenlegi polarizáció és bizalomvesztés átmeneti jelenség, és a Wikipedia példája azt mutatja, hogy a közös valóság nem illúzió. Megteremthető, ha világos normákat, hiteles forrásokat és közösségi együttműködést helyezünk a középpontba. Úgy véli, hogy az internet jövője azon múlik, képesek vagyunk-e újraépíteni a bizalmat olyan intézményekben, amelyek a közösségi értékekre és a hosszú távú gondolkodásra épülnek, és a Wikipedia erre a legjobb bizonyíték.
Jimmy Wales szerint a mai bizalmi válság egyszerre társadalmi és intézményi természetű. A hétköznapi emberek szerinte továbbra is alapvetően bíznak egymásban, együttműködnek, és jóhiszeműen próbálják megérteni a világot, ugyanakkor a politikai, médiabeli és üzleti szereplők iránti bizalom drámaian leépült. A Wikipedia ebben a környezetben úgy tudott fennmaradni, hogy ragaszkodott a hagyományos, akadémiai jellegű módszerekhez: a megbízható, ellenőrizhető forrásokhoz, az átlátható szerkesztési folyamatokhoz és ahhoz, hogy minden hiba nyíltan korrigálható legyen. Wales szerint ez az egyik alapvető oka annak, hogy az enciklopédia máig magas bizalmi indexszel működik.
A Wikipedia tényfogalma az akadémiai elvekhez közelít: az számít ténynek, amit tekintélyes, szerkesztett, ellenőrzött források megerősítenek. A legfontosabb újságok, a nagy magazinok és a peer-reviewed kutatások ilyen szempontból egyenrangúak, a blogok, véleményposztok és tweetek viszont nem jelentenek megfelelő alapot. A Wikipédia nem foglal állást ideológiai kérdésekben, hanem dokumentálja a vitákat, feltárja, ki mit gondol egy témáról, és egymás mellé helyezi a különböző értelmezéseket. Wales példája szerint egy olyan kérdésben is, mint az abortusz, egymás mellett képes dolgozni egy katolikus pap és egy Planned Parenthood-aktivista, mert a cél nem a saját igazság érvényesítése, hanem a vitáról szóló tényszerű összefoglaló megalkotása.
Egyes kutatások szerint a legszenvedélyesebben vitatott Wikipedia-oldalak gyakran még magasabb színvonalúvá válnak, mert több ellenőrzésen, vitán és forrásvizsgálaton mennek keresztül. Ennek ellenére vannak olyan konfliktusos témák, ahol időnként ideiglenes szerkesztési korlátozásokra van szükség, például geopolitikai konfliktuszónákban, vagy amikor hirtelen nagy mennyiségű rossz minőségű tartalom próbál betörni egy oldalra.
A szerkesztők védelme ugyanakkor nehéz. Bár a Wikipédia lehetőséget ad arra, hogy valaki anonim módon szerkesszen, ez sok országban nem elegendő biztosíték. Egyes kormányok - például Oroszország vagy India - közvetlen nyomást gyakoroltak a Wikipedia helyi szerkesztőire. Előfordult zaklatás, doxxolás, sőt olyan eset is, amikor egy szerkesztőnek el kellett menekülnie az országból. Wales szerint a növekvő autoriter tendenciák világszerte érezhetők, és gyakran olyan átlátszó indokok mögé bújnak, mint a gyermekvédelem vagy az információbiztonság. A probléma gyökere gyakran az, hogy a politikusok nem értik a Wikipédia működését: nem a Wikimedia Foundation irányítja a tartalmat, hanem egy autonóm, decentralizált közösség, így politikai nyomásgyakorlással nem lehet belenyúlni a cikkekbe.
Az Egyesült Államokban is felbukkantak politikai támadások. Két republikánus képviselő például a szerkesztőkre vonatkozó adatok kiadását kérte a Wikipédiától, valamint olyan elemzéseket, amelyek alapján az enciklopédia „elfogultságát” akarták leleplezni. A Heritage Foundation pedig nyíltan beszélt arról, hogy szeretné azonosítani a szerkesztőket, vagyis de facto megfélemlíteni őket. Wales szerint ez félreértésen alapul, és szégyen egy olyan korábban tiszteletreméltó szervezetre nézve, amely a konzervatív mozgalom legfontosabb intézményei közé tartozott.
A beszélgetés egyik legérdekesebb része Elon Muskkal kapcsolatos. Wales elmondja, hogy Musk rendszeresen támadja a Wikipédia működését a nyilvánosság előtt, kifigurázza azt a „woke” címkével, és alternatívát próbál építeni Grokipedia néven, miközben a privát üzenetváltásaik sokkal udvariasabbak és visszafogottabbak. Wales szerint Musk túl gyakran beszél úgy a Wikipédiáról, mintha valamilyen centralizált ideológiai projekt lenne, amelyet egy láthatatlan elit irányít, miközben a valóság ezzel teljesen ellentétes: a Wikipédia önkéntesek decentralizált közösségének munkája. Érdekes megjegyzése, hogy szerinte a Wikipédia még száz év múlva is létezhet, míg Musk karrierje addigra már csak történelmi lábjegyzet lehet.
Az interjú kitér arra is, amikor Charlie Kirket, a Turning Point USA vezetőjét meggyilkolták. A gyilkosság után a politikai jobboldal egy része a Wikipédiát támadta, amiért az a férfit egyes források alapján szélsőjobboldali összeesküvés-terjesztőnek nevezte. Wales elmagyarázta, hogy az enciklopédia minden ilyen jelzőt kizárólag forrásokra támaszkodva tüntet fel, és csak akkor, ha megfelelő kontextusban, körültekintően, többoldalúan lehet megfogalmazni. Soha nem maga a Wikipédia mond ilyet, hanem dokumentálja, hogy mely források minősítik így az illetőt.
A mesterséges intelligencia kérdésénél Wales nagyon óvatos. Úgy fogalmaz, hogy ma még egyetlen MI sem képes megbízható Wikipédiacikket írni, mert a kisebb témáknál a hallucinációk továbbra is túl gyakoriak. A Wikipédia viszont használ mesterséges intelligenciát háttérelemzésre és forrásellenőrzésre, például annak megállapítására, hogy egy hivatkozott forrás valóban azt állítja-e, amit a cikkben rá hivatkozva leírnak. A Wikimedia friss globális trendjelentése arra figyelmeztet, hogy az internetet egyre több gyenge minőségű MI-tartalom árasztja el, és a valódi emberi munka - így a Wikipedia is - egyre nagyobb értéket képvisel majd.
A beszélgetés végén Wales reflektál arra, hogy vajon létrejöhetne-e ma a Wikipedia, ha a nulláról kellene megépíteni. Szerinte igen, bár az internet sokkal mérgezőbb hellyé vált, mint a 2000-es évek elején volt, de a közösségi normák, a transzparencia és a konszenzuskeresés ma is működőképes alapelvek lennének. Belátja, hogy a média hanyatlása részben annak köszönhető, hogy sok újság feladta a tényközpontú újságírást, és a rövid távú profit érdekében clickbaitre és partizán narratívákra váltott. A Wikipedia előnye, hogy nincs ilyen ösztönzőrendszer mögötte: nem akar eladni semmit az olvasónak, és nincsenek rejtett érdekei.
Wales végül optimistán zárja a beszélgetést. Szerinte a jelenlegi polarizáció és bizalomvesztés átmeneti jelenség, és a Wikipedia példája azt mutatja, hogy a közös valóság nem illúzió. Megteremthető, ha világos normákat, hiteles forrásokat és közösségi együttműködést helyezünk a középpontba. Úgy véli, hogy az internet jövője azon múlik, képesek vagyunk-e újraépíteni a bizalmat olyan intézményekben, amelyek a közösségi értékekre és a hosszú távú gondolkodásra épülnek, és a Wikipedia erre a legjobb bizonyíték.