SG.hu

Mi baja Elon Musknak a Wikipédiával?

A győztesek írhatják a történelmet, Elon Musk szerint pedig a vesztesek írják a Wikipedia-cikkeket. Egyre erősödik az internetes lexikon elleni keresztes hadjárat, amely azt állítja, hogy semleges álláspontot kíván fenntartani.

Azok számára, akik nem töltik minden idejüket az interneten, a Wikipedia körül a múlt héten kialakult vihar megdöbbentő lehet, különösen annak fényében, hogy a weboldal célja a megbízhatóság megőrzése. Sokak számára ez a modern enciklopédia - egy önkéntesek által írt és szerkesztett weboldal, amelynek célja, ahogy társalapítója, Jimmy Wales egyszer mondta, hogy ingyenes hozzáférést biztosítson „az emberi tudás összességéhez”. Ennek érdekében a Wikipedia három alapvető irányelvet követ, amelyek meghatározzák a cikkek írásának módját. Minden cikknek semleges nézőpontot kell képviselnie, ellenőrizhetőnek kell lennie a publikált forrásokból származó információkkal, és nem tartalmazhat saját kutatásokat.

Valójában ez utóbbi két pont azt jelenti, hogy az információk ismert médiaforrásokból származnak. Ezek az irányelvek - és azok végrehajtása - nagyon bosszantják az olyan ellenzőket, mint a milliárdos Musk, a Fehér Ház mesterséges intelligencia-cárja, David Sacks és mások, akik nem szeretik a Wikipedia által érzékelt elfogultságot. Egyesek „Wokepediának” nevezik. Úgy beszélnek róla, mintha a világszerte több mint 64 millió bejegyzését a mainstream média hazugságai táplálnák, és propaganda áradatot szivárogtatnának az online keresési eredményekbe. Számukra a fenyegetés különösen azért aggasztó, mivel a Wikipedia az MI-csevegőrobotok tudásbázisaként szolgál.

"A Wikipedia formálja Amerikát” - mondta Orbán Viktor egyik kedvenc jobboldali személyisége, Tucker Carlson a múlt heti podcastjában. "És fontossága miatt véleményem szerint vészhelyzet, hogy a Wikipedia teljesen becstelen és nagyon ellenőrzött a fontos kérdésekben.” Vendége Wales egykori munkatársa, Larry Sanger volt, aki segített létrehozni a Wikipédiát, de évekkel ezelőtt távozott. Azóta Sanger gyakran panaszkodik a Wikipedia irányvonalára, amelyhez elvileg bárki hozzájárulhat. A Wikimedia Alapítvány üzemelteti a weboldalt, amelynek 207,5 millió dolláros éves költségvetését adományokból fedezik. Az alapítvány nem ellenőrzi a szerkesztési folyamatokat, azt önkéntesek végzik konszenzusos alapon.

A Trump-kormány igazságügyi minisztériuma idén év elején levelet küldött a Wikipédiának, amelyben a nonprofit adóügyi státuszáról érdeklődött, a republikánusok által ellenőrzött Ház Felügyeleti Bizottsága pedig nemrég bejelentette, hogy vizsgálatot indít a közvélemény és az érzékeny témák manipulálására irányuló „szervezett erőfeszítések” ügyében, amelyek a Wikipédia cikkeinek manipulálásával történnek. A MAGA-mozgalom egyik leghangosabb Wikipedia ellenes személye Musk volt. A Tesla és a SpaceX vezérigazgatója az év elején a Wikipedia „finanszírozásának megszüntetését” szorgalmazta.


Tiltakozása még hevesebbé vált, miután a weboldal önkéntesei frissítették a róla szóló bejegyzést, és belefoglalták a Trump második beiktatása után tett karlendítését. Egyesek szerint ezek a náci üdvözlésre emlékeztettek - ezt az állítást ő nevetségesnek tartotta. "Mivel a hagyományos média propagandáját a Wikipedia 'érvényes' forrásnak tekinti, az egyszerűen a hagyományos média propaganda kiterjesztésévé válik!” - írta januárban.


Sanger megújult kritikája segített a Wikipédiát a múlt héten ismét a figyelem középpontjába állítani, egy olyan időszakban, amikor az USA legtekintélyesebb intézményei nyomás alatt állnak a világnak közvetített üzeneteik miatt. Az elmúlt napokban a Google YouTube-ja közel 25 millió dolláros egyezséggel kapitulált Trump elnök előtt, hogy véget vessen a pernek, amelyet azért indítottak ellene, mert kizárták a platformjáról. Ezt követte az X és a Meta Platforms, amelyek hasonló megállapodásokban ajánlottak fel pénzt. Az NPR és a PBS finanszírozását a Kongresszus megszüntette; az ABC és a CBS News pedig kínos helyzetbe került.

Egy interjúban Wales kijelentette, hogy készen áll a Wikipedia védelmére. „A Wikipedia esetében az a lényeg, hogy az, ahogyan megterveztük... nagyon erős intellektuális függetlenséget biztosít számunkra” - mondta. Wales hozzátette: "Az első alkotmánykiegészítés nagyon, nagyon erős az Egyesült Államokban... így közösségünk alapvető joga, a véleménynyilvánítás szabadsága, jól védett az Egyesült Államokban.” Wales szerint azonban a közösség komolyan veszi a semleges nézőpontok betartásával kapcsolatos kritikákat, és egy külön munkabizottság vizsgálja felül a gyakorlatát. "A semleges nézőpont nem alku tárgya” - mondta.

Sanger külön kiemelte, hogy bizonyos jobboldali weboldalak, mint például a Breitbart, forrásként nem használhatók, míg a CNN és a New York Times igen. „Azt mondhatom, hogy az évek során a konzervatívokat, a libertáriusokat egyszerűen kiszorították” - mondta Sanger. "Van egy egész adminisztrátori hadsereg, több százan, akik folyamatosan blokkolják azokat az embereket, akikkel ideológiai nézeteltéréseik vannak.” Wales vitatta azt az állítást, hogy a Wikipédia önkéntesei „őrült, woke emberek” lennének, és azt mondta: "Sok Wikipédiás ismerősöm van, és ők csak egy csapat nagyon kedves stréber, nem pedig politikai aktivisták.”

Rövid története során a Wikipédia nem kevés önelemző vitát váltott ki, az ezeket részletesen ismertető szócikkhez csaknem 400 lábjegyzet tartozik. De sokak számára a Wikipédia nem tartozik a tipikus kulturális háborúskodók közé. Sőt, Musk évekig megosztott linkeket a Wikipedia olyan cikkeihez, amelyek felkeltették érdeklődését, például a Drake-egyenletről („olvasásra érdemes”), a Fermi-paradoxonról és a Volkswagen kibocsátási botrányáról. 2021-ben még a Wikipedia 20. évfordulóját is ünnepelte, és azt írta: „Annyira örülök, hogy létezel.”


De Musk hangvétele megváltozott a Twitteren, amikor megvásárolta a közösségi média platformot, amelyet X-re keresztelt át. Csatlakozott a jobboldaliakhoz, akik szerint a Wikipedia „fegyverré” vált, miközben aggodalmak merültek fel, hogy a szilícium-völgyi óriások elfogultak a konzervatívokkal szemben. "A Wikipedia elveszíti objektivitását @jimmy_wales” - írta Musk 2022-ben. Egy másik alkalommal Musk tovább ostorozta a webhelyet, mondván, hogy 1 milliárd dollárt adna a Wikipediának, „ha Dickipedia-ra változtatnák a nevüket”. Wales hasonlóan válaszolt: „A Twitteren túl sok értelmetlen dolgot olvasni butává tesz.” Wales azt is írta, hogy Musk azért boldogtalan, mert a Wikipedia nem eladó.

Még a legutóbbi botrány előtt is Musk azzal a gondolattal játszott, hogy létrehoz egy Wikipedia-versenytársat. Az ötlet a szeptemberi All-In Podcast konferencián merült fel, amikor arról beszélt, hogy startupja, az xAI hogyan használja az interneten található információkat a Grok csetbot fejlesztéséhez. Ennek részeként azt javasolta, hogy a Grok a Wikipedia oldalait és más forrásokat is felhasználva vizsgálja meg, mi „igaz, részben igaz, hamis vagy hiányzik”, majd átírja, hogy kiegészítse a hiányzó kontextust. Sacks, a Trump-kormány mesterséges intelligencia-cárja és a konferencia társszervezője, félbeszakította Musk válaszát. "Nos, Elon, egyébként, nem tudnád ezt csak úgy közzétenni?” - kérdezte. „A Wikipedia annyira elfogult, hogy folyamatos háború folyik benne.” Javasolta Musknak, hogy hozzon létre egy úgynevezett „Grokipedia”-t.

A múlt héten, amikor a Wikipedia-viták újra fellángoltak, Musk bejelentette, hogy az xAI valóban létrehozza a Grokipediát. Nem sokkal később frissítették Musk Grokjáról szóló Wikipedia-oldalt. A bejegyzés tartalmazott egy rövid összehasonlítást egy csaknem 20 évvel korábbi kezdeményezéssel, amelynek célja egy másik Wikipedia-alternatíva, a Conservapedia létrehozása volt. Ebben az új rivalizálásban a győztesek nagyon is megírhatják a saját történelmüket.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Narxis #18
    Ez aztán az érvelés, téged nem tanítani kell hanem ignorálni mert menthetetlen vagy.
  • manypet #17
    Szemkápráztató az "érvelési képességed"!
    Taníts még mester! :-D

    /Az ostobaságod persze még ennél is lenyűgözőbb.../
    Utoljára szerkesztette: manypet, 2025.10.15. 16:28:06
  • Narxis #16
    Ezek az "izmusok" mindig is változtak, ne próbáld ráhúzni a 100 évvel ezelőtti állapotokat a jelenlegire úghogy jobb ha elfogadod, hogy nincs igazad.
  • manypet #15
    "kuruc, mandiner, vadhajtasok"
    Ők nemzeti szocialisták.
    Ahogy a nevükben is van, szocialisták. Azaz baloldaliak. Hitlerék magukat régen középutas baloldalinak tartották. Emellett ha megnézzük, mit és hogyan tettek, akkor egyáltalán nem áll messze a marxizmustól, csak éppen nemzeti keretek között csinálták. Marx is antiszemita volt, rasszista volt, népek kipusztításának szükségességéről beszélt, és Hitler is a totális állami kontrollban találta meg, amit megoldásnak nevezett, ahogy Marx is így gondolta.
    Ezért nevezik őket nemzeti _szocialistának_.

    Baloldaliak ők is. Korábban mindenki balosnak tartotta őket, politikától a médiáig (eredetileg a parlamentben is a radikálbalos komcsik mellé rakták őket, balra a szocdemektől). Csak a világháború után a baloldalnak rohadt kínos lett, hogy a nácik is az ő gyermekeik. Így gyorsan tolni kellett a propagandát, hogy a nácik a szélsőjobb. És az ostoba barmok meg elhitték. Ezért hiszik azt sokan manapság, hogy a nácik jobboldaliak. Pedig nem azok, soha nem is voltak azok. Nemzeti balosok voltak, vannak és lesznek.
  • manypet #14
    "Nincs igazad."

    Bevallom, lenyűgöztek az érveid! :-D


    Utoljára szerkesztette: manypet, 2025.10.11. 16:15:05
  • Narxis #13
    Nincs igazad.
  • Narxis #12
    kuruc, mandiner, vadhajtasok
  • manypet #11
    Köszönöm, én is olvastam az AI szöveget róla.

    1.
    Nem az a lényeg, hogy mennyi ideig létezik a levegőben egy adott molekula. Ez humbug a köbön. A lényeg, hogy _egy adott időpontban_ éppen mennyi van a levegőben! Teljesen mindegy, hogy ha lebomlik 12 év alatt a metán, de helyette másik molekula kerül oda, akkor semmit nem számít a lebomlása. Üvegházhatás szempontjából csak és kizárólag az akkor a légkörben jelen lévő molekula számít, semmi egyéb. Annak a mennyisége meg nagyjából állandó a metán/stb. esetében. És milyen érdekes - még a vízgőz esetében is. Persze utóbbinál változik, de egy minimum értékkel azért lehetne számolni. Azt azért tudjuk, hogy a szárazabb időszakokban mennyi van jelen a légkörben. És ennek az üvegházhatása is sok százszorosan/ezerszeresen múlja felül a CO2 hatását.

    2.
    Megjegyzendő, hogy más üvegházhatású gázoknak is hasonló hatása van, mint a vízgőznek. Azok is visszaverik a napfényt. Lásd Vénusz bolygó, pont a légkörében lévő CO2 miatt ennyire fényes. Csak ugye mifelénk nem 90%-ban van jelen a légkörben, hanem csak 0,04%-ban, és nem 98 atmoszféra nyomáson, hanem csak 1-en. Így az ilyen jellegű hatása is hasonlóan kevesebb, kb. 200.000-ed része (kétszázezred része) a vénuszinak, azaz gyakorlatilag elhanyagolható. Ahogy a sokkal kisebb mennyiségből fakadó üvegházhatása is a 200ezred része lehet nagyjából (azaz elhanyagolható).

    3.
    Régebben voltak cikkek a vízgőz GWPa értékéről (nem a wikin), gyakorlatilag közel 100 éve ismert számunkra. Csak mióta megy a klímahiszi, azóta nem jeleníthető meg sehol.

    4.
    De nem is lenne baj azzal, hogy számít vagy nem.
    A baj azzal van, hogy nincs róla vita!
    Ha a wikin felhozod, és raksz ki róla valamit, forrásokkal alátámasztva, akkor törölve leszel. Mint ahogy ha tudósként fel mered vetni a mainstream gondolat kritikáját, máris repülsz az egyetemről, máris lejáratnak, stb. Pedig ha van forrás róla, akkor akár mint alternatív nézőpontot mindenképpen meg lehetne említeni. De nem lehet.
    És ha nincs vita, az nem tudomány. Hanem dogma.
    És ez az igazi baj! A wikin is.
    Utoljára szerkesztette: manypet, 2025.10.10. 23:11:43
  • _svd_ #10
    "a vízgőz GWPa értékét nem lehet feltüntetni."

    Mert nem értelmezhető. A vízgőz nem úgy viselkedik, mint a legtöbb üvegház hatást kiváltó gáz.
    A vízgőz átlagosan 9 napig marad a levegőben, mire kicsapódik. Leginkább csapadék formájában. Ráadásul a gőzképződésre van a legkisebb befolyásunk. A vízfelületek párolgása sokkal jelentősebb tényező. A párolgás hőelvonással jár.
    A metán nagyjából 12 év alatt bomlik le a légkörben. Az egyik legagresszívebb üvegházhatást kiváltó gáz. A gyors bomlásával csökkenti az okozott probléma mértékét. A keletkezéséért a szarvasmarhák felelősek nagyrészt. Pontosabban az ember.
    A fluorozott ázok is bomlanak. a fajtájuktól függően 10 és 1000 év közötti időintervallumban.

    A szén-dioxid nem bomlik önmagától a levegőben. Ezért tartjuk az üvegházhatás növekedésének legerőteljesebb problémájának.

    A vízgőz amúgy is kettős hatású gáz. Vastag felhőzet esetében a Napból érkező melegítő hatású sugárzások nagy részét blokkolja/visszaveri.
    Ha megnézed a sivatagok időjárását. Majdnem nulla a levegő páratartalma. A nappalok nagyon forróak, az éjszakák nagyon hidegek.
  • felemelő #9
    "Mi baja Elon Musknak"... az igazsággal/valósággal ?

    Akkor ha erre megvan a válasz, akkor a cím kérdésre is meg lesz.