SG.hu
Elvehetik a Wikipédia nonprofit státuszát az Egyesült Államokban
A washingtoni államügyész, a Trump által kinevezett Ed Martin azzal vádolja az online enciklopédiát, hogy „lehetővé teszi külföldi szereplők számára, hogy manipulálják az információkat és propagandát terjesszenek az amerikai nyilvánosság körében”.
Columbia körzet megbízott ügyésze levelet küldött a Wikipédiát működtető nonprofit szervezetnek, amelyben azzal vádolja az adómentes szervezetet, hogy „lehetővé teszi külföldi szereplők számára az információk manipulálását és propaganda terjesztését az amerikai közvélemény körében”. A levélben Ed Martin közölte, hogy azt igyekszik megállapítani, hogy a Wikimédia Alapítvány magatartása sérti-e az 501(c)(3) szakasz szerinti státuszát. Martin arra kérte az alapítványt, hogy adjon részletes tájékoztatást a szerkesztési folyamatáról, a biztonsági intézkedéseiről, valamint arról, hogyan védi információit a külföldi szereplőktől.
"A Wikipédia lehetővé teszi az információk manipulációját a platformján, beleértve a kulcsfontosságú, történelmi események és a jelenlegi és korábbi amerikai vezetők életrajzi adatainak átírását, valamint más, a nemzetbiztonságot és az Egyesült Államok érdekeit érintő ügyeket” - írta Martin. "A közvéleményt befolyásoló propaganda leplezése a tájékoztató anyagok szolgáltatásának álcája alatt ellentétes a Wikimedia oktatási küldetésével”.
A levél része a Trump-kormányzat és szövetségesei, köztük Martin szélesebb körű kampányának, amely olyan intézmények, médiumok és online platformok ellen irányul, amelyeket azzal vádolnak, hogy liberális programokat vagy politikai nézeteket támogatnak. Ez a lépés a Wikipédiával, a világszerte önkéntesek ezrei által közösen írt és szerkesztett online enciklopédiával szembeni egyre erősödő konzervatív kritikára épül. Martin levelének egyes állításai egybecsengenek a Rágalmazásellenes Liga, egy vezető zsidó polgárjogi szervezet márciusban közzétett jelentésével, amely szerint „széles körben elterjedt antiszemita és Izrael-ellenes előítéletesség van a Wikipédiában”. Az ADL 2024-ben bírálta a Wikipédiát, miután az enciklopédia közreműködői kollektíven leminősítették az ADL megbízhatósági besorolását, mint az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatos témákkal foglalkozó forrást.
A 2001-ben indult Wikipedia az internet legnépszerűbb hivatkozási forrása, és a Similarweb elemző cég becslése szerint a világháló kilencedik leglátogatottabb oldala. Tartalma a Google keresési eredményeiben és a vezető mesterséges intelligencia modellek képzéséhez használt adathalmazokban is meghatározó szerepet játszik. 2003-ban Jimmy Wales, a Wikipédia társalapítója létrehozta a Wikimedia Alapítványt, amely egy San Francisco-i székhelyű nonprofit szervezet, hogy finanszírozza az oldalt és más közösségi „wiki” projekteket.
"A Wikipédia az egyik utolsó olyan online hely, amely az internet eredeti célját követi: több mint 65 millió cikket tartalmaz, amelyek célja az informálás, nem pedig a meggyőzés” - áll a Wikimédia Alapítvány közleményében, amely nem foglalkozik Martin irodájának levelével. Az alapítvány szerint a Wikipédia tartalmát olyan irányelvek szabályozzák, amelyek biztosítják, hogy az információk a lehető „legpontosabban, tisztességesebben és semlegesebben” jelenjenek meg, egy közel 260 000 önkéntes bevonásával zajló folyamat során. "A mi víziónk egy olyan világ, amelyben minden egyes ember szabadon részesülhet minden tudás összességéből” - tette hozzá az alapítvány.
Bár a Wikipédia története során a szócikkeinek tartalma miatt sokszor viták kereszttüzébe került, az amerikai konzervatívok mumusává válása viszonylag új keletű. 2018-ban az Atlantic egyik rovata „a közös valóság utolsó bástyájának” nevezte a Wikipédiát egy egyre inkább polarizálódó országban. A Tesla vezérigazgatója, Elon Musk, az X tulajdonosa is azok közé tartozik, akik kiábrándultak belőle. 2023 októberében felajánlotta, hogy 1 milliárd dollárt adományoz a Wikimédia Alapítványnak azzal a feltétellel, hogy az megváltoztatja az oldal nevét „Dickipedia”-ra. Wales még az év elején bírálta Muskot az X azon döntése miatt, hogy eleget tesz a török kormány cenzúraköveteléseinek, amelyek ellen a Wikipédia sikeresen harcolt a bíróságon. "Ezt jelenti a véleménynyilvánítás szabadságát elvként, nem pedig szlogenként kezelni” - írta akkor Wales.
2024 decemberében Musk azt írta az X-en, hogy „Ne adományozz a Wokepedia-nak”, és megosztott egy posztot egy jobboldali TikTok-fiókból, amely azt állította, hogy a szervezet éves költségvetésének jórészét a sokszínűségre, egyenlőségre és befogadásra (azaz DEI-re) költötte - egy sor olyan programra, amelyeket a Trump-kormányzat démonizált. A Manhattan Institute, egy konzervatív agytröszt 2024. júniusi elemzése bizonyítékokat talált „enyhe vagy mérsékelt” baloldali politikai elfogultságra az amerikai közszereplők jellemzésére használt nyelvezetben. Egy másik konzervatív nonprofit szervezet, a Media Research Center februárban egy olyan Wikipedia-oldalról számolt be, amely a különböző információforrások vélt megbízhatóságát katalogizálja, és megjegyezte, hogy számos konzervatív forrás megbízhatatlannak minősült.
A Wikipedia szerkesztője és technológiai kritikusa, Molly White azt mondta, hogy Martin levelét a Trump-kormányzat és szövetségesei szélesebb körű kampányának részének tekinti, amely „fegyverként használja a törvényeket, hogy megpróbálja elhallgattatni a magas minőségű, független információforrásokat”, amelyeket nem tudnak ellenőrizni. Stephen Harrison újságíró, aki évek óta foglalkozik a Wikipédiával, és írt egy regényt is, amelyet a Wikipédia ihletett, azt mondta, hogy bár a Wikipédia küldetése az, hogy globális információforrásként szolgáljon, Martin „úgy tűnik, hogy a Wikipédia 'Amerika az első' verzióját akarja”.
Columbia körzet megbízott ügyésze levelet küldött a Wikipédiát működtető nonprofit szervezetnek, amelyben azzal vádolja az adómentes szervezetet, hogy „lehetővé teszi külföldi szereplők számára az információk manipulálását és propaganda terjesztését az amerikai közvélemény körében”. A levélben Ed Martin közölte, hogy azt igyekszik megállapítani, hogy a Wikimédia Alapítvány magatartása sérti-e az 501(c)(3) szakasz szerinti státuszát. Martin arra kérte az alapítványt, hogy adjon részletes tájékoztatást a szerkesztési folyamatáról, a biztonsági intézkedéseiről, valamint arról, hogyan védi információit a külföldi szereplőktől.
"A Wikipédia lehetővé teszi az információk manipulációját a platformján, beleértve a kulcsfontosságú, történelmi események és a jelenlegi és korábbi amerikai vezetők életrajzi adatainak átírását, valamint más, a nemzetbiztonságot és az Egyesült Államok érdekeit érintő ügyeket” - írta Martin. "A közvéleményt befolyásoló propaganda leplezése a tájékoztató anyagok szolgáltatásának álcája alatt ellentétes a Wikimedia oktatási küldetésével”.
A levél része a Trump-kormányzat és szövetségesei, köztük Martin szélesebb körű kampányának, amely olyan intézmények, médiumok és online platformok ellen irányul, amelyeket azzal vádolnak, hogy liberális programokat vagy politikai nézeteket támogatnak. Ez a lépés a Wikipédiával, a világszerte önkéntesek ezrei által közösen írt és szerkesztett online enciklopédiával szembeni egyre erősödő konzervatív kritikára épül. Martin levelének egyes állításai egybecsengenek a Rágalmazásellenes Liga, egy vezető zsidó polgárjogi szervezet márciusban közzétett jelentésével, amely szerint „széles körben elterjedt antiszemita és Izrael-ellenes előítéletesség van a Wikipédiában”. Az ADL 2024-ben bírálta a Wikipédiát, miután az enciklopédia közreműködői kollektíven leminősítették az ADL megbízhatósági besorolását, mint az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatos témákkal foglalkozó forrást.
A 2001-ben indult Wikipedia az internet legnépszerűbb hivatkozási forrása, és a Similarweb elemző cég becslése szerint a világháló kilencedik leglátogatottabb oldala. Tartalma a Google keresési eredményeiben és a vezető mesterséges intelligencia modellek képzéséhez használt adathalmazokban is meghatározó szerepet játszik. 2003-ban Jimmy Wales, a Wikipédia társalapítója létrehozta a Wikimedia Alapítványt, amely egy San Francisco-i székhelyű nonprofit szervezet, hogy finanszírozza az oldalt és más közösségi „wiki” projekteket.
"A Wikipédia az egyik utolsó olyan online hely, amely az internet eredeti célját követi: több mint 65 millió cikket tartalmaz, amelyek célja az informálás, nem pedig a meggyőzés” - áll a Wikimédia Alapítvány közleményében, amely nem foglalkozik Martin irodájának levelével. Az alapítvány szerint a Wikipédia tartalmát olyan irányelvek szabályozzák, amelyek biztosítják, hogy az információk a lehető „legpontosabban, tisztességesebben és semlegesebben” jelenjenek meg, egy közel 260 000 önkéntes bevonásával zajló folyamat során. "A mi víziónk egy olyan világ, amelyben minden egyes ember szabadon részesülhet minden tudás összességéből” - tette hozzá az alapítvány.
Bár a Wikipédia története során a szócikkeinek tartalma miatt sokszor viták kereszttüzébe került, az amerikai konzervatívok mumusává válása viszonylag új keletű. 2018-ban az Atlantic egyik rovata „a közös valóság utolsó bástyájának” nevezte a Wikipédiát egy egyre inkább polarizálódó országban. A Tesla vezérigazgatója, Elon Musk, az X tulajdonosa is azok közé tartozik, akik kiábrándultak belőle. 2023 októberében felajánlotta, hogy 1 milliárd dollárt adományoz a Wikimédia Alapítványnak azzal a feltétellel, hogy az megváltoztatja az oldal nevét „Dickipedia”-ra. Wales még az év elején bírálta Muskot az X azon döntése miatt, hogy eleget tesz a török kormány cenzúraköveteléseinek, amelyek ellen a Wikipédia sikeresen harcolt a bíróságon. "Ezt jelenti a véleménynyilvánítás szabadságát elvként, nem pedig szlogenként kezelni” - írta akkor Wales.
I think Elon is unhappy that Wikipedia is not for sale. I hope his campaign to defund us results in lots of donations from people who care about the truth. If Elon wanted to help, he'd be encouraging kind and thoughtful intellectual people he agrees with to engage.… https://t.co/qZ8TJ08V3L
— Jimmy Wales (@jimmy_wales) January 21, 2025
2024 decemberében Musk azt írta az X-en, hogy „Ne adományozz a Wokepedia-nak”, és megosztott egy posztot egy jobboldali TikTok-fiókból, amely azt állította, hogy a szervezet éves költségvetésének jórészét a sokszínűségre, egyenlőségre és befogadásra (azaz DEI-re) költötte - egy sor olyan programra, amelyeket a Trump-kormányzat démonizált. A Manhattan Institute, egy konzervatív agytröszt 2024. júniusi elemzése bizonyítékokat talált „enyhe vagy mérsékelt” baloldali politikai elfogultságra az amerikai közszereplők jellemzésére használt nyelvezetben. Egy másik konzervatív nonprofit szervezet, a Media Research Center februárban egy olyan Wikipedia-oldalról számolt be, amely a különböző információforrások vélt megbízhatóságát katalogizálja, és megjegyezte, hogy számos konzervatív forrás megbízhatatlannak minősült.
A Wikipedia szerkesztője és technológiai kritikusa, Molly White azt mondta, hogy Martin levelét a Trump-kormányzat és szövetségesei szélesebb körű kampányának részének tekinti, amely „fegyverként használja a törvényeket, hogy megpróbálja elhallgattatni a magas minőségű, független információforrásokat”, amelyeket nem tudnak ellenőrizni. Stephen Harrison újságíró, aki évek óta foglalkozik a Wikipédiával, és írt egy regényt is, amelyet a Wikipédia ihletett, azt mondta, hogy bár a Wikipédia küldetése az, hogy globális információforrásként szolgáljon, Martin „úgy tűnik, hogy a Wikipédia 'Amerika az első' verzióját akarja”.