SG.hu
Hiába fellebbezett amerikai betiltása ellen a TikTok
Egy amerikai szövetségi fellebbviteli bíróság helybenhagyta azt a törvényt, amely arra kötelezi a kínai ByteDance-t, hogy jövő év elejéig értékesítse a TikTok nevű népszerű rövid videós alkalmazását az Egyesült Államokban, különben tilalomra számíthat. A döntés jelentős győzelem az igazságügyi minisztérium és a kínai tulajdonú alkalmazás ellenzői számára, és megsemmisítő csapás a TikTok anyavállalatára, a ByteDance-re. Jelentősen megnöveli annak a lehetőségét, hogy mindössze hat hét múlva példátlan tilalom alá kerüljön egy 170 millió amerikai által használt közösségi médiaalkalmazás. A TikTok azt tervezi, hogy fellebbez a döntés ellen a Legfelsőbb Bíróságnál.
A fellebbviteli bíróság a törvény támogatását részletezve megjegyezte, hogy az a republikánusok és demokraták, valamint két elnök együttműködésének eredménye, „a KNK (Kínai Népköztársaság) által jelentett, jól megalapozott nemzetbiztonsági fenyegetéssel szembeni szélesebb körű erőfeszítés részeként”. Az igazságügyi minisztérium szerint a kínai tulajdonban lévő TikTok fenyegetést jelent, mert hozzáfér rengeteg amerikai személyes adataihoz, és azt állítják, hogy Kína titokban manipulálhatja az amerikaiak által a TikTokon keresztül fogyasztott információkat. Merrick Garland igazságügyi miniszter a döntést „fontos lépésnek nevezte annak megakadályozásában, hogy a kínai kormány fegyverként használja a TikTokot”.
A washingtoni kínai nagykövetség azonban a törvényt „a kereskedelmi rablás szemérmetlen aktusának” nevezte, és figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy „körültekintően kell kezelnie ezt az ügyet, hogy ne sérüljön a két ország közötti kölcsönös bizalom és a kétoldalú kapcsolatok fejlődése”. A döntés a világ két legnagyobb gazdasága közötti kereskedelmi feszültségek növekedése közepette született, miután Joe Biden elnök kormánya új korlátozásokat vezetett be a kínai chipiparra, Peking pedig válaszul egyenesen megtiltotta a gallium, a germánium és az antimon Egyesült Államokba irányuló exportját.
Az amerikai fellebbviteli bíróság bírái, Sri Srinivasan, Neomi Rao és Douglas Ginsburg elutasították a TikTok és a felhasználók által a törvény ellen benyújtott jogi kifogásokat, amely január 19-ig ad időt a ByteDance-nek arra, hogy eladja vagy elidegenítse a TikTok amerikai eszközeit, vagy tilalom alá kerüljön. "Bár a mai hír kiábrándító, folytatjuk a harcot a szólásszabadság védelméért a platformunkon” - írta a TikTok vezérigazgatója, Shou Zi Chew a munkatársaknak küldött e-mailben. A szólásszabadság hívei gyorsan bírálták a döntést. Az American Civil Liberties Union azt mondta: „A TikTok betiltása durván sérti amerikaiak millióinak szólásszabadságát, akik ezt az alkalmazást használják arra, hogy kifejezzék magukat és kommunikáljanak az emberekkel szerte a világon”.
A törvény megtiltja az alkalmazásboltoknak, hogy a TikTokot kínálják, és megtiltja az internetes tárhelyszolgáltatóknak, hogy támogassák a TikTokot, hacsak a ByteDance nem válik meg a TikToktól a határidőig. Srinivasan elismerte, hogy a döntésnek jelentős hatásai lesznek, és megjegyezte, hogy „170 millió amerikai használja a TikTokot, hogy mindenféle dologban szabadon véleményt nyilvánítson, ilyeneket nézzen meg, és az amerikaiak kapcsolatba lépjenenek egymással és a világgal. És mégis, részben éppen a platform kiterjedt hatósugara miatt a kongresszus és több elnök is úgy döntött, hogy a platform (kínai) ellenőrzés alól történő kivonása elengedhetetlen nemzetbiztonságunk védelme érdekében”.
A bíróság szerint Kína a TikTok anyavállalatával, a ByteDance-szel való kapcsolatán keresztül azzal fenyegetett, hogy a TikTokon keresztül eltorzítja az amerikai diskurzust és „manipulálja a közbeszédet”. Kína „képessége erre ellentétes a szólásszabadság alapelveivel. Az Első Kiegészítés ugyanis kizárja, hogy egy kormány hasonló ellenőrzést gyakoroljon egy közösségi médiavállalat felett az Egyesült Államokban”.
A döntés - hacsak a Legfelsőbb Bíróság nem változtatja meg - a TikTok sorsát Biden elnök kezébe adja, aki dönthet, arról, hogy engedélyezi-e a január 19-i határidő 90 napos meghosszabbítását az eladás kikényszerítésére, majd a január 20-án hivatalba lépő Donald Trump megválasztott elnök tehet ugyanígy. Nem világos azonban, hogy a ByteDance képes lesz-e teljesíteni azt a követelményt, hogy bizonyítsa, jelentős előrelépést tett a hosszabbításhoz szükséges elidegenítés felé - vagy hogy a kínai kormány jóváhagyna-e bármilyen eladást. Trump sikertelenül próbálta betiltani a TikTokot 2020-as első hivatali ideje alatt, de most a novemberi elnökválasztás előtt azt mondta, hogy nem fogja engedélyezni a TikTok betiltását.
A pénteki döntés fenntartja azt a törvényt, amely széleskörű jogköröket ad az amerikai kormánynak más külföldi tulajdonú alkalmazások betiltására, amelyek aggályokat vethetnek fel az amerikaiak adatgyűjtésével kapcsolatban - és megnyitja az utat számos más, külföldi tulajdonú alkalmazás jövőbeli ellehetetlenítése előtt. Trump 2020-ban a Tencent tulajdonában lévő WeChatet is megpróbálta betiltani, de a bíróságok megakadályozták.
Ha betiltják, a TikTok hirdetők új közösségi médiahelyszíneket keresnének a hirdetések megvásárlására. Ennek eredményeképpen a TikTokkal az online hirdetésekben versenyző Meta Platforms részvényei a döntést követően rekordmagasságot értek el, és 2,4%-os emelkedéssel zártak. A Google anyavállalata, az Alphabet - amelynek YouTube videoplatformja szintén a TikTokkal versenyez - 1,25%-os emelkedéssel zárt.
A fellebbviteli bíróság a törvény támogatását részletezve megjegyezte, hogy az a republikánusok és demokraták, valamint két elnök együttműködésének eredménye, „a KNK (Kínai Népköztársaság) által jelentett, jól megalapozott nemzetbiztonsági fenyegetéssel szembeni szélesebb körű erőfeszítés részeként”. Az igazságügyi minisztérium szerint a kínai tulajdonban lévő TikTok fenyegetést jelent, mert hozzáfér rengeteg amerikai személyes adataihoz, és azt állítják, hogy Kína titokban manipulálhatja az amerikaiak által a TikTokon keresztül fogyasztott információkat. Merrick Garland igazságügyi miniszter a döntést „fontos lépésnek nevezte annak megakadályozásában, hogy a kínai kormány fegyverként használja a TikTokot”.
A washingtoni kínai nagykövetség azonban a törvényt „a kereskedelmi rablás szemérmetlen aktusának” nevezte, és figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy „körültekintően kell kezelnie ezt az ügyet, hogy ne sérüljön a két ország közötti kölcsönös bizalom és a kétoldalú kapcsolatok fejlődése”. A döntés a világ két legnagyobb gazdasága közötti kereskedelmi feszültségek növekedése közepette született, miután Joe Biden elnök kormánya új korlátozásokat vezetett be a kínai chipiparra, Peking pedig válaszul egyenesen megtiltotta a gallium, a germánium és az antimon Egyesült Államokba irányuló exportját.
Az amerikai fellebbviteli bíróság bírái, Sri Srinivasan, Neomi Rao és Douglas Ginsburg elutasították a TikTok és a felhasználók által a törvény ellen benyújtott jogi kifogásokat, amely január 19-ig ad időt a ByteDance-nek arra, hogy eladja vagy elidegenítse a TikTok amerikai eszközeit, vagy tilalom alá kerüljön. "Bár a mai hír kiábrándító, folytatjuk a harcot a szólásszabadság védelméért a platformunkon” - írta a TikTok vezérigazgatója, Shou Zi Chew a munkatársaknak küldött e-mailben. A szólásszabadság hívei gyorsan bírálták a döntést. Az American Civil Liberties Union azt mondta: „A TikTok betiltása durván sérti amerikaiak millióinak szólásszabadságát, akik ezt az alkalmazást használják arra, hogy kifejezzék magukat és kommunikáljanak az emberekkel szerte a világon”.
A törvény megtiltja az alkalmazásboltoknak, hogy a TikTokot kínálják, és megtiltja az internetes tárhelyszolgáltatóknak, hogy támogassák a TikTokot, hacsak a ByteDance nem válik meg a TikToktól a határidőig. Srinivasan elismerte, hogy a döntésnek jelentős hatásai lesznek, és megjegyezte, hogy „170 millió amerikai használja a TikTokot, hogy mindenféle dologban szabadon véleményt nyilvánítson, ilyeneket nézzen meg, és az amerikaiak kapcsolatba lépjenenek egymással és a világgal. És mégis, részben éppen a platform kiterjedt hatósugara miatt a kongresszus és több elnök is úgy döntött, hogy a platform (kínai) ellenőrzés alól történő kivonása elengedhetetlen nemzetbiztonságunk védelme érdekében”.
A bíróság szerint Kína a TikTok anyavállalatával, a ByteDance-szel való kapcsolatán keresztül azzal fenyegetett, hogy a TikTokon keresztül eltorzítja az amerikai diskurzust és „manipulálja a közbeszédet”. Kína „képessége erre ellentétes a szólásszabadság alapelveivel. Az Első Kiegészítés ugyanis kizárja, hogy egy kormány hasonló ellenőrzést gyakoroljon egy közösségi médiavállalat felett az Egyesült Államokban”.
A döntés - hacsak a Legfelsőbb Bíróság nem változtatja meg - a TikTok sorsát Biden elnök kezébe adja, aki dönthet, arról, hogy engedélyezi-e a január 19-i határidő 90 napos meghosszabbítását az eladás kikényszerítésére, majd a január 20-án hivatalba lépő Donald Trump megválasztott elnök tehet ugyanígy. Nem világos azonban, hogy a ByteDance képes lesz-e teljesíteni azt a követelményt, hogy bizonyítsa, jelentős előrelépést tett a hosszabbításhoz szükséges elidegenítés felé - vagy hogy a kínai kormány jóváhagyna-e bármilyen eladást. Trump sikertelenül próbálta betiltani a TikTokot 2020-as első hivatali ideje alatt, de most a novemberi elnökválasztás előtt azt mondta, hogy nem fogja engedélyezni a TikTok betiltását.
A pénteki döntés fenntartja azt a törvényt, amely széleskörű jogköröket ad az amerikai kormánynak más külföldi tulajdonú alkalmazások betiltására, amelyek aggályokat vethetnek fel az amerikaiak adatgyűjtésével kapcsolatban - és megnyitja az utat számos más, külföldi tulajdonú alkalmazás jövőbeli ellehetetlenítése előtt. Trump 2020-ban a Tencent tulajdonában lévő WeChatet is megpróbálta betiltani, de a bíróságok megakadályozták.
Ha betiltják, a TikTok hirdetők új közösségi médiahelyszíneket keresnének a hirdetések megvásárlására. Ennek eredményeképpen a TikTokkal az online hirdetésekben versenyző Meta Platforms részvényei a döntést követően rekordmagasságot értek el, és 2,4%-os emelkedéssel zártak. A Google anyavállalata, az Alphabet - amelynek YouTube videoplatformja szintén a TikTokkal versenyez - 1,25%-os emelkedéssel zárt.